Hazánkban a kisméretű szállópor-kibocsátás közel 70 %-át a lakossági fűtés okozza - Mit tehetünk egészségünk védelmében?
A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a szálló por jelenti. Talán kevesen gondolják, de Magyarországon a települések levegőminőségét - immáron mintegy kétharmados mértékben - a lakossági fűtés határozza meg.
Légszennyezés: Földünkön évente három milliónál is több emberéletet követelForrás: futsokosankampany.hu
A fűtés során veszélyes és mérgező anyagok kerülhetnek a levegőbeForrás: futsokosankampany.hu
Fűts okosan! plakátForrás: futsokosankampany.hu
Az elmúlt években elkészített országos légszennyezőanyag-leltárak adatai alapján a kisméretű szállópor-kibocsátás közel 2/3-át a lakossági fűtés okozza, és lényegesen kisebb mértékben járul hozzá a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7 %) és közlekedés (kb. 10 %). Az elmúlt 15 évben a háztartások hozzájárulása az ország kisméretű szállópor-kibocsátásához 50 %-ról 70 %-ra növekedett. Ennek oka az, hogy az utóbbi években a lakossági gázfelhasználás csökkent, a szilárd biomassza és szén felhasználás viszont növekedett, mely erőteljesen befolyásolja a települések levegőminőségét.
| A Földművelésügyi Minisztérium, az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága és a Herman Ottó Intézet „Fűts okosan!” elnevezéssel kampányt indított október 20-án, hogy a fűtési szezon kezdetén ráirányítsa a társadalom figyelmét egyes szilárd tüzelőanyagok használatának veszélyeire, káros hatásaira és a jó minőségű tüzelőanyagok alkalmazásának fontosságára. |
Évente 3 millió ember életét követeli a légszennyezettség
A Föld lakóinak 92 %-a él olyan területen, ahol kisméretű részecske szennyezettségi (PM10) érték az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott szint felett van. A korai elhalálozások első számú környezeti oka a légszennyezés. Európában kb. 600 ezer korai elhalálozáshoz járul hozzá a levegő szennyezettsége, ami tízszer annyi, mint ahányan közlekedési balesetben hunynak el. A WHO adatai szerint ez világszerte kb. 3 millió ember életét jelenti, vagyis nyolc halálesetből egyet légszennyezés okoz. Magyarországon kb. 8-14 ezer között becsülik a kutatók a levegőminőséggel összefüggő haláleseteket, a légszennyezés által okozott megbetegedések nemzetgazdasági költségei (munkából való kiesés, egészségügyi ellátás) a GDP arányában Magyarországon mintegy 19 százalékot tesz ki, míg az uniós átlag 10 százalék.
| A fő bűnös, a szálló por A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecske (PM10), köznapi nevén a szálló por jelenti. A PM10 alatt a 10 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót értjük. PM2,5 alatt ennek egy „részhalmazát” értjük, ami a 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót jelenti. Egészségügyi szempontból ez a frakció a legveszélyesebb, mert ezek felületére tapadnak a mérgező anyagok, például a hulladékok égetése során a levegőbe jutó fémek. Ezek a részecskék méretüknél fogva bejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, és bizonyos részük (0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) még a véráramba is eljut. Súlyos betegségek okozói lehetnek, mint például a különböző légzőszervei megbetegedések (asztma, COPD (krónikus bronchitis, azaz visszafordíthatatlan tüdőtágulás) vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. A porrészecskék felületén a mérgező anyagokon kívül (pl. fémek, karcinogén, mutagén anyagok) baktériumok, vírusok, és gombák is megtapadhatnak, így könnyen bejutnak a légutakon keresztül a szervezetbe. A szálló por-szennyezettséggel szemben különös rizikócsoportot jelentenek az idős emberek és a kisgyermekek. Az ő esetükben megnövekszik tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció és egyre gyakoribbá válnak a tüdőfejlődési hiányosságok. A helytelen tüzelés egészségügyi hatásairól itt olvashat. A szálló por nem csak az emberre, de a környezetre is káros hatással van. A levegőből kiülepedve eltömi a növények gázcsere nyílásait, így akadályozza a növény „légzését”, párologtatását és negatívan befolyásolja a fotoszintézis folyamatát. A kiülepedő szálló porszemcsék a felületükön megkötött vegyi anyagok, szerves és szervetlen anyagok miatt az épületekben is jelentős károkat tudnak okozni. Ha a por érintkezik a levegő páratartalmával vagy a csapadékkal, maró hatásúvá válik, és tönkreteheti az épületek, hidak fém vázait, de a mészkőből készült szobrokon és épületeken is mállási folyamatokat indíthat be. |
Kezdődik a fűtési szezon, romlik a levegő minősége!
A nem megfelelő tüzelőanyag használata jelentős mennyiségű szállópor-kibocsátással jár. A fűtési szezon kezdetével együtt jár a levegőminőség romlása, főleg azokon a területeken, ahol a lakosság előszeretettel fűt fával vagy szénnel, esetenként hulladékkal. A rossz minőségű és veszélyes anyagokkal történő fűtés, a helytelen tüzeléstechnika és a nem megfelelően kialakított tüzelőberendezés használatának oka legtöbbször az alapvető – olykor életmentő – ismeretek hiánya.
