Hálózatelemzéssel a túlhalászat ellen
Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatójának vezetésével magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik hal mennyire "fontos" a tengeri életközösség számára.
Német halászhajó Amrum szigeténél Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Dr. Karl-Heinz Hochhaus
A Föld lakosságának jelentős része sok halat fogyaszt, így a túlhalászat a bolygó egyik legégetőbb ökológiai problémája. A nemzetközi együttműködés célja az, hogy olyan halak fogyasztását szorgalmazza, amelyek hiánya a lehető legkevésbé árt az ökoszisztémának, vagyis amelyek a táplálék-hálózatban betöltött szerepükből kiindulva kevésbé hatnak a többi fajra - olvasható az MTA Ökológiai Kutatóközpont csütörtöki közleményében.
Mint írják, az alkalmazott modell segítségével a fajokat számozott fontossági sorrendbe teszik, amelyet a halászati kvóta megállapításakor fontos lenne figyelembe venni. A beszámoló szerint Japánban már elindult egy olyan applikáció, amely segítségével egy sushi étteremben kiválaszthatjuk azt a fogást, amelynek elfogyasztása a leginkább fenntartható.
A Jordán Ferenc és csoportja által kidolgozott módszerek nem csak halakra és tengeri halászatra alkalmazhatóak. A fajok fontosságának kutatása hozzájárulhat a rendszerszemléletű természetvédelem megalapozásához is. Ez a megközelítési mód az egyes fajokat elsősorban egy közösség részeinek tekinti.
"Egy komplex dinamikai rendszer egyes elemeit kivehetjük úgy, hogy a rendszer ne boruljon fel, mások hiánya a rendszer felbomlásához vezet. Úgy is fogalmazhatunk, hogy vannak fontosabb és kevésbé fontos fajok, és ha nem védhetjük valamennyit, akkor okosan azokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyek a rendszer szempontjából fontosabbak, mint a másik" - olvasható a magyarázatban.
Rámutatnak arra, hogy nemcsak a vörös listás védett fajokat kell védeni, hanem akár egy olyat is, amelyből adott esetben sok van, mégis megállapítható, hogy a teljes rendszer szempontjából kulcsfontosságú.
Az Ökológiai Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia egyik legnagyobb intézménye, amelyhez három intézet tartozik 300 munkatárssal, egy Budapesten és Debrecenben, egy Vácrátóton és egy Tihanyban. Utóbbinak, a Balatoni Limnológiai Intézetnek lett április elsejével Jordán Ferenc az igazgatója. Jordán Ferenc a legmodernebb informatikai big data módszereket alkalmazza ökológiai kutatásaiban, fő területe az ökológiai rendszermodellek elemzése például hálózatelemzés segítségével.
Kép forrása: commons.wikimedia.org / Szerző: Dr. Karl-Heinz Hochhaus
