40 éves a Kiskunsági Nemzeti Park
Idén negyven éves a Kiskunsági Nemzeti Park és a működtetésére létrehozott szervezet, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
Mozgó bucka
1975. január elsején az országban másodikként megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park. Hat területegysége jól tükrözte a táj mozaikos sokszínűségét, hisz volt közöttük homokpuszta, szikes tó, árvalányhajas buckavidék és ártéri dzsungel. Területe az alapításkor 30.628 hektár volt. A kezdetekben egyetlen bemutató tanösvény, illetve erdei tornapálya állt a nagyközönség rendelkezésére, Fülöpházán. Azóta sok minden megváltozott: jelentősen bővült az igazgatósághoz tartozó védett természeti területek nagysága, többször is átalakult a szervezeti felépítés, gyarapodtak a feladatok és egyre nagyobb hangsúlyt kapott az ismeretterjesztés.
A Kiskunsági Nemzeti Park területe mára kilenc egységre, több mint ötvenezer hektárra bővült. Ma már 100.000 regisztrált látogatót fogad évente. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság több mint 20 tanösvényt tart fenn, látogatóközpontokat üzemeltet, és szakvezetett túrákra várja a természet iránt érdeklődőket. A legnépszerűbb nemzeti parki programok az áprilisi túzokdürgés, májusban az orchideák virágzása, és a késő őszi darules.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén számos veszélyeztetett állat- és növényfaj megtalálható, olyanok is, amelyek az egész világon csak itt fordulnak elő. Ilyen faj a kihaltnak vélt és nemrégiben újra felfedezett délvidéki földikutya, ami a világ egyik legritkább emlősállata. Felfedezése néhány évvel ezelőtt igazi tudományos szenzáció volt. Megőrzése érdekében 2013-ban új tájvédelmi körzetet - Körös-éri Tájvédelmi Körzet - hoztak létre, amelyről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai túzokállomány, amely Közép-Európa legjelentősebb állománya, a KNP által irányított túzokvédelmi program ideje alatt 11%-kal gyarapodott, az egész világon csak itt előforduló tartós szegfű állománya pedig néhány év alatt többszörösére nőtt.” – mondta dr. Magyar Gábor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság megbízott igazgatója.
A KNPI területén ma több helyen is zajlik úgynevezett élőhely-rehabilitációs munka, melynek során az emberi beavatkozások miatt károsodott védett természeti területeket és Natura 2000 területeket helyreállítják eredeti, természetközeli állapotukba. A Kiskunhalas melletti Fejetéki-mocsárban például föld alatti résfallal fogják visszatartani az elszivárgó vizet, a Böddi-széken pedig újra egyesítik az ötvenes években csatornával kettévágott szikes tavat.
A természetvédelmi szakembereknek ma már olyan kihívásokkal is szembe kell nézniük, mint amilyen a klímaváltozás, a területek kiszáradása, a legeltetéses állattartás visszaszorulása, vagy a gyorsan terjedő invazív növények visszaszorítása. Napjainkban a természetvédelmi programok többsége ezeket a problémákat igyekszik orvosolni.
A nemzeti parkban zajló munkát és a Kiskunság természeti értékeit bárki megismerheti, aki csatlakozik az igazgatóság által szervezett kirándulásokhoz. Az aktuális programokat a KNPI honlapján és Facebook oldalán lehet nyomon követni.
