Újabb bizonyíték: az ősember is hozzájárult a barlangi medvék kihalásához
A modern ember őseinek 40 ezer évvel ezelőtti Európába érkezése egybeesett a barlangi medvék számának gyors csökkenésével - állapították meg svájci tudósok.
Barlangi medve (Ursus spelaeus) rekonstrukciója a bázeli természettudományi múzeumbanForrás: www.flickr.com
Szerző: Patrick Bürgler
Barlangi medve (Ursus spelaeus) teljes csontváza a romániai Medve-barlangban (Kiskoh, Bihar megye)Forrás: hu.wikipedia.org
Szerző: Ifj. Zátonyi Sándor
Barlangi medve (Ursus spelaeus) 1794-ben talált koponyája Forrás: hu.wikipedia.org
Szerző: Didier Descouens
A faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak, köztük az utolsó jégkorszak kezdete és az élelem csökkenése - idézte a Scientific Reports című tudományos lapot a BBC hírportálja.
"A faj egyedszámában 40 ezer évvel ezelőttől kezdve drámai hanyatlást látunk, ami egybeesik az anatómiai szempontból modern ember Európába érkezésével. Ez az eddigi legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy az embernek nagy szerepe lehetett a barlangi medve kihalásában" - mondta Verena Schuenemann, a kutatás vezetője, a Zürichi Egyetem professzora.
| A barlangi medve (Ursus spelaeus) kb. 250-300 000 éve jelent meg a pleisztocén kori Európában. Kb. harmadával volt nagyobb a mai barna medvénél, végtagjai is rövidebbek és vaskosabbak voltak, viszont a testéhez képest nagyobb feje volt domború homlokkal. Tömege 225–700 kg között lehetett. Főleg növényekkel táplálkozott. Mivel csontjai nagyrészt barlangokból kerültek elő, ezért a kutatók feltételezik, hogy nem csak a téli álom idejére vonult barlangba. Csontjait Nyugat-Európától egészen a Fekete- és Kaszpi-tenger mellékéig számos barlangban megtalálták. Magyarországhoz legközelebb Romániában, Bihar megyében tártak föl több leletet, sőt, a Kiskoh községben található Medve-barlangban egy példány teljes csontváza is épségben megmaradt. |
Barlangi medve (Ursus spelaeus) teljes csontváza a romániai Medve-barlangban (Kiskoh, Bihar megye)Forrás: hu.wikipedia.org
Szerző: Ifj. Zátonyi Sándor
A kutatók elemezték a svájci, lengyel, francia, spanyol, német, olasz és szerb lelőhelyekről származó barlangimedve-maradványok mitokondirális DNS-ét.
Feltérképezték, merre élt a vad és genetikailag mennyire volt sokszínű akkoriban, amikor óriási testű emlősök lakták a Földet.
Az eredmények azt mutatták, hogy a korábban véltnél sokszínűbbek és viszonylag stabilak voltak a populációi nagyjából 40 ezer évvel ezelőttig, túléltek két hideg időszakot és számos lehűlési periódust is.
Az eredmények azt az elképzelést támasztják alá, mely szerint az emberi tevékenység jelentős szerepet játszott abban, hogy a faj a kihalás szélére sodródott.
A kihalásának okait jelenleg is vitatják, egyes magyarázatok szerint az emberi beavatkozás mellett a környezet változásai, mások szerint a kettő együttes hatása vezetett a faj pusztulásához.
Barlangi medve (Ursus spelaeus) 1794-ben talált koponyája Forrás: hu.wikipedia.org
Szerző: Didier Descouens
Képek forrása: 1. flickr.com/Patrick Bürgler; 2. commons.wikimedia.org/ifj. Zátonyi Sándor; 3. commons.wikimedia.org/Didier Descouens
