Milyen hatással van egészségükre a klímaváltozás?
120 kutató közreműködésével jött létre az az átfogó, nemzetközi jelentés, mely a klímaváltozás egészségre tett hatásaival foglalkozik. A kutatók szerint a klímaváltozásnak mélyreható, azonnali és súlyosbodó következményei vannak az emberi egészségre nézve, és ez alól egyetlen ország sem élvez kivételt.
A kánikulának komoly egészségügyi hatása van ránkForrás: mti.hu
Szerző: MTI/Rosta Tibor
Egyre több az aszály világszerteForrás: pixabay.com
Szerző: Erwin Nowak
Bozóttűz KaliforniábanForrás: news.stanford.edu
Szerző: Anthony Citrano
The Lancet Countdown elnevezésű együttműködés egyebek között a klíma-, a földrajz- és a gazdaságtudomány, valamint a közegészségügy területein végzett kutatásokat. Az ennek eredményeit összegző jelentés 43 globális mutatóra, köztük a fertőző betegségek megváltozott földrajzi terjedésére, az alacsony szénhidráttartalmú étrendek egészségre gyakorolt jótékony hatásaira, az éghajlatváltozás okozta népességmozgásokra és a hőséggel összefüggő halálozásokra fókuszál.
A jelentés szerint azonnali intézkedések hiányában a klímaváltozás egészséget érintő hatásai súlyosbodni fognak. Kulcsfontosságú lenne a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás egyidejű, globálisan összehangolt kezelése, ami hármas győzelmet jelentene: jobb közegészségügyet, fenntarthatóbb gazdaságot és a környezet védelmét.
Halálos hőség
Az eddig mért öt legmelegebb évet 2015 óta jegyezték fel és 2020 "jó úton" halad afelé, hogy az eddig mért legmelegebb vagy a második legmelegebb év legyen. Noha a hőséggel összefüggő halálozást nem lehet közvetlenül az éghajlatváltozáshoz kötni, az emelkedő hőmérséklet és páratartalom miatt az ilyen halálesetek száma várhatóan tovább fog növekedni.
A szélsőséges hőség tovább emelkedik a Föld minden régiójában, különösen súlyosan érintve az időseket, főleg Japánban, India északi részén, Kelet-Kínában és Közép-Európában. 2018-ban 296 ezer 65 év feletti ember halt meg idő előtt a hőséggel összefüggő okok miatt, ami 54 százalékos emelkedést jelent az elmúlt két évtizedben.
Egyre több az aszály világszerteForrás: pixabay.com
Szerző: Erwin Nowak
A tengerszint emelkedésének közvetlen és közvetett hatása is van az emberi egészségre. A jelenlegi népességadatok alapján a kutatók úgy becsülik, hogy ha 2100-ig egy méterrel emelkedne a globális tengerszint, az 145 millió emberre jelentene fenyegetést, míg 5-6 méternyi emelkedéskor - például a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása esetén - ez a szám 565 millióra ugrana.
Pusztító aszályok
A klímaváltozás jelentős mértékben hozzájárul az aszályokhoz is. A szárazság és az egészség összefonódnak. Az aszály az ívóvízkészletek, a haszonállatok és a mezőgazdasági produktivitás csökkenését, valamint a bozóttüzek kockázatának növekedését eredményezheti. Egy korábban publikált ausztrál tanulmány szerint továbbá a szárazság a mentális egészséget is veszélyezteti.
A jelentés szerint 2019-ben az 1950 és 2005 közötti átlaghoz képest több mint kétszer nagyobb földfelszíni területet érintettek a szokásosnál nagyobb számú aszályok. A legfontosabb élelmiszernövények globális terméspotenciálja 1,8-5,6 százalékkal csökkent 1981 és 2019 között.
Az aszály és egyéb környezeti katasztrófák így az élelmiszerárakra is hatással vannak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legfrisebb jelentése szerint a hatodik hónapja tartó folyamatos emelkedés mellett novemberben hatéves csúcsra nőttek a világpiaci élelmiszerárak elsősorban a növényi olajok drágulására. Mindez ahhoz vezet, hogy a világon egyre kevesebben juthatnak hozzá alapvető élelmiszerekhez, az éhezők száma nőni fog.
Bozóttűz KaliforniábanForrás: news.stanford.edu
Szerző: Anthony Citrano
Képek forrása: 1. MTI / Rosta Tibor; 2. pixabay.com / Erwin Nowak; 3. news.stanford.edu / Anthony Citrano
