5 képzőművész, aki tapinthatóvá teszi a klímaváltozást

Magazin

2021/01/02

A természet, a környezet mindig inspirálta a művészeket, akik ezerféleképp örökítették meg a természet gyönyörű, olykor félelmetes jelenségeit. Azonban mára változott a helyzet, az alkotók műveikben egyre többet foglalkoznak a klímaváltozással, szennyezéssel járó problémákkal. Ezúttal olyan alkotókat mutatunk be, akik a szívükön viselik a környezet sorsát.

A természet a kezdetektől fogva az egyik fő inspirációforrása a művészetnek, a klímaváltozás hatásainak erősödésével azonban az alkotó és környezet viszonya is megváltozik, és az egyes természeti jelenségek ábrázolása egyben figyelemfelhívássá válhat a változó időjárásra és más ökológiai fenyegetésekre, emellett környezettudatosabb gondolkodásra is késztetheti a szemlélőket. Az artsy.net művészeti magazin listát állított össze a klímaművészet legnagyobb hatású képviselőiről, többek között erről válogattunk mi is.

 

Ólafur Elíasson, aki testközelbe hozza a távoli jelenségeket

Az izlandi származású dán képzőművész, Ólafur Elíasson a klímaművészet megkerülhetetlen alakja, aki nagyméretű szobrairól és különböző természeti elemeket felvonultató installációiról ismert. Egyik célja, hogy közel hozzon és kézzelfoghatóvá tegyen olyan jelenségeket, melyek egyébként a mindennapi hírek között távoliak és elvontak maradnának. Leghíresebb alkotása minden bizonnyal a 2014-es Ice Watch című installáció, melynek keretében 12 jégblokkot állított ki Párizsban a klímakonferencia idején azzal a céllal, hogy kézzelfogható tapasztalatot mutasson a nézőknek a jégolvadásról.

Szintén gyakran említik 2003-as The Weather Project - Időjárás projekt című installációját, melynek során a Tate Modern Turbine Hall-jának terében rekonstruálta az időjárás változásait: a csarnokot a Nap uralta, valamint finom köd lepte be, mely mintha a kinti környezetből kúszott volna be. A nap folyamán a köd halvány, felhőszerű képződményekké alakult át, mielőtt eloszlott. A mennyezetre pillantva a nézők azt láthatták, hogy rajta az alatta lévő tér tükröződik, a csarnok végében pedig, óriási félköríven több száz, az utcai világításokhoz hasonló, egyfrekvenciás lámpa bocsátott ki káprázatos sugárzást, melyet körré egészített ki a tükör, így jött létre a mesterséges Nap, mely mindössze két színt, a sárgát és a feketét tett láthatóvá.

Az idei Föld Napja alkalmából Earth Perspectives - Földi perspektívák címmel jelentkezett alkotással, melynek célja, hogy kizökkentse az embert a megszokott perspektíváiból. Ennek érdekében a földgömb 8 különböző helyzetében, komplementer színekkel mutatja meg, hogyan néz ki a világ, hogyha a „közepének“ valamelyik gyakran említett, ám riktán érzékelt, neuralgikus területét, a Nagy-korallzátonyt, a Mariana-árkot, Jakutföldet, a Gangeszt, az etiópiai Semien-hegységet, Csernobilt, Görnlandot vagy Ecuadort tekintjük.

 

Mary Mattingly - a közterek mint konyhakertek

A New York-i székhelyű Mary Mattingly a fotózáson, a szobrászaton, az installáción és a performanszon keresztül kutatja az otthon, az utazás, a térképészet és az emberek egymáshoz, a környezethez, a gépekhez, valamint a vállalati és politikai entitásokhoz való viszonyának témáit. Legismertebb alkotásai futurisztikus, elmosódott tájképek, hordható szobrok, és hordható otthonok, melyek voltaképpen viselhető sátrak. 2009-ben létrehozta a Waterpod nevű, önellátó lakhelyet.

Legismertebb alkotása a 2016-os, Swale névre keresztelt úszó kert, mellyel Mattingly azt a New York-i törvényt játssza ki, amely szerint közterületen nem lehet élelmiszert termeszteni és gyűjteni. Mint írja, agrárvárosban nőtt fel, ahol az ivóvíz szennyezett volt, ennek hatására fordult figyelme a tiszta víz, mint egyre ritkább és védendő erőforrás felé. A Swale szeretne rámutatni, hogy milyen fontosak New York vízi útjai és a közterületek, hogy ezeket körültekintőbben lehetne használni, és figyelmesebben lehetne gondoskodni róluk. A projekt nem maradt hatástalan, alig egy évvel utána a bronxi Concrete Plant Parkban konyhakertet nyitottak, mely jelenleg kísérleti programként működik, és melynek keretében 100 év óta először termelnek élelmiszert a város valamely parkjában.