Sokan még mindig nem tudják pontosan, hogy mivel és hogyan lehet biztonságosan fűteni, mire kell odafigyelni a tüzelővásárlás során, hogyan kell tárolni és mikor lehet azzal hatékonyan és biztonságosan fűteni. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a környezetbarát tüzelőberendezés vagy fűtési rendszer, milyen fűtésre alkalmas a kémény. Gyakran megfeledkeznek az emberek arról, hogy milyen súlyos környezeti és egészségügyi hatásai vannak a helytelen tüzelésnek, például a különböző hulladékok tüzelőberendezésben történő vagy kültéri égetésének.
Akác igen, fenyő nem
A megfelelő tüzelőanyag kiválasztása az első és legfontosabb lépése a „tiszta” és hatékony tüzelésnek. A keményebb típusú fafajták alkalmasak inkább tüzelésre, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt. Tűzifa használata esetén talán a legfontosabb, hogy odafigyeljünk a nedvességtartalomra. Az ideális, légszáraz tűzifa nedvességtartalma 20% alatt van.
| A hulladék nem tűzrevaló! A fűtési szezonban, különösen vidéken, sok helyen előfordul, hogy a kéményekből kiáramló bűzös füsttől az ember alig tud levegőt venni. Nem kell hozzá fűtési szakembernek lenni, hogy rájöjjünk, itt bizony valami nagyon nem tűzre való anyagot égettek el. Pedig a kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például a festett, lakkozott ablakkereteket, ajtókat, régi bútorokat, a műanyag hulladékokat, a gumit, rongyokat. Ugyanis ezen anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, károsítva az egészségünket. A hulladékok égetése során jelentős fém-kibocsátással is kell számolni, mivel a hulladékok fémtartalma lényegesen meghaladja a hagyományos tüzelőanyagok fémtartalmát. A hulladékokban leggyakrabban előforduló fémek például a kadmium, arzén, higany, nikkel, ólom, króm. A fémek jelentős része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd lehűlés során rákondenzálódik a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90 %-a a 2 mikrométernél kisebb átmérőjű porszemcséken található meg, így azok lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba is. |
A szén tüzelése során keletkezik a legtöbb káros anyag!
A hazai kitermelésű tőzeges barnaszén és lignit szennyezett, elégésük során sok hamu, kén-dioxid és nitrogén-oxidok keletkeznek. Az ártalmatlanítás csakis erőművi denitrifikációs eljárásokkal, kéntelenítési berendezésekkel, speciális füstgáztisztítási technológiákkal valósítható meg. A kéntelenítési eljárások akár 95%-os hatásfokúak is lehetnek. Mivel a lakossági tüzelőberendezések nincsenek ellátva megfelelő füstgáz-tiszítóval, a közvetlen környezetre, a levegő minőségére gyakorolt káros hatása messze meghaladja az erőművek károsanyag-kibocsátását.
A szén éghető kén-tartalma káros, mert elégetése során kén-dioxid (SO2) és kén-trioxid (SO3) is keletkezik, mely érintkezve az égéskor keletkező vízgőzzel kénsavat (nagyon maró, a legerősebb savak egyike), illetve kénessavat képez. A kénsav-aeroszolok belélegzése károsítja a nyálkahártyát, irritálja a szemet és a légzőszerveket. Nagyobb koncentráció esetén nehézlégzést, hörghurutot, légcsőgyulladást okozhat. Szerepet játszhat az asztma kialakulásában is. Verejtékben feloldódva bőrirritációt okozhat. A kén-dioxid vízzel keveredve erősen savas elegyet alkot, kiülepedése során az épített környezetet is jelentősen károsíthatja. A London típusú füstköd (szmog) fő alkotóeleme. A füstköd a levegőszennyeződés olyan szélsőséges formája, amely több légszennyező együttes, egymást erősítő hatására lép fel. A London típusú szmog a téli időszakra jellemző, amikor fosszilis tüzelőanyagok égetésekor jelentős mennyiségű kénvegyület kerül a légkörbe. Kialakulását nagyban befolyásolja a légmozgás hiánya és a magas páratartalom. A szén nitrogén-tartalma nitrogén-oxidok (NO-NOx) formájában a füstgázzal távozik mint légszennyező anyag, a tüzeléshez használt levegő nitrogénjével együtt. A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkent tüdőfunkciót és különféle légzőszervi tünetek kockázatának növekedését okozzák. Az asztmások ugyanakkor érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká. A nitrogén oxidok magas koncentrációja hozzájárul a szív és tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben. Idővel vérkép elváltozáshoz is vezethet. Különösen veszélyeztetett csoportok a kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők.
| A "Fűts okosan!" komplex felvilágosító és tájékoztató kampány fő eleme a www.futsokosankampany.hu honlap, amelyen hasznos tájékoztató anyagokat talál minden érdeklődő. A kampány szemléletformáló videója itt tekinthető meg. |
Fűts okosan! plakátForrás: futsokosankampany.hu
