És Romániában is elindult! - A lejáró élelmiszereket kötelező elajándékozni a rászorulók számára
A HVG értesülései szerint - hivatkozva a Profit.ro hírportálra - Románia is csatlakozott azon felelősen gondolkodó országok képzeletbeli klubjához, ahol a lejáró élelmiszereket - kidobás helyett - a rászorulóknak adományozzák.
Étel a szemétbenForrás: www.flickr.com
Több kukát is megtöltenek a még fogyasztható ételekkelForrás: commons.wikimedia.org
Olaszországban 2016 nyarán hoztak hasonló törvényi rendeletet (cikkünk itt), melyet csupán fél évvel előzőtt meg a franciaországi intézkedés (erről szintén hírt adtunk). Persze a törvény országonként specifikus, hiszen míg a franciáknál a büntetésen van a hangsúly, addig az olaszoknál a bürokratikus eljárás egyszerűsítése volt a cél, sőt, náluk jogi definíciót kapott a „felesleg” és a „pazarlás” is, a törvény emellett tisztázta az eltarthatóság és a lejárat fogalmait.
Úgy tűnik, a románok ennek a két "modellnek" a kombójából alkották meg a tavaly elfogadott törvényt, mely vasárnaptól minden áruházat és élelmiszergyártót egységesen kötelez arra, hogy elajándékozzák, illetve nettó 3 százalékos áron értékesítsék azon élelmiszereiket, amelyek felhasználhatósági ideje három nap alá esik.
Az érintett cégek ezen élelmiszer-adományaikat önkormányzatok vagy nonprofit szervezetek számára ajánlhatják fel, illetve 3 százalékos áron értékesíthetik szociális vállalkozásoknak, melyek legfeljebb az eredeti nettó ár 25 százalékán adhatják tovább a termékeket. A szabályt megszegő vállalkozásokat komoly bírságokkal sújtják.
| Egy nemzetközi kutatócsoport az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatait felhasználva nemrég azt mutatták ki, hogy jóval több élelmiszer vész kárba a rendszerben, mint korábban feltételezték. A világon előállított 2,1 milliárd tonna termés mintegy fele vész kárba a túlfogyasztás, a szemétbe dobás és a nem hatékony termelési folyamatok miatt. A legkevésbé hatékony folyamat a haszonállattartásból származó termékek előállítása, ami 78 százalékos, vagyis 840 millió tonna veszteséggel jár. Mintegy 1,08 milliárd tonna betakarított terményt használnak fel 240 millió tonna ehető állati termék, köztük hús, tej és tojás előállítására. A problémával persze tisztában van Brüsszel is. Körülbelül másfél hete az EP plenáris ülésén elfogadásra került egy olyan állásfoglalás (cikk itt), melynek értelmében 2030-ra a felére csökkentenék az Európai Unióban kidobott élelmiszer mennyiségét. A nagy többséggel elfogadott határozat által a képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg a fogyasztásra alkalmas eladatlan élelmiszerek jótékonysági célú adományozását és végre teremtsen transzparens helyzetet a lejárati időt jelölő elnevezések között. Persze - amint azt a francia, olasz és román példák is mutatják - az uniós tagországok Brüsszeli iránymutatás nélkül is képesek lehetnek arra, hogy az élelmiszeradományozás témájában meghozhassák a maguk szuverén döntéseiket. |
Magyarországon szintén elkeserítő a helyzet: A kereskedelem és vendéglátás éves szinten 1,4 millió tonnányi élelmiszerfelesleget termel, míg egy átlagos magyar család évente 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki a szemétbe, ami fejenként körülbelül 40-50 kilogramm élelmiszerhulladékot jelent, ez pedig a teljes lakosságra vetítve mintegy 400 ezer tonnát eredményez.
Főkép forrása: flickr / U.S. Department of Agriculture
