Klíma-apokalipszis: 2025-re a Föld lakóinak 2/3-a vízhiánnyal küzd majd

Magazin

írta: Tóth Judit
2016/12/11

A Föld számos helyén már ma is milliók számára okoz napi gondot, hogy megfelelő ivóvízhez jussanak. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás következtében a helyzet egyre rosszabb lesz. Egyre kevesebb vízen, egyre több embernek kell osztoznia. Ma már egyáltalán nem tűnik túlzásnak az, hogy a víz hamarosan drágább lesz az aranynál is.

A klímaváltozás komoly hatással van a Föld vízháztartására, számos ponton megzavarja a víz körforgását, ami befolyásolja az éltető ivóvíz mennyiségét és minőségét. Egyes helyeken a szárazság lesz egyre gyakoribb, máshol az áradások, és az ennek következtében fellépő fertőzések, megint máshol a gleccserek rohamos zsugorodása vezet vízproblémákhoz. A tiszta víz alapvető fontosságú az egészséges emberi élethez, azonban a világon már most a népesség kétharmada, 4 milliárd ember évente legalább egy hónapig valamilyen mértékű vízhiányban szenved. Az előrejelzések szerint 2025-re a Föld lakóinak 2/3-a vízhiánnyal küzd majd. Már nem sok időnk van arra, hogy megoldást találjunk a globális problémára.

Ennek egy fontos lépcsője lehet a nemrég lezajlott Budapesti Víz Világtalálkozó, mely az első olyan globális konferencia, amely a víz kapcsán hozzájárulhat az elkövetkezendő 15 év teendőinek kijelöléséhez. A konferencia három napján állam- és kormányfők, miniszterek, nemzetközi szervezetek magas rangú tisztviselői, az üzleti és tudományos élet szereplői, valamint a civil társadalom képviselői vitatták meg a víz, a szennyvízkezelés és fenntartható vízgazdálkodás legjelentősebb kérdéseit. 117 országból közel 1800 résztvevő vett részt a konferencián. „Ha a vizes csatát elveszítjük, akkor a klímaháborút is elbukjuk - fogalmazott Áder János köztársasági elnök. - A víz a legveszélyeztetettebb, pótolhatatlan természeti kincs, és egyben helyettesíthetetlen erőforrás, a 21. század legfontosabb kérdése.”

A klímaváltozás következtében fellépő vízhiány által leginkább sújtott területek közé tartozik a Közel-Kelet és Észak-Afrika
Az előrejelzések a következő 25 évben a fokozódó szárazság és vízhiány miatt még többen indulnak majd útnak a Közel-Keletről Európa felé. A World Resources Institute által összeállított, a vízhiány által leginkább sújtott országok 33-as listáján 14 Közel-Keleti ország, köztük Bahrein, Kuvait, Katar, Izrael, Szaúd Arábia, Omán, Irán és Libanon szerepel. A listán ott van az Egyesült Arab Emirátusok is.  Mohammed bin Zayed al-Nahyan, Abu Dhabi uralkodója egy interjúban a Guardian-nek azt mondta: „Számunkra a víz már fontosabb mint az olaj."

A Közel-keleti vízkészletek döntően a felszín alatti vizektől függenek, ezek mennyisége azonban a klímaváltozás miatt rohamos tempóban csökken. Egyes becslések szerint a Jordán folyó 2100-ra vizének 80 %-át elveszti, ami a térségben a felszín alatti vizek mennyiségének még nagyobb arányú csökkenéséhez vezet. Az egyik legnagyobb bajban lévő ország, Jemen, amely az előrejelzések szerint, akár már néhány éven belül kifogyhat a vízből. Jemenben 13 millió ember, vagyis a lakosság 50 %-a nem jut megfelelő ivóvízhez, ami szerepet játszik az országot sújtó, hosszú ideje tartó krízisben is. Előrejelzések szerint a főváros Szanaa már lehet, hogy 2017-re kifogy a vízből. A Szanai-medencében a talajvíz szintje évente közel hat métert süllyed és a kormány már a főváros elköltöztetéséről is vitázott. A vidéki területeken is hasonlóan elkeserítő a helyzet, egyes helyeken az asszonyok napi 4-5 órát töltenek azzal, hogy vizet gyűjtsenek. A vízhiányra visszavezethető alultápláltság és hasmenéses betegségek évente 14 ezer ötévesnél fiatalabb jemeni gyermek halálát okozzák.

De nem csak ezekben a régiókban aggódnak, a fejlett nyugat, így az USA is küzd a szárazság okozta vízhiánnyal. A probléma már a legmagasabb szinteken is napirenden van, 2016 áprilisában az Országos Hírszerzési Igazgatóság Hivatala (DNI) a vízhiányt a terrorizmus mellett az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette. Barack Obama korábban gazdasági vezetőkkel tárgyalt arról, milyen technológiákkal, fejlesztésekkel tudnának segíteni abban, hogy a kaliforniai szárazság miatt fokozódó vízhiányt ellensúlyozzák.

Megoldást jelentene az ivóvíz problémákra, ha megfelelő módszerrel lehetne a tengervizet sótalanítani. Bár ez drága mulatság, mégis kézenfekvőnek tűnő megoldás, hiszen a föld vízkészletének 97 %-a sós. Egyelőre az egyik legelterjedtebb módszer a vákuumdesztillációval vagy fordított ozmózissal történő sótalanítás. A jelenleg alkalmazott technológiák azonban nagyon költségesek és kis hatásfokúak, ráadásul a sótalanító üzemek környezetszennyezőek is, mert általában fosszilis energiával működnek; Szaúd-Arábia például 1,5 millió hordó olajat használ el naponta ezeknek az erőműveknek a működéséhez. Az Öböl-menti országokban épp ezért arra törekednek, hogy egyre inkább a napenergia felhasználás felé mozduljanak el.

A melegedő klíma miatt egyre több helyen lesz fertőzött a víz
A hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló áradások is hozzájárulnak a fertőző betegségek terjedéséhez, mivel a kiömlő szennyvíz szennyezheti a sérülékeny ivóvízbá­zisokat. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb területen terjedhet el például a kolera is. A Vibrio nemzetségbe tartozó baktérium a trópusi, meleg tengerekben érzi igazán jól magát, néhány éve azonban megtalálták már a melegedő Balti-tengerben is. A baktérium korábban Peru partjainál is elszaporodott. A Dél-Amerikai országban 1991-ben tört ki kolera járvány, ami a tengerparti területekről gyorsan átterjedt a szárazföld belsejébe is, feltételezhetően a fertőzött ivóvíz és a nem megfelelő táplálkozási szokások miatt. A következő évben a kolera átterjedt több szomszédos országra is, közel 1 millióan betegedtek meg és 8622 ember bele is halt a betegségbe.

Az ivóvíz fertőzöttsége - igaz, más formában - Kínában is óriási gondot okoz. A rák Kína első számú gyilkosa, a rákos megbetegedések aránya a kínai gazdasági csoda óta ugrásszerűen nőtt - négy közül egy kínai rákban hal meg. Ez az arány 80%-al emelkedett az elmúlt 30 évben, elsődlegesen a légszennyezésnek köszönhetően, melyet követ az ellenőrizetlen ipari tevékenységek eredményezte víz- és talajszennyezés. 2013-ban, lakossági nyomás hatására Kína Környezetvédelmi Minisztériuma feltérképezte, hogy az azt megelőző években a vegyi szennyezés környezetvédelmi katasztrófákhoz vezetett, ivóvízkészleteket tett tönkre, valamint számos egészségügyi és szociális probléma forrása volt, többek között így alakultak ki tömegével un. „rákos települések”.

Az emelkedő tengervízszint is veszélyezteti az édesvízkészleteket
A partvidéki területeken és az óceáni szigeteken az emelkedő tengervízszint és a fokozódó párolgás mind a felszín, mind a felszín alatti vizekben a sótartalom növekedéshez vezet, ami fogyasztásra alkalmatlanná teszi a vizet. A klímaváltozás miatt - például - Banglades partmenti régióiban is jelentősen nőtt a víz sótartalma, ami emiatt emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. Az ország partmenti területein néhol már 20 ezrelék a víz sótartalma, az emberi szervezet azonban maximum 5 ezreléket tud tolerálni. Az asszonyoknak naponta mérföldeket kell gyalogolni ahhoz, hogy egy korsó vizet gyűjtsenek. A országban közel 28 millió ember él olyan területen, ahol nehezen lehet megfelelő ivóvízhez jutni. Banglades egyes területein a szárazság miatt már 350 méternél is mélyebbre kell ásni a kutakat, más helyeken pedig a  klímaváltozás miatt fokozódó időjárás extremitások, viharok, árvizek veszélyeztetik az ivóvízbá­zisokat.