Mattingly más műveiben is rákérdez a környezethez való viszonyunkat befolyásoló, rendszerszintű keretekre, például 2018-as Mi történik? című performanszában egy katonai járművet szerelt szét, visszakövetve annak alkatrészeit a legalapvetőbb ásványi elemekig. Ennek során nemcsak a kizsákmányoló bányászati gyakorlatokra mutatott rá, de felhívta a figyelmet a háború környezeti következményeire is. Egyik legújabb projektjében, Az Ökotóp Könyvtárban (The Ecotopian Library) arra kéri az embereket, hogy járuljanak hozzá egy olyan kollektív eszközkészlet meglakotásához, amely elősegítheti a fenntartható jövő kialakítását.

 

Caj Kuo-Csiang - Noé bárkájának szomorú interpretációja

Kína környezeti pusztítása áll Caj Kuo-Csiang (Cai Guo-Qiang) kínai művész 2014-es kiállításának középpontjában, melynek a Kilencedik hullám címet adta a 19. századi orosz művész, Ivan Ajvazovszkij festménye után, amely egy hajót ábrázol a viharos tengernek kiszolgáltatottan. A címadó műben Kuo-Csiang azt személteti, ahogy ez a hatalmi dinamika megfordult, és már a természet vált kiszolgáltatottá az emberiség szeszélyeinek. A megnyitón egy rozzant halászhajót láthatott a közönség, melyet beteg, veszélyeztetett fajok szobraival halmozott el, mintegy Noé bárkájának szomorú interpretációjaként. Az alkotást részben egy sokkoló 2013-as esemény ihlette, amikor 16 000 elhullott sertést találtak a sanghaji Huangpu folyóban, melyeket csöcsiangi tenyésztők dobtak a vízbe.

A művész eredetileg azt tervezte, hogy hajójával az említett folyón fog haladni, erre nem kapott engedélyt a kínai kormánytól. A szembesítő kiállításon olyan művek szerepeltek még, mint a The Bund Without Us - A Bund nélkülünk című, puskaporral rajzolt kép, mely Sanghaj híres vízparti sétányát ábrázolja az ember nélkül, miután visszafoglalta a természet. Eközben a Néma tinta - Silent Ink installáció a hagyományos kínai tájfestmények meditatív jellegét állította szembe azzal, hogy az ország milyen távol került a természettől.


Basia Irland jégkönyvei

Basia Irland új-mexikói környezetművész Ice Receding/Books Reseeding - Jégolvadás/Könyvültetés című művének középpontjában a vízparti ökoszisztéma áll. A folyóvízből készült jégkönyvek „szövegét“ a helyi ökoszisztéma elemeiből álló „ökológiai nyelv” adja különböző magok illetve növényi részek formájában, melyek kiszabadulnak, amikor a jég elolvad a folyóban. A Jégkönyvek útnak indításán mindig sok helyi környezetvédő, művész, őslakos és érdeklődő vesz részt.

A projekt hangsúlyozza a közösségi erőfeszítések és a tudományos ismeretek szükségességét az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás összetett problémáinak kezelésében. A magok kiválasztásában ökológusok, biológusok és botanikusok is részt vesznek, hogy az adott zónához a legmegfelelőbb magokat válasszák ki, melyekből azután partmenti növények nőnek, hogy fontos szerepet töltsenek be a szén megkötésében, az áradások és az aszály enyhítésében, más növények beporzásában, újabb magok szétszórásában, és a parti erózió lassításában. A parti növényzet emellett kiszűr bizonyos szennyező anyagokat, táplálékot és élőhelyet, valamint esztétikai élvezetet biztosít.


Nele Azevedo olvadó hadserege

Nele Azevedo brazil művész olvadó jégemberkéit 2001 óta már több város közterein is kiállították. Többek között a WWF 2009-es, berlini eseményéhez kapcsolódóan is láthatta őket a közönség, amikor a szervezet a sarki jégolvadásról szóló jelentését mutatta be. A több száz, néha több ezer kézzel vágott jégfigura általában 30 percen belül elolvad a helyi körülményektől függően, amit mindig nagyobb tömegek kísérnek figyelemmel. Az installációi néha további elemeket is tartalmaz, például fotókat illetve festéket. Az Olvadó emberek című alkotás a klímaváltozás mellett az első világháborúhoz is kapcsolódott már.

Képek forrása:

1. Kép forrása: commons.wikimedia.org Kép szerzője: Xtinac75

2. Kép forrása: commons.wikimedia.org Kép szerzője: Jorge Láscar

3. Kép forrása: wikimedia.org Kép szerzője: J. H. Fearless

4. Kép forrása: marymattingly.com Kép szerzője: Mary Mattingly

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai