Sorra derülnek ki újabb lenyűgöző dolgok a varjúfélékről

Magazin

2020/10/23

A varjúfélék úgy tűnik, kimeríthetetlen kutatási területet kínálnak, és minden alkalommal újabb és újabb lehetőséget arra, hogy rácsodálkozzunk, mi mindent tudnak ezek a különleges madarak.

Korábban mi is írtunk arról kutatásról, melyből kiderült, hogy a varjak emlékeznek az emberi arcokra, melyeket láttak már, és társaiknak is megtanítják, hogy felismerjék azt az embert, aki veszélyes lehet rájuk nézve. Arról is beszámoltunk, hogy ezek a madarak afféle gyásszertartást végeznek, vagyis amikor valamelyikük elpusztul, köré gyűlnek. Mint kiderült, egyrészt azért teszik ezt, hogy megállapítsák, mi volt pusztulásának az oka, ugyanakkor egy ideig a zsákmányra leső ragadozókat is távol tartják a testtől.

A varjúfélék főbb csoportjait a remek hangutánzó képességükről ismert szajkók, a színpompás, egzotikus kitták, a fészküket csillogó tárgyakkal előszeretettel dekoráló szarkák, a csókák, a varjak és a hollók alkotják, és mindegyikük kivételes intelligenciával rendelkezik, de a kutatásokban eddig többnyire a varjak és a hollók kapták a főszerepet.

Ahogy a mitológiában és a mesékben gyakran felcserélhetőként tűnik fel e két faj, a hétköznapokban is hajlamosak lehetünk összekeverni őket. Fontos különbség köztük, hogy a hollók körülbelül 2,5-szer nagyobbak a varjaknál. A felnőtt madarak hossza 56 és 70 centiméter körül lehet, szárnyfesztávolságuk eléri a 115-130 centimétert, tömegük 1,63 kilogrammig terjedhet, ezzel pedig a legsúlyosabbak verébalakúak közé tartoznak. Míg a hollók életük végéig együtt maradnak a párjukkal - még ha nem is mindig hűségesek, ugyanis megfigyelték, hogy a fészkén ülő tojót más hímek is megkörnyékezhetik, míg a párja távol van -, a varjakra ez kevésbé jellemző, és ők inkább magányosan vagy csoportokba verődve élnek. A hollók és a varjak a vadonban általában 10-15 évig élnek, a fogságban, jó körülmények között tartott hollók akár 40 évig is elélhetnek, ahogyan erre a londoni Tower legendás hollói között is akadt példa.

 

A Tower őrzői

Ami ezeket a fontos megbízatást teljesítő madarakat illeti: a legenda szerint a királyság és a Tower csillaga is leáldoz, ha a toronyban nem tanyázik legalább hat holló. Ma a királyság és az épület jövőjének biztosítása érdekében nem is csak hat, hanem hét holló él az erődben, akiknek szárnyait rendszeresen vágják, hogy ne tudjanak elrepülni. A hagyomány szerint II. Károly volt az első, aki ragaszkodott a torony hollóinak védelméhez, miután figyelmeztették az esetleges balszerencsére. A király parancsát csillagászának, John Flamsteednek a kívánsága ellenére teljesítették, aki arra panaszkodott, hogy a hollók zavarják obszervatóriumának működését.

 

 

A varjak öntudata

Egy nemrégiben készült kísérletből arra következtettek a kutatók, hogy a varjak tudatossággal rendelkeznek, és szubjektív élményeik lehetnek - még ha ez a jelenség meglehetősen nehezen megragadható, különösen állatok esetében. A tudatosság lényege ebben az értelemben az, hogy az állat nemcsak tud vagy észlel valamit, hanem tudja is, hogy tudja illetve észleli. Hasonló képességre korábban csak főemlősöknél bukkantak.

A kutatók kormos varjakat tanították arra, hogy reagáljanak bizonyos vizuális ingerekre. Képernyőket tettek eléjük, melyeken fény jelent meg bizonyos időközönként. Ha a varjú meglátta a fényt, meg kellett mozdítania a fejét, hogy jelezze, észrevette. Amikor a fényjel jól látható volt és egyértelmű, a varjak megbízhatóan jeleztek, amikor azonban a jel rövid és halvány volt, a két varjú hol jelzett, hol nem. Agyi aktivitásukat beültetett elektródák rögzítették.

