Az Európai Parlament 40 százalékkal csökkentené az új autók szén-dioxid-kibocsátását!
A tervezettnél nagyobb mértékben, 40 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében.
Az előadásra szeptember 21-én, a Klímabarát esték programsorozat keretei között került sor a 12. kerületi Barabás Villában.Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége
Szerző: Daimler AG - Global Communications Mercedes-Benz Cars
Csiszár CsabaForrás: Klímabarát
Szerző: Sárközy György
Az Európai Bizottság eredeti javaslatai alapján 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra 30 százalékkal kellene csökkenteni az új személyautók és könnyű haszongépjárművek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a 2021-re előirányzott értékhez képest. Az EP azonban ennél ambiciózusabb csökkentést írna elő: 2025-re 20, 2030-ra 40 százalékot. A célértékeket túllépő gyártóknak pedig büntetést kellene fizetniük az európai költségvetésbe, amiből az autóipari változások által érintett munkaerő továbbképzését finanszíroznák.
A 389:239 arányban megszavazott indítvány szerint segíteni kell az elektromos autók elterjedését: 2025-re 20 százalékra, 2030-ra pedig 35 százalékra kell növelni Európában a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedését a személyautók és kisteherautók esetében.
Felszólították emellett az Európai Bizottságot, hogy két éven belül álljon elő a szén-dioxid-kibocsátást valós környezetben mérő tesztet előíró tervezettel. A nitrogén-oxid esetében már bevezetetthez hasonló ezen teszteknek 2023-ra működniük kell - szögezték le a képviselők.
Az Európai Parlament hangsúlyozta: jövő év végére törvényileg biztosítani kell, hogy a fogyasztók pontos és összevethető információhoz jussanak az új gépjárművek üzemanyag-fogyasztásáról, illetve szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátásáról.
Kitértek arra is, hogy a zöld autóipari és technológiai változásoknak negatív társadalmi következményei is lehetnek, az EU-nak ezért támogatnia kell az ágazatban dolgozók tovább- és átképzését, elsősorban az átmenet által leginkább érintett régiókban.
"A jogszabály tervezete nem pusztán a káros gázok kibocsátását csökkenti és a környezetet védi, hanem megfelelő ösztönzőket ad az autógyártóknak, infrastruktúra-beruházásokra sarkall, a munkavállalók számára pedig igazságos átmenetet biztosít" - emelte ki Miriam Dalli máltai szociáldemokrata jelentéstevő.
A tagállamok kormányait tömörítő tanács várhatóan jövő héten fogadja el az álláspontját az ügyben, ezután kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások.
A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék.
Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára, a megbetegedések kezelése pedig több száz milliárd euró költséggel jár. A korai elhalálozások többségéért az olyan légszennyező anyagok felelősek, mint a lebegő részecskék, a nitrogén-dioxid és a talajközeli ózon. A legnagyobb kockázatnak a városokban élők vannak kitéve. A hazai légszennyezettség helyzetéről, a veszélyes szállóporról ebben a cikkünkben olvashat.
