Az Európai Parlament felére csökkentené a kidobott élelmiszert
Felére csökkentenék az Európai Unióban kidobott élelmiszer mennyiségét 2030-ra az Európai Parlament plenáris ülése által kedden elfogadott állásfoglalás alapján.
ÉlelmiszerhulladékForrás: flickr
A nagy többséggel elfogadott határozatban kérték az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg a fogyasztásra alkalmas eladatlan élelmiszerek jótékonysági célú adományozását (lásd Olaszországi példa) és teremtsen tiszta helyzetet a lejárati időt jelölő elnevezések között.
Az uniós parlament sajtószolgálata felhívta a figyelmet, hogy mivel sok fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a "minőségét megőrzi", a "felhasználható" és a "fogyasztható" felirat nem ugyanazt jelenti, ezért a hatóságoknak és az érdekelt feleknek világosabb útmutatást kell nyújtaniuk a vásárlóknak.
A szövegben az áfa-irányelv módosítására szólították fel a bizottságot, hogy az élelmiszer-adományok a jövőben adómentességet élvezhessenek, illetve kiemelték, hogy uniós forrásokat lehetne felhasználni ezek begyűjtésére, szállítására, tárolására és szétosztására.
A képviselők azt akarják elérni, hogy a 2014-es szinthez képest 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra pedig 50 százalékkal csökkenjen a kidobott élelmiszer mennyisége. Évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik az Európai Unióban, az unió lakosai átlagosan 173 kilogramm élelmiszert dobnak ki, miközben ennek a megtermelése és szemétként kezelése évi 170 millió tonna széndioxid kibocsátásával jár.
Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy "döbbenetes számadatok ezek, különösen, ha arra gondolunk, hány millió ember alultáplált vagy egyenesen éhezik napjainkban". Úgy vélte, az Európai Uniónak, a világ egyik leggazdagabb és leginkább prosperáló közösségének erkölcsi és politikai felelőssége az évente kidobott élelmiszerek hatalmas mennyiségének csökkentése.
Erdős Norbert fideszes képviselő fontosnak tartotta kiemelni, hogy az élelmiszer-hulladékok keletkezéséhez nagymértékben hozzájárul a címkézésre, a felelősségre és az adózásra vonatkozó uniós és tagállami rendelkezések ellentmondásossága, valamint a fogyasztók oktatásának és a bevált gyakorlatok megosztásának hiánya.
Szanyi Tibor szocialista képviselő hasznosnak nevezte az állásfoglalásban szereplő javaslatokat, ugyanakkor közölte, miközben Magyarországon elképesztő mértékben nőtt a szegények száma, az egy főre vetített élelmiszer-hulladék aránya magas. Az ellentmondásra szerinte egyszerű a válasz: a jövedelemkülönbségek tudatos növelése, például az egykulcsos adó révén hatalmas tömegek szakadnak le. Ezen rétegek számára a könnyen romló, tömegáruk érhetők csak el. Mindemellett azonban mennyiségi értelemben a tehetősebb réteg sem mondható tudatos vásárlónak.
Főkép forrása: flickr / U.S. Department of Agriculture
