ÚJrahasznosítható a pécsi hőerőmű egykori mellékterméke?
A pécsi hőerőmű ma Közép-Európa egyik letgnagyobb biomassza tüzelésű energetikai létesítménye, de egykor szénnel működött. A melléktermékként keletkezett híg zagyvát pedig hatalmas medencébe gyűjtötték, majd termőfölddel fedték. Szakemberek most azt vizgsálják, újrahasznosítható-e a több tonnányi pernye valamilyen formában.
A pécsi hőerőműForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Fmvh
A pécsi hőerőmű építése 1959-benForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Fortepan/Szánthó Zoltán
A pécsi hőerűmű egykor szénnel működött, és a meléktermékként keletkező úgynevezett híg zagyot 1961 és 1970 között a belváros és a déli városrész között, mintegy 43 hektáros területen helyezték el. A nedves pernyét nagy gátakkal határolt medencékben gyűjtötték, majd az anyag kiszikkadását követően egy rekultiváció részeként a medencéket egy méter vastag termőfölddel borították be. Azóta bokros-fás növényzet alakult ki a Balokány és a Tüskésrét városrész közötti területen.
A közlemény szerint egy pécsi cég áprilistól próbafúrásokat végez a területen, hogy megállapítsák, a tározókban lévő, nyolc méternyi mélységben felhalmozott, 3,5 millió tonnányi pernye hasznosítható-e valamilyen módon. Erre az anyag vegyi összetétele adhat választ.
Jó esetben a por állagú ipari mellékterméket útépítéseknél, illetve az építőanyag-gyártásban, cement- és betongyártásban lehetne hasznosítani.
A kutatási eredményre várhatóan május végéig kell várni.
A pécsi hőerőmű építése 1959-benForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Fortepan/Szánthó Zoltán
Szén helyett megújuló energia
A Pécsi Hőerőmű Vállalat névre keresztelt egykori szénerőmű építését 1958-ban indították meg, a következő évben pedig meg is kezdődött az áramtermelés. A döntés kézenfekvőnek tűnt: Pécs a hazai szénbányászat központja volt, az energia termelést a Mecsek szénbányáinak ásványianyag-készleteit alapozták. A vállalat 1964-től már a város távfűtési hálózatát is ellátta hőenergiával. 1983-ban került sor az első nagyobb felújításra.
A kétezres években megkezdődött a folyamatos zöldülés: 2004-ben részben földgáz, részben fásszárú tüzelőanyagok felhasználására tértek át. A második, immár bálázott lágyszárú biomassza-tüzelésű erőműi blokkot 2013-ban helyezték üzembe. Ma már a távfűtéshez felhasznált hőenergia teljes mértékben megújuló forrásból származik, az erőműből Közép-Európa legnagyobb biomassza tüzelésű energetikai létesítménye lett.
Kép forrása: 1. commons.wikimedia.org / Fmvh; 2. commons.wikimedia.org / Fortepan / Szánthó Zoltán
