Újraegyesítés a Kiskunságban

Hír

írta: Admin
2014/06/01

Európai uniós támogatással újraegyesítenek egy ötvenes években kettévágott szikes tavat a Kiskunsági Nemzeti Parkban.

A több mint 700 hektáros Böddi-szék Bács-Kiskun megyében, Dunatetétlen község határában terül el. Az időszakosan kiszáradó magyarországi tavak között igen jelentős, a nyílt vízfelszínű időszakos szikes tavak 18 százalékát teszi ki. Ritka és különleges jelentőségű élőhelyről van szó, ami része az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000-nek, és a hazai jogszabályok által is védett terület. A terület a Kárpát-medence egyik legjelentősebb vízi- és partimadár élőhelyeként van számontartva, otthonául szolgál több tucatnyi védett madárfajnak.

A tómedret az ötvenes években kettévágták a Duna-völgy középső szakaszának belvízrendezésre hivatott Sós-éri főcsatornával, ami természetvédelmi szempontból károsnak bizonyult, mivel a csatorna akadályozza a természetes vízmozgást, megváltoztatja a szikes tó vízháztartását, anyagfeldúsulást (eutrofizációt) okoz, és a tó fokozatos feltöltődését eredményezi.

A LIFE-forrásból támogatott 2 milliárdos, 6 éven át tartó projekt keretében keretében betemetik majd, illetve áthelyezik a szikes tavat átszelő csatorna 6 kilométeres szakaszát, és a megvásárlandó 400 hektár földterülettel együtt több mint 800 hektárt kezelnek majd természetvédelmi szervezetek azzal a céllal, hogy helyreállítsák és térben megnöveljék a szikes tó és szikes gyepek kiterjedését. Az akadálytalan természetes vízjárás helyreállításának köszönhetően a nyílt vízi felület a jelenlegi 180 hektárról várhatóan 400 hektárra nő.

Az elnádasodott szikes rétek kezelését őshonos magyar háziállatfajtákkal végzik majd, magyar tarka és szürkemarhák, parlagi szamarak és juhok érkeznek a területre. Mindegyik háziállat más-más legelési szokásokkal hasznosítja a szikes pusztai élőhelyeket. A szamarakat például azért alkalmaznak, mert nem válogatósak. Elfogyasztják a szúrós növényeket és kórókat is, ráadásul nagyon rövidre rágják a növényzetet, ami kedvező a szikeseken fészkelő parti madaraknak. A legelőterületek csökkenését okozó inváziós növények, elsősorban az ezüstfa és a selyemkóró állományainak visszaszorításával várhatóan tovább javul majd az élőhelyek állapota.


Kép forrása / Szerző: Lily15

 

forrás: MTI, hartaportal.hu

A rovat új hírei

Hasonló

40 éves a Kiskunsági Nemzeti Park

Idén negyven éves a Kiskunsági Nemzeti Park és a működtetésére létrehozott szervezet, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

A rovat legolvasottabbjai