Növelik a rákosi vipera élőhelyét Bugacon

Hír

2018/04/27

Kihalással veszélyeztetett, kisméretű kígyófajunk, a rákosi vipera Bugacon megmaradt két élőhelyét egy erdősáv választja el, áthatolhatatlan akadályt jelentve a két oldalán élő példányoknak. Ezen segít egy most indult Interreg-IPA Magyarország –Szerbia pályázat, melynek hazai kedvezményezettje a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A projekt magyarországi vonatkozásait 2018. április 25-én délután sajtótájékoztató keretében ismertették a helyszínen.

A sajtótájékoztatón részt vett Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő, aki a gyepekhez kötődő állatfajok védelmének fontosságáról beszélt, valamint kiemelte, hogy a térség fejlődése szempontjából szükség van a települések összefogására, együttműködésére is.
Az Interreg-IPA projekt céljait és tevékenységeit Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési osztályának vezetője mutatta be.

Pályázati program: Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország–Szerbia
A projekt címe: „Kiemelten fontos, gyepekhez kötődő állatfajok megőrzése a Pannonrégióban, Magyarországon és Szerbiában”
A projekt teljes költségvetése: 287.039,93 EUR
Uniós hozzájárulás (IPA): 243.983,93 EUR
A projekt megvalósítási időszaka: 2018. január 15. - 2019. július 14.
Vezető kedvezményezett: Vojvodina Tartományi Természetvédelmi Intézet
Partnerek: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság,
Tartományi Településrendezési és környezetvédelmi Titkárság,
Perjanica Vadásztársaság
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság költségvetése: 130.900 EUR

A projekt célja a Pannonrégió két meghatározó állatfaja, a rákosi vipera és a túzok megőrzése élőhelykezelési intézkedések segítségével, melyek jelentősen hozzájárulnak a két faj állományának növekedéséhez mindkét ország területén.

Javul a rákosi vipera helyzete Bugacon

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja, vadon élő állományát alig több mint 500 példány körülire becsülik. Ráadásul ez az alfaj a Kárpát-medencében csak Erdélyben és Magyarországon fordul elő. Hazánkban mára csak a Hanság és a Kiskunság gyepein, legelőin maradtak fenn. A Kiskunságban Dabas, Táborfalva és Kunpeszér környékén, illetve a Bugac-Bócsa pusztákon vannak még populációi.

Bugacon két élőhelye maradt a fajnak a Nagypusztán és az egykori katonai lőtér területén. A területet viszont egy közel 20 hektáros, zömmel idegenhonos (akác, erdei fenyő) fajokból álló erdő választja el egymástól. Az apró termetű kígyóknak az erdő áthatolhatatlan akadályt jelent, így a két populáció nem tud keveredni egymással. A most indult projektben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kapcsolatot teremt a két terület között. Így nem csak újra összeköttetésbe kerülnek a vipera populációk, hanem megnövelik az élőhelyüket is.

13 hektár akácos-fenyves erdőt fognak átminősíteni erdő művelési ágról, majd letermelni, meghagyva benne az őshonos, hazai fafajokat. A későbbiekben itt egy fás legelő jön majd létre, ami már megfelelő élőhely a viperák számára. A kivágott fákat majd kituskózzák, és a lőtér közelsége miatt lőszermentesítik. Ezután eltávolítják a fenyőtű avart, végül pedig helyben gyűjtött fűmaggal felülvetik, ezzel is elősegítve a gyep regenerációját. A gyeprekonstrukciót a nemzeti park szakemberei végzik, a program által kidolgozott kezelési irányelveket követve.

A rákosi vipera rejtőzködő életmódú állat, nagy szerencse kell ahhoz, hogy megpillantsuk. Nem is véletlenül teszi ezt, mivel a kistermetű kígyó (a hímek 40-45, a nőstények 50-60 cm-re nőnek csak) számos állat étlapján szerepel. Vadásznak rá a gólyák, gémek, a szalakóta, a fácán, a túzok, de a róka, a borz és a vaddisznó a földalatti rejtekéről is kitúrja.
Annak ellenére, hogy van mérge, nem kell tőle tartanunk, ha mégis valami folytán testközelségbe kerülnénk vele. Mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, a marása méhcsípés-szerű (ennek ellenére orvoshoz kell fordulni ilyen esetben!). A faj fokozottan védett, eszmei értéke 1.000.000 Ft.

A sajtótájékoztatón testközelből is megfigyelhettek a sajtó munkatársai egy kifejlett, nőstény rákosi viperát. Az 55 cm-es, 92 g súlyú állatot ugyanis most engedte szabadon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, Halpern Bálint. A viperába egy apró jeladót ültettek, melynek segítségével nyomon lehet majd követni az állat mozgását a bugaci Nagypusztán.

Szerbiában a túzok utolsó megmaradt állományát védik

A túzok Európa ritka és veszélyeztetett madárfaja, mely Szerbiában kizárólag Észak-Bánátban él. A projekt keretén belül a szerb partnerek a mintegy 11 példányból álló populáció védelme érdekében a Túzok Legelői Speciális Természeti Rezervátumban 115 hektáros területet kerítenek be vadvédelmi kerítéssel azért, hogy zavartalan körülményeket biztosítsanak a költő madarak számára. A kerítés építésével párhuzamosan különböző beavatkozásokkal (például növényi kultúrák vetése, dúvadirtás) teszik kedvezőbbé az életfeltételeket a madarak számára Szerbia utolsó túzok élőhelyén.

forrás: KNPI

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai