Klíma-apokalipszis: 2025-re a Föld lakóinak 2/3-a vízhiánnyal küzd majd
A Föld számos helyén már ma is milliók számára okoz napi gondot, hogy megfelelő ivóvízhez jussanak. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás következtében a helyzet egyre rosszabb lesz. Egyre kevesebb vízen, egyre több embernek kell osztoznia. Ma már egyáltalán nem tűnik túlzásnak az, hogy a víz hamarosan drágább lesz az aranynál is.
Víztározó KaliforniábanForrás: pixabay.com
A klímaváltozás komoly hatással van a Föld vízháztartására, számos ponton megzavarja a víz körforgását, ami befolyásolja az éltető ivóvíz mennyiségét és minőségét. Egyes helyeken a szárazság lesz egyre gyakoribb, máshol az áradások, és az ennek következtében fellépő fertőzések, megint máshol a gleccserek rohamos zsugorodása vezet vízproblémákhoz. A tiszta víz alapvető fontosságú az egészséges emberi élethez, azonban a világon már most a népesség kétharmada, 4 milliárd ember évente legalább egy hónapig valamilyen mértékű vízhiányban szenved. Az előrejelzések szerint 2025-re a Föld lakóinak 2/3-a vízhiánnyal küzd majd. Már nem sok időnk van arra, hogy megoldást találjunk a globális problémára.
| Ennek egy fontos lépcsője lehet a nemrég lezajlott Budapesti Víz Világtalálkozó, mely az első olyan globális konferencia, amely a víz kapcsán hozzájárulhat az elkövetkezendő 15 év teendőinek kijelöléséhez. A konferencia három napján állam- és kormányfők, miniszterek, nemzetközi szervezetek magas rangú tisztviselői, az üzleti és tudományos élet szereplői, valamint a civil társadalom képviselői vitatták meg a víz, a szennyvízkezelés és fenntartható vízgazdálkodás legjelentősebb kérdéseit. 117 országból közel 1800 résztvevő vett részt a konferencián. „Ha a vizes csatát elveszítjük, akkor a klímaháborút is elbukjuk - fogalmazott Áder János köztársasági elnök. - A víz a legveszélyeztetettebb, pótolhatatlan természeti kincs, és egyben helyettesíthetetlen erőforrás, a 21. század legfontosabb kérdése.” |
A klímaváltozás következtében fellépő vízhiány által leginkább sújtott területek közé tartozik a Közel-Kelet és Észak-Afrika
Az előrejelzések a következő 25 évben a fokozódó szárazság és vízhiány miatt még többen indulnak majd útnak a Közel-Keletről Európa felé. A World Resources Institute által összeállított, a vízhiány által leginkább sújtott országok 33-as listáján 14 Közel-Keleti ország, köztük Bahrein, Kuvait, Katar, Izrael, Szaúd Arábia, Omán, Irán és Libanon szerepel. A listán ott van az Egyesült Arab Emirátusok is. Mohammed bin Zayed al-Nahyan, Abu Dhabi uralkodója egy interjúban a Guardian-nek azt mondta: „Számunkra a víz már fontosabb mint az olaj."
A Közel-keleti vízkészletek döntően a felszín alatti vizektől függenek, ezek mennyisége azonban a klímaváltozás miatt rohamos tempóban csökken. Egyes becslések szerint a Jordán folyó 2100-ra vizének 80 %-át elveszti, ami a térségben a felszín alatti vizek mennyiségének még nagyobb arányú csökkenéséhez vezet. Az egyik legnagyobb bajban lévő ország, Jemen, amely az előrejelzések szerint, akár már néhány éven belül kifogyhat a vízből. Jemenben 13 millió ember, vagyis a lakosság 50 %-a nem jut megfelelő ivóvízhez, ami szerepet játszik az országot sújtó, hosszú ideje tartó krízisben is. Előrejelzések szerint a főváros Szanaa már lehet, hogy 2017-re kifogy a vízből. A Szanai-medencében a talajvíz szintje évente közel hat métert süllyed és a kormány már a főváros elköltöztetéséről is vitázott. A vidéki területeken is hasonlóan elkeserítő a helyzet, egyes helyeken az asszonyok napi 4-5 órát töltenek azzal, hogy vizet gyűjtsenek. A vízhiányra visszavezethető alultápláltság és hasmenéses betegségek évente 14 ezer ötévesnél fiatalabb jemeni gyermek halálát okozzák.
De nem csak ezekben a régiókban aggódnak, a fejlett nyugat, így az USA is küzd a szárazság okozta vízhiánnyal. A probléma már a legmagasabb szinteken is napirenden van, 2016 áprilisában az Országos Hírszerzési Igazgatóság Hivatala (DNI) a vízhiányt a terrorizmus mellett az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette. Barack Obama korábban gazdasági vezetőkkel tárgyalt arról, milyen technológiákkal, fejlesztésekkel tudnának segíteni abban, hogy a kaliforniai szárazság miatt fokozódó vízhiányt ellensúlyozzák.
Megoldást jelentene az ivóvíz problémákra, ha megfelelő módszerrel lehetne a tengervizet sótalanítani. Bár ez drága mulatság, mégis kézenfekvőnek tűnő megoldás, hiszen a föld vízkészletének 97 %-a sós. Egyelőre az egyik legelterjedtebb módszer a vákuumdesztillációval vagy fordított ozmózissal történő sótalanítás. A jelenleg alkalmazott technológiák azonban nagyon költségesek és kis hatásfokúak, ráadásul a sótalanító üzemek környezetszennyezőek is, mert általában fosszilis energiával működnek; Szaúd-Arábia például 1,5 millió hordó olajat használ el naponta ezeknek az erőműveknek a működéséhez. Az Öböl-menti országokban épp ezért arra törekednek, hogy egyre inkább a napenergia felhasználás felé mozduljanak el.
A melegedő klíma miatt egyre több helyen lesz fertőzött a víz
A hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló áradások is hozzájárulnak a fertőző betegségek terjedéséhez, mivel a kiömlő szennyvíz szennyezheti a sérülékeny ivóvízbázisokat. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb területen terjedhet el például a kolera is. A Vibrio nemzetségbe tartozó baktérium a trópusi, meleg tengerekben érzi igazán jól magát, néhány éve azonban megtalálták már a melegedő Balti-tengerben is. A baktérium korábban Peru partjainál is elszaporodott. A Dél-Amerikai országban 1991-ben tört ki kolera járvány, ami a tengerparti területekről gyorsan átterjedt a szárazföld belsejébe is, feltételezhetően a fertőzött ivóvíz és a nem megfelelő táplálkozási szokások miatt. A következő évben a kolera átterjedt több szomszédos országra is, közel 1 millióan betegedtek meg és 8622 ember bele is halt a betegségbe.
| Az ivóvíz fertőzöttsége - igaz, más formában - Kínában is óriási gondot okoz. A rák Kína első számú gyilkosa, a rákos megbetegedések aránya a kínai gazdasági csoda óta ugrásszerűen nőtt - négy közül egy kínai rákban hal meg. Ez az arány 80%-al emelkedett az elmúlt 30 évben, elsődlegesen a légszennyezésnek köszönhetően, melyet követ az ellenőrizetlen ipari tevékenységek eredményezte víz- és talajszennyezés. 2013-ban, lakossági nyomás hatására Kína Környezetvédelmi Minisztériuma feltérképezte, hogy az azt megelőző években a vegyi szennyezés környezetvédelmi katasztrófákhoz vezetett, ivóvízkészleteket tett tönkre, valamint számos egészségügyi és szociális probléma forrása volt, többek között így alakultak ki tömegével un. „rákos települések”. |
Az emelkedő tengervízszint is veszélyezteti az édesvízkészleteket
A partvidéki területeken és az óceáni szigeteken az emelkedő tengervízszint és a fokozódó párolgás mind a felszín, mind a felszín alatti vizekben a sótartalom növekedéshez vezet, ami fogyasztásra alkalmatlanná teszi a vizet. A klímaváltozás miatt - például - Banglades partmenti régióiban is jelentősen nőtt a víz sótartalma, ami emiatt emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. Az ország partmenti területein néhol már 20 ezrelék a víz sótartalma, az emberi szervezet azonban maximum 5 ezreléket tud tolerálni. Az asszonyoknak naponta mérföldeket kell gyalogolni ahhoz, hogy egy korsó vizet gyűjtsenek. A országban közel 28 millió ember él olyan területen, ahol nehezen lehet megfelelő ivóvízhez jutni. Banglades egyes területein a szárazság miatt már 350 méternél is mélyebbre kell ásni a kutakat, más helyeken pedig a klímaváltozás miatt fokozódó időjárás extremitások, viharok, árvizek veszélyeztetik az ivóvízbázisokat.
Az olvadó gleccserek miatt vízhiánnyal küzd Bolívia
November közepén a bolíviai kormányzat szükségállapotot vezetett be, ugyanis az ország az elmúlt 25 év legszörnyűbb szárazságával szembesült. A komoly vízhiány mellett az ország második legnagyobb tava is kiszáradt. La Pazban sorozatos tüntetéseken követelték a kormánytól a vízhelyzet normalizálást. A katonák vizet osztottak a városokban, új kutakat fúrtak, az iskolákat pedig már a nyári szünet előtt két héttel bezárták. A világ legmagasabban fekvő fővárosának, La Paz-nak és a szomszédos El Alto-nak, Bolívia második legnagyobb városának a vízellátását részben az Andok gleccserei biztosítják. A gleccserek azonban rohamosan olvadnak, és Latin-Amerika egyik legszegényebb országa szomorúan illusztrálja, milyen hatásokat okoz már ma is a klímaváltozás.
2014-ben külön tanulmány mutatott rá, hogy az ember felel az elmúlt 160 év gleccserzsugorodásainak 25-35 százalékáért. Az Innsbrucki Egyetem és a kanadai Trent Egyetem kutatói tanulmányukban kimutatták, hogy míg 1851 és 2010 között a gleccserek tömegvesztésének egynegyede írható az emberi tevékenység számlájára, addig 1991 és 2010 között a visszahúzódás mintegy kétharmada az embernek köszönhető.
De miért is olyan fontosak a gleccserek? - A Föld teljes vízkészletét nagyjából 2 milliárd köbkilométerre becsülik a szakemberek. Amelynek 82,3%-a óceánokban és tengerekben, 15,5%-a kötött formában a kőzetburokban, 1,7%-a jégtakaróban és gleccserekben, a maradék pedig a felszín alatti vizekben, tavakban, vízfolyásokban, illetve a légkörben található meg. Azonban a szabad vízkészletek mintegy 97 százaléka sósvíz, így csak a maradék 3 százalék az édesvíz, amelynek 90%-a hó-és jégtakarókban, így pl. gleccserekbe van "bezárva". Az olvadás hatására tehát az édesvíz készlet egyszerűen a tengerekben, óceánokban köt ki, amelyek köztudottan sósvízűek.
A Stockholm Enviroment Institute tanulmánya szerint a térségben 1976 és 2006 között az átlaghőmérséklet 0,5 fokkal nőtt. Az El Alto feletti hegyekből induló egyik gleccser hajdan a Föld legmagasabban fekvő síközpontjának adott otthont. Mára a gleccser szinte teljesen eltűnt. Az a két gleccser pedig, amely a két nagyvárost vízzel látja el, területe 39 %-át veszítette el 1983 és 2006 között. A mostani helyzetben jelentős szerepet játszó El-Nino jelenséget is befolyásolja a klímaváltozás, melynek hatására az sokkal szélsőségesebb lesz és sokkal gyakrabban jelentkezik majd. (Az El Nino természetes időjárási jelenség erősödése a globális felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb jele. 2-7 évente bukkan fel és felmelegíti a Csendes-óceáni térséget (cikk és benne videó ezen a linken)
Bolívia vezetése számára az elkövetkező évek legnagyobb kihívása lesz, hogy megoldják az ország vízellátási problémáit. A gleccserek helyett más forrás nincs, így nagy hangsúlyt kell fektetniük az újrahasznosítási technológiák kidolgozására (pl. "ködaratás" lehetőségei) és a vízfogyasztás csökkentését szorgalmazó intézkedésekre.
A gleccserek világszerte rohamosan olvadnak, a Himalájában pedig még az átlagnál is gyorsabb ütemben, ami katasztrofális vízhiányhoz fog vezetnit a térségben, mivel a himalájai gleccserek hét nagy folyót táplálnak, és így több milliárd ember vízellátásához járulnak hozzá. Vegyük például a Csomolungma természetvédelmi területet: Ott jelenleg - még - 1476 gleccser található, 2030 négyzetkilométeren (a legmagasabb pont közismertebb nevén a Mount Everest). A térség gleccserei az elmúlt negyven év alatt közel 30 százalékkal zsugorodtak.
A víz világszerte már számos konfliktus kirobbanásában játszott szerepet, például India és Pakisztán között, vagy épp a jelenben, Szíriában. Az előrejelzések sajnos nem sok optimizmusra adnak okot; minden jel tehát arra mutat, hogy a Föld fogyatkozó vízkészletei a jövőben valószínűleg még több konfliktushoz vezetnek majd, és még ebben a században háborúk fognak kitörni az aranyáron mért víz birtoklásáért.