Amikor a varjak jeleztek, agyukban megfigyelhető volt, hogy a fény megjelenése és a válaszuk közötti időben aktívak voltak egyes idegsejtjeik. Amikor azonban nem jeleztek, az agysejtjeikben sem mutatkozott aktivitás. Ez pedig arra utal, hogy nem mechanikus, hanem tudatos folyamatról van szó, vagyis a varjúnak azt is észre kellett vennie, hogy észre vett valamit. Mint a kutatók elmondták, az eredmények azt mutatják, a varjak agyában a magasabb feldolgozási folyamatok szintjén lévő idegsejteket a szubjektív tapasztalatok befolyásolják.

 

Ügyesebbek lehetnek a gyerekeknél a hollók?

Egy 2017-es kísérletsorozatból a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a hollók képesek bizonyos előrelátásra és tervezésre. Can Kabadayi és Mathias Osvath a svéd Lund Egyetem állatiintelligencia-kutatói öt, fogságban tartott hollónak megtanították, hogyan juthatnak hozzá a jutalomfalathoz egy bizonyos feladatnak a megoldásával. A hollóknak egy eszközt kellett egy dobozból kinyúló csőbe tenniük, ha hozzá akartak férni a csemegéhez. Miután a madarak tökélyre fejlszetették az eljárást, a kutatók elvitték előlük az eszköt, és a dobozt is.

Egy óra múlva azután különböző tárgyakat tettek a madarak elé, melyek között ott volt az a speciális eszköz is, melynek korábban hasznát vették. Tizenöt perccel később a hollók visszakapták a dobozt is. A hollók körülbelül 80 százalékban a megfelelő eszközt választották ki előzőleg, és újra elvégezték a feladatot, mellyel megkaphatták a csemegéjüket. A csapat megismételte ugyanezt a kísérletet úgy is, hogy a hollók csak 17 óra elteltével kapták vissza a dobozukat, ebben az esetben a madarak közel 90 százalékában sikeresek voltak.

 

 

Mint a kutatók elmondták, az eredmény külön érdekessége, hogy állítólag a majmok és nagyjából négy éves korig a gyerekek sem teljesítenek ilyen jól a hasonló feladatokban, és egyébként elvileg a hollók sem gyakorolnak ilyesmit a természetes közegükben. Tesztelték a madarak barterképességeit is, ennek során a madarak zsetonokért kaphatták meg kedvenc csemegéjüket, és ismét több mint 90 százalékban sikeresen teljesítették ezeket a feladatokat.

 

Még néhány érdekesség a hollókról

Megfigyelték, hogy ha egy holló tudja, hogy egy másik holló figyeli, miközben el akarja rejteni az eleségét, akkor úgy tesz, mintha az ételt egy másik helyre tenné, mint ahová valójában. Persze, ez a trükk csak néha működik, mivel a többi hollónak is megvan a magához való esze.

Bár a szajkókat ismerjük leginkább hangutánzó képességeikről, fogságban a hollók is megtanulhatnak egyet s mást, például néhány emberi szót is, de emellett többek között olyan zajokat is utánoznak, mint a motorok, WC-lehúzás vagy más állatok hangja. A hollók egyébként a vadonban is előszeretettel szólalnak meg farkasok vagy rókák hangján, hogy olyan tetemekhez vonzzák őket, amelyeket ők nem képesek felnyitni. Miután a ragadozó jóllakott, a hollóé lehet a maradék. Micsoda üzlet.

 

 

Alaszkában és Kanadában annak is voltak szemtanúi, hogy a hollók szeretnek játszani, legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy ezt teszik, amikor például csúszdaként használják a hóval borított tetőket, de az is előfordul, hogy havas domboldalakon gurulnak lefelé. Úgy tűnik, olykor ágakkal, tobozokkal, labdákkal vagy kövekkel szórakoztatják magukat és egymást.

 


Kép forrása: Wikipedia / Szerző: Stephencdickson

 

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai