Vajon melyik a legintelligensebb állat?
Ha az állatok intelligenciája kerül szóba, akkor általában a főemlősöket szokás kiemelni. Okos állatként tartják nyilván az emberrel évezredek óta együtt élő, háziasított állatokat is, mint például a kutyát vagy a macskát.
ÁllatokForrás: pexels.com
HollóForrás: pixabay.com
Az állatok érzelmi életeForrás: Park könykiadó
A madarakkal azonban már más a helyzet. - Pedig itt van példának okáért a holló, mely az egyik legintelligensebb, és egyben legkülönlegesebb élőlény.
Elmondjuk miért!
Hajlamosak vagyunk a madarakat aprócska agyuk miatt kevésbé intelligens élőlényeknek gondolni. Tény, hogy az ő fejlődésük – a dinoszauruszok kora óta, amelyeknek a leszármazottjaik – más utat járt be, mint a miénk. Náluk egy dorso-ventrikuláris barázdának nevezett régió hasonló feladatokat lát el, és funkciókat tölt be, mint a mi nagyagykérgünk. Míg azonban az emberi neocortex réteges szerkezetű, addig náluk ez a rész kis magcsoportokba rendeződött.
De vajon ez a különbség biztosan azt jelenti, hogy szellemi teljesítményük alul marad a miénkhez képest?
Korántsem!
Meglepő módon számos olyan tulajdonságuk akad, ami egyedivé teszi őket!
Általában a varjúfélék, így a holló is, egy teljes életre (ami esetükben akár 20 év is lehet) választ párt magának. Társukkal berendezkednek egy élettérben, amely sok-sok éven át fennmarad.
Hűségükkel viszont nagy árat fizettek a múltban, a faj majdnem kipusztult, hiszen ha a pár egyik tagja meghal, a másik nem keres új társat, hanem attól fogva magányosan éli az életét. Szerencsére napjainkban is itt élnek közöttünk, és védettségüknek köszönhetően újra elterjedtek Európában.
A hollók egy másik, emberinek mondható tulajdonságát a Max Planck Madártani Intézet kutatói mutatták ki: eme okos szárnyasok a csőrüket úgy használják, mint mi a kezünket! - Egy bizonyos irányba mutatnak vele, és emelnek tárgyakat a magasba.
Ám a hollókhoz kapcsolódó tán legnagyobb különlegesség – épp szoros családi és baráti(!) kötődéseik miatt – a névadás. Hiszen ha nagy távolságból akarják megértetni magukat, akkor logikus, ha a nevükön szólítják egymást.
- De mégis, hogyan lehetséges ez?
HollóForrás: pixabay.com
A hollók több mint 80 különböző kiáltásra képesek, ezek alkotják a szókincsüket. Egy személyes azonosító hangjellel köszöntik egymást, és hosszú éveken át meg is jegyzik egymás nevét. Így amikor a hajdani barát ismét felbukkan és hallatja hangját, a többiek magas hangon válaszolnak neki.
Előfordulhat persze, hogy a jövevényt korábban nem kedvelték, ebben az esetben az üdvözlés nyers, mély hangon történik. - Ezt a különbségtételt egyébként embereknél is megfigyelték.
A viselkedés, hogy egy holló egy adott névvel azonosítja önmagát, azt feltételezi, hogy rendelkezik öntudattal. - A kutatók utána is jártak, a kiderítésére pedig az ún. tükörtesztet alkalmazták, amit Gordon Gallup pszichológus dolgozott ki. A teszt lényege, hogy ha egy állat képes felismerni, hogy a tükörkép nem egy fajtársát, hanem őt magát mutatja, akkor önmagáról is képes gondolkodni, avagy rendelkezik én-tudattal. A hollók átmentek a vizsgán, rajtuk kívül az emberszabású majmok, a delfinek, az elefántok és a disznók is teljesítették a tükörtesztet.
Az állatok érzelmi életeForrás: Park könykiadó
| Akik szeretnének még többet megtudni az állatok lelki világáról, azoknak ajánljuk Peter Wohlleben könyvét, amely a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A neves német erdész a legfrissebb tudományos felismeréseket és az állatokkal kapcsolatos gazdag, személyes tapasztalatait és megfigyeléseit ötvözve bepillantást enged egy még alig feltárt világba: az erdőben és a házunk táján élő állatok bonyolult viselkedésmódjába, lelki-érzelmi életükbe. Nézőpontja – vállaltan – erősen szubjektív, megállapításainak egy részét a tudomány még nem igazolta, könyvének üzenete azonban egyértelmű: az állatok közelebb állnak hozzánk, mint hinnénk. Az állatok érzelmi élete lenyűgöző, egyben igazi szemléletformáló olvasmány. |
Hirdetés (X)
