Pénztárcánkban is több marad, ha teszünk az élelmiszerpazarlás ellen!
Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer végzi hulladékként, és ennek egy harmada a háztartásokban keletkezik. Mindez jelentős terhet ró környezetünkre, hiszen az élelmiszertermelésnek hatalmas az ökológiai lábnyoma. Tehát nagy a felelősségünk abban, mit milyen mennyiségben vásárolunk, használunk fel, nem beszélve arról, hogy egy kis odafigyeléssel a családi kasszában is több pénz marad.
Rengeteg étel kerül a kukákbaForrás: www.flickr.com
Szerző: J. Bloom
ÉlelmiszerhulladékForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Peter Knocke
A Klímapolitikai Intézet nemrég A pazarlás visszaszorítása az élelmiszertermelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezért egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogyan lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszermaradékok újrahasznosítását.
Mindez azért fontos, mert világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka. Ezen kívül az élelmiszerpazarlásnak jelentős az ökológiai és vízlábnyoma, ezért a pazarlás csökkentésével nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.
A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszerellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését.
Az élelmiszerpazarlás akkor következik be, amikor olyan étel kerül a szemétbe, amelynek a hulladékká válása elkerülhető lehetett volna. Példaként a lejárt szavatosságú ételeket és a kidobott ételmaradékokat említették. A fejlett országokban egy emberre vetítve 105 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kilogramm. Ha belegondolunk, ez azt jelenti, hogy a fejlett országokban annyi élelmiszer kerü a kukákba, amennyit összesen megtermelnek Afrika szubszaharai térségében. Azaz elméletileg az afrikai szegények jelentős része jóllakhatna a fejlett országok által kidobott élelmiszerekből.
ÉlelmiszerhulladékForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Peter Knocke
Magyarországron a becslések szerint 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada keletkezik a háztartásokban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-os és 2019-es élelmiszerhulladék felmérése szerint egy átlagos magyar lakos évente csaknem 68 kilogramm, illetve 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt. A kidobott élelmiszerek 48,8 százalékánál elkerülhető lett volna a pazarlás. Különösen ünnepek - húsvét, karácsony - idején készítünk akár háromszor annyi adag ételt, mint amennyire valójában szükség lenne.
Mindez azt jelenti, hogy így évente egy emberre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik az országban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna, ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni.
A megoldás? Az élelmiszerpazarlás mérséklése a fogyasztói tudatosság növelésével, a vásárlás és tárolás megszervezésével, illetve a gyermekkori neveléssel ösztönözhető a leginkább. De emellett az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében.
Képek forrása: 1. flickr.com / J. Bloom 2. commons.wikimedia.org / Peter Knocke
