Pénztárcánkban is több marad, ha teszünk az élelmiszerpazarlás ellen!

Hír

írta: MTI
2021/04/07

Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer végzi hulladékként, és ennek egy harmada a háztartásokban keletkezik. Mindez jelentős terhet ró környezetünkre, hiszen az élelmiszertermelésnek hatalmas az ökológiai lábnyoma. Tehát nagy a felelősségünk abban, mit milyen mennyiségben vásárolunk, használunk fel, nem beszélve arról, hogy egy kis odafigyeléssel a családi kasszában is több pénz marad.

A Klímapolitikai Intézet nemrég A pazarlás visszaszorítása az élelmiszertermelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezért egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogyan lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszermaradékok újrahasznosítását.

Mindez azért fontos, mert világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka. Ezen kívül az élelmiszerpazarlásnak jelentős az ökológiai és vízlábnyoma, ezért a pazarlás csökkentésével nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.

A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszerellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését.

Az élelmiszerpazarlás akkor következik be, amikor olyan étel kerül a szemétbe, amelynek a hulladékká válása elkerülhető lehetett volna. Példaként a lejárt szavatosságú ételeket és a kidobott ételmaradékokat említették. A fejlett országokban egy emberre vetítve 105 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kilogramm. Ha belegondolunk, ez azt jelenti, hogy a fejlett országokban annyi élelmiszer kerü a kukákba, amennyit összesen megtermelnek Afrika szubszaharai térségében. Azaz elméletileg az afrikai szegények jelentős része jóllakhatna a fejlett országok által kidobott élelmiszerekből.

Magyarországron a becslések szerint 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada keletkezik a háztartásokban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-os és 2019-es élelmiszerhulladék felmérése szerint egy átlagos magyar lakos évente csaknem 68 kilogramm, illetve 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt. A kidobott élelmiszerek 48,8 százalékánál elkerülhető lett volna a pazarlás. Különösen ünnepek - húsvét, karácsony - idején készítünk akár háromszor annyi adag ételt, mint amennyire valójában szükség lenne.

Mindez azt jelenti, hogy így évente egy emberre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik az országban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna, ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni.

A megoldás? Az élelmiszerpazarlás mérséklése a fogyasztói tudatosság növelésével, a vásárlás és tárolás megszervezésével, illetve a gyermekkori neveléssel ösztönözhető a leginkább. De emellett az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében.


Képek forrása: 1. flickr.com / J. Bloom 2. commons.wikimedia.org / Peter Knocke


forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

Szemétben az élelmiszer

A magyarországi háztartásokban a megvásárolt élelmiszerek 10%-a kerül kukába. Tudatos vásárlással körülbelül 50.000 Ft-ot ...

A rovat legolvasottabbjai