Elveszik a munkánkat a robotok?

Magazin

írta: ecolounge
2016/01/14

Ha sikerül radikálisan átszervezni a munkaerőpiacot, akár még hasznunkra is válhat a változás. Ám még így is vannak veszélyeztetettebb állások, melyek minden valószínűség szerint eltűnnek az elkövetkezendő években, évtizedekben.

Évszázados félelem, hogy a technikai fejlődés csökkenti a munkahelyek számát, és őszintén szólva ez a félelem nem is alaptalan. Már az ipari forradalomtól kezdődött a probléma, mely életre hívta a korai munkásmozgalmakat és a géprombolók (ludditák) szervezetét, manapság pedig, amikor a munkanélküliség egyre ijesztőbb méreteket ölt, újra aktuálissá vált az aggodalom, hogy a gépesítés több millió munkahelyet szünetethet meg világszerte. Jelenleg a G20 országokban (a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió) 54 millió munkahellyel van kevesebb, mint amennyire szükség lenne, és 2018-ra ez a szám 60 millióra nőhet.

A legveszélyeztetettebb állások
Évente 200 000 új gép és robot kerül az ipari termelésbe, és jogosan merül fel a kérdés, hogy ez mely állásokat veszélyezteti a leginkább. Az utóbbi 30 évben a szoftverek és robotok jellemzően a következő kritériumoknak megfelelő foglalkozásokat váltották ki: a. azokat, melyekkel átlagos fizetés jár és b. amelyek közepes képességeket igényelnek, illetve nehéz fizikai munka jár velük. A helyettesítés különösen a feldolgozóiparban és az irodai adminisztrációban volt jellemző.

Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne tanulmánya szerint a számítógépes fejlődés következő hulláma továbbra is azokon a területeken csökkentheti a munkahelyek számát, ahol eddig is tette: a termelésben, az adminisztrációban, a kereskedelemben és a közlekedésben. A megmaradt gyári pozíciók száma is csökkenhet a következő évtizedben, ugyanakkor a pénztárosok, ügyfélszolgálatosok és telemarketingesek is veszélyben vannak.

A legveszélyeztetettebb munkakörök a rutinra épülő munkák, mint a varrónőké például, és azok, melyeket okos algoritmusokkal is el lehet végezni, mint az adóbevallás-készítés és adatrögzítés. Ugyanakkor a legkevésbé automatizálható munkák között van az egészségügyi dolgozóké és a vezetőké.

A számítások
Osborne és Frey 9 tényezőt, azaz kulcsképességet vett figyelembe az egyes munkakörök elemzésnél: azt, hogy mekkora szükség van hozzá társadalmi érzékenységre, a tárgyaló- és meggyőzőképességre, mások gondozására, eredetiségre, művészi képességekre illetve kézügyességre, finom mozdulatokra és mennyire zsúfolt helyen dolgoznak az adott pozívió betöltői.

Az elemzés eredetileg az Egyesült Államokból származó O*NET foglalkoztatási adatbázis felhasználásával készült, és ez alapján alkották meg a brit verziót, melyben az érdeklődők kikereshetik, hogy az ő munkájuk mennyire van kitéve az automatizálásnak.

Mit lehet tenni?
Mivel a fejlődés alól úgy tűnik, senki sem vonhatja ki magát, a megoldás az lehet, ha egyre több olyan munkahely keletkezik, ahol a hangsúly az emberi képességeken van. Ehhez - persze globális szinten - elérhetővé kell tenni a megfelelő oktatást és képességfejlesztést, párhuzamosan ezzel, össze kell hangolni az oktatást és a munkaerőpiaci igényeket, valamint lehetővé kell tenni, hogy mindenki megtalálja a képességeinek megfelelő munkát, illetve legyen lehetőség betölteni azokat a pozíciókat, melyekre eddig nehéz volt alkalmas embert találni.

 

forrás: theatlantic.com, bbc.com, weforum.org

A rovat új hírei

Húsvétoljunk "ökosan"!

Akárcsak karácsony előtt, bizony a húsvéti ünnepek közeledtével sem tudunk úgy belépni egy boltba, fellapozni egy magazint vagy ...

Hasonló

Robotizált világ 30 év múlva?

Teljesen robotizált világban, digitális identitásuk virtuális környezetében élnek majd az emberek három évtized múlva a ...

Gyermekmunka a 21. században

A munkára kényszerült (5-17 éves életkor közötti) gyermekek száma világszerte a 200 millió főt is meghaladja.

A rovat legolvasottabbjai

Húsvétoljunk "ökosan"!

Akárcsak karácsony előtt, bizony a húsvéti ünnepek közeledtével sem tudunk úgy belépni egy boltba, fellapozni egy magazint vagy ...