Az olvadó gleccserek miatt vízhiánnyal küzd Bolívia
November közepén a bolíviai kormányzat szükségállapotot vezetett be, ugyanis az ország az elmúlt 25 év legszörnyűbb szárazságával szembesült. A komoly vízhiány mellett az ország második legnagyobb tava is kiszáradt. La Pazban sorozatos tüntetéseken követelték a kormánytól a vízhelyzet normalizálást. A katonák vizet osztottak a városokban, új kutakat fúrtak, az iskolákat pedig már a nyári szünet előtt két héttel bezárták. A világ legmagasabban fekvő fővárosának, La Paz-nak és a szomszédos El Alto-nak, Bolívia második legnagyobb városának a vízellátását részben az Andok gleccserei biztosítják. A gleccserek azonban rohamosan olvadnak, és Latin-Amerika egyik legszegényebb országa szomorúan illusztrálja, milyen hatásokat okoz már ma is a klímaváltozás.

2014-ben külön tanulmány mutatott rá, hogy az ember felel az elmúlt 160 év gleccserzsugorodásainak 25-35 százalékáért. Az Innsbrucki Egyetem és a kanadai Trent Egyetem kutatói tanulmányukban kimutatták, hogy míg 1851 és 2010 között a gleccserek tömegvesztésének egynegyede írható az emberi tevékenység számlájára, addig 1991 és 2010 között a visszahúzódás mintegy kétharmada az embernek köszönhető.
De miért is olyan fontosak a gleccserek? - A Föld teljes vízkészletét nagyjából 2 milliárd köbkilométerre becsülik a szakemberek. Amelynek 82,3%-a óceánokban és tengerekben, 15,5%-a kötött formában a kőzetburokban, 1,7%-a jégtakaróban és gleccserekben, a maradék pedig a felszín alatti vizekben, tavakban, vízfolyásokban, illetve a légkörben található meg. Azonban a szabad vízkészletek mintegy 97 százaléka sósvíz, így csak a maradék 3 százalék az édesvíz, amelynek 90%-a hó-és jégtakarókban, így pl. gleccserekbe van "bezárva". Az olvadás hatására tehát az édesvíz készlet egyszerűen a tengerekben, óceánokban köt ki, amelyek köztudottan sósvízűek.

A Stockholm Enviroment Institute tanulmánya szerint a térségben 1976 és 2006 között az  átlaghőmérséklet 0,5 fokkal nőtt. Az El Alto feletti hegyekből induló egyik gleccser hajdan a Föld legmagasabban fekvő síközpontjának adott otthont. Mára a gleccser szinte teljesen eltűnt. Az a két gleccser pedig, amely a két nagyvárost vízzel látja el, területe 39 %-át veszítette el 1983 és 2006 között. A mostani helyzetben jelentős szerepet játszó El-Nino jelenséget is befolyásolja a klímaváltozás, melynek hatására az sokkal szélsőségesebb lesz és sokkal gyakrabban jelentkezik majd. (Az El Nino természetes időjárási jelenség erősödése a globális felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb jele. 2-7 évente bukkan fel és felmelegíti a Csendes-óceáni térséget (cikk és benne videó ezen a linken)

Bolívia vezetése számára az elkövetkező évek legnagyobb kihívása lesz, hogy megoldják az ország vízellátási problémáit. A gleccserek helyett más forrás nincs, így nagy hangsúlyt kell fektetniük az újrahasznosítási technológiák kidolgozására (pl. "ködaratás" lehetőségei) és a vízfogyasztás csökkentését szorgalmazó intézkedésekre.

A gleccserek világszerte rohamosan olvadnak, a Himalájában pedig még az átlagnál is gyorsabb ütemben, ami katasztrofális vízhiányhoz fog vezetnit a térségben, mivel a himalájai gleccserek hét nagy folyót táplálnak, és így több milliárd ember vízellátásához járulnak hozzá. Vegyük például a Csomolungma természetvédelmi területet: Ott jelenleg - még - 1476 gleccser található, 2030 négyzetkilométeren (a legmagasabb pont közismertebb nevén a Mount Everest). A térség gleccserei az elmúlt negyven év alatt közel 30 százalékkal zsugorodtak.

A víz világszerte már számos konfliktus kirobbanásában játszott szerepet, például India és Pakisztán között, vagy épp a jelenben, Szíriában. Az előrejelzések sajnos nem sok optimizmusra adnak okot; minden jel tehát arra mutat, hogy a Föld fogyatkozó vízkészletei a jövőben valószínűleg még több konfliktushoz vezetnek majd, és még ebben a században háborúk fognak kitörni az aranyáron mért víz birtoklásáért.

 

A rovat új hírei

Szigetelni hitelből is megéri!

Még hitelből is érdemes elvégeztetni hőszigetelést, mivel már léteznek olyan pénzügyi konstrukciók, melyek önerő nélkül ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai