Víz alatti szoborparkkal küzdenek a túlhalászat ellen
Egészen egyedi módon küzd egy egykori toszkán halász a tenger kizsákmányolása ellen: víz alatti szoborparkot hozott létre. Paolo Fanciulli 100 márványtömbjéből szobrászok vésték ki a különleges alkotásokat, amelyek megakadályozzák a vonóhálós halászatot a toszkán partoknál, így védve a partvidék halállományát a túlhalászástól. A víz alatti múzeumról a The Guardian is beszámolt.
Vonóhálós halászat (Képünk illusztráció)Forrás: pixabay.com
Szerző: dasforrest
Híres szobrászok, például Emily Young alkotásai kerültek víz aláForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: j lord
Bár az olasz törvények tiltják a partvidéktől három tengeri mérföldre (mintegy 5,5 kilométerre) a vonóhálós halászatot, gyakran a hajók illegálisan, éjszaka dolgoznak ilyen eszközökkel. Őrszemeket alkalmaznak a partiőrség szemmel tartására vagy speciális műszereket használnak, hogy elrejtsék GPS-jeleiket.
Fanciulli, a szoborpark létrehozója nem újonc a környezetvédelemben: egy toszkán faluban, Talamonéban nőtt fel, ahol 13 éves kora óta halászként dolgozott. Már az 1980-as években észlelte a vonóhálós halászat hatásait: az ökoszisztéma károsodása megmutatkozott a napi fogáson és negatívan befolyásolta megélhetését. Így több helyi halásszal és a Greenpeace aktivistáival közösen tiltakozásul blokád alá vettek egy toszkán kereskedelmi kikötőt, Fanciulli szögesdróttal semmisítette meg a hálókat, egyszer még rendőrnek is kiadta magát, hogy megállítsa az illegálisan halászókat.
Mindez nem volt veszélytelen számára: bár aktivista tevékenysége igazi helyi hírességgé tette, ellenségeket is szerzett magának, a helyi maffia ellehetetlenítette számára fogása értékesítését a piacon.
Ekkor fordult a turizmus felé: hajókon vitte ki a látogatókat a tengerre, hogy megtanítsa őket horgászni, és megmutassa nekik a vonóhálós halászat hatását az ökoszisztémára. Hétvégente egy kis éttermet vezet, fogását pedig egy kizárólag etikus termékeket vásárló csoportnak, a Gruppi di Acquisto Solidalénak adja el.
Az illegális halászat megállításához azonban mindez nem volt elég. 2006-ban a toszkán kormány betontömböket süllyesztett a tengerbe, hogy meggátolja a vonóhálók pusztítását. A tömbök azonban egymástól túl távol voltak, a háló átsiklott közöttük - mondta Fanciulli.
A férfi engedélyt kapott az Arpat helyi környezetvédelmi szervezettől, hogy saját költségén újabb 80 tömböt süllyesszen le a vízbe. Fanciulli azonban arra gondolt: mi lenne, ha egyszerű beton helyett "művészetet" teremtene a víz alatt.
Kérésére a közeli Carrarában lévő kőbánya 100 márványtömböt adományozott neki, majd a közösség segítségével művészeket vont be a projektbe, akik szobrokká alakították a tömböket. Mások mellett Giorgio Butini, Massimo Lippi, Beverly Pepper és Emily Young művészek alkotásai kerültek így a víz alá. Ezek nemcsak fizikai akadályt jelentenek a hálók számára, de különleges vízalatti múzeumot formálnak.
Híres szobrászok, például Emily Young alkotásai kerültek víz aláForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: j lord
A toszkán tengerpart argentariói szakaszán álló szobrok egy része körben, egymástól 4 méter távolságra helyezkedik el. Középen egy obeliszk áll, Massimo Catalani olasz művész alkotása. Emily Young négy szobrot készített, mindegyik 12 tonnát nyom. A közelükben áll Aurora Vantaggiato hableánya. Lippi 17 szobrot készített.
A La casa dei Pesci névre keresztelt múzeum bárki számára nyitva áll, aki meg tudja látogatni, a helyszínre vezetett búvártúrákat is szerveznek.
Roberto Danovaro biológus, az Anton Dohrn nápolyi kutatóközpont vezetője szerint a vonóhálós halászat olyan, mintha bombával vadásznának a halakra. "Kifogod a halat, de az élőhelyét is elpusztítod. Nincs esély az újranövekedésre, mert a vonóhálózás annyira pusztító" - mondta.
Fanciulli múzeumának azonban van hatása. Gioia Benedettini, az Arpat munkatársa szerint miközben a neptunfű nevű vízinövény tíz éve eltűnt, most elkezdett visszanőni a területen.
Képek forrása: 1. pixabay.com / dasforrest; 2. commons.wikimedia.org / j lord
