Több bioételre lenne szükség az óvodai, iskolai étkeztetésben
A magyar emberek 62%-a szeretné, hogy az óvodai és iskolai étkeztetésben kötelező legyen a vegyszermentes bioélelmiszerek használata − derült ki a Greenpeace Magyarország reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A bioalapanyagok arányát a kormány is 30%-ra növelné a közétkeztetésben 2020-ig [2] − ehhez azonban hatékonyabb intézkedésekre van szükség a döntéshozók részéről. A Greenpeace Magyarország ezért petíciót indít a greenpeace.hu/menzaforradalom címen, melyben azt kéri: a vegyszermentes bioalapanyagok aránya 2018-ra legalább a 10%-ot érje el az óvodai, iskolai közétkeztetésben. Erre azért is van különösen nagy szükség, mert a növényvédőszer-maradványokra a kisgyermekek a legérzékenyebbek, tudományos vizsgálatok szerint bizonyos rovarölő szerek például mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a fejlődésben lévő szervezetükben.
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának jelentése [3] szerint bizonyos növényvédő szerek károsíthatják gyermekeink kognitív képességeinek fejlődését − mint amilyen például a figyelem, a megfigyelőképesség, az érzékelés-észlelés, az emlékezet és a gondolkodás −, ami gyakran mérhető IQ-csökkenésben jelentkezik.
Az egyre gyakrabban diagnosztizált figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) szintén összefüggésbe hozható a növényvédő szerekkel. Ennek az összetett rendellenességnek a pontos oka ismeretlen. Az USA-ban végzett kutatások azonban arról számoltak be, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek a vizeletében magasabb volt a szerves foszforsavészter bomlástermékeinek szintje, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták ezt a rendellenességet.
Emellett több más betegség kialakulásában is szerepet játszanak az élelmiszereinkben maradványként előforduló növényvédő szerek. Így például sok allergiás megbetegedés, egyes ráktípusok, idegrendszeri károsodások hozhatók összefüggésbe ezekkel a vegyszerekkel.
Gyermekeinket akkor tudhatjuk ebből a szempontból biztonságban, ha ökológiai módszerekkel előállított élelmiszert fogyasztanak. Ez azonban nem csak egészségügyi szempontból fontos.
Jelenlegi élelmezési rendszerünk felelős a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak 50%-áért
Az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek előállítása − a nagyüzemi mezőgazdasággal ellentétben − nem károsítja az egészségünket és a környezetünket sem. A helyben, ökológiai módszerekkel történő termelés kíméli az élővizeket és a talajt, nem okozza állat- és növényfajok kihalását, és nem gyorsítja fel a klímaváltozást a termőtalaj tönkretételével, erdőirtással, hatalmas gépek használatával, műtrágyázással és kontinenseken átívelő szállítással. [4] [5]
A helyi ökogazdálkodásból származó élelmiszerek fogyasztásával ráadásul a helyi kistermelőket és a gazdálkodó közösségeket is segítjük.
A magyar lakosság több mint kétharmada szeretné, ha vegyszermentes élelmiszert használnának a közétkeztetésben
A Greenpeace 2017 októberében végzett közvélemény-kutatása szerint az emberek 62%-a szeretné, hogy az óvodai és iskolai menzákon kötelező legyen a vegyszermentes bioélelmiszerek használata még akkor is, ha emiatt többet kell esetleg érte fizetni. [1]
Ma Magyarországon több mint egymillió gyermek eszik közétkeztetésben, és 80%-uk állami támogatással veheti ezt igénybe. Így az, hogy a közétkeztetésben jó minőségű, hazai bioalapanyagokat használjanak, és erre elegendő forrást biztosítsanak, elsősorban a kormány felelőssége.
„Arra kérjük a döntéshozókat, hogy tegyenek gyakorlati lépéseket a mérhető eredményekért, és már 2018 végére érje el a közétkeztetésben használt bioalapanyagok aránya legalább a 10%-ot. [6] A Greenpeace Magyarország évek óta dolgozik azért, hogy elősegítse az ökológiai gazdálkodás elterjedését Magyarországon. [7] Ez a gazdálkodási mód szolgálná leginkább a magyar fogyasztók, a gazdák, a helyi közösségek és a természet védelmének érdekeit, ráadásul ehhez különösen jók hazánk természeti adottságai is” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.
Jegyzetek:
[1] A Greenpeace Magyarország megbízásából a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2017. október 6 és 15. között készített közvélemény-kutatást, személyes adatfelvétellel, a magyar lakosságra reprezentatív, 1000 fős mintán.
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157692723311744
[2] Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014-2020), 32. oldal
http://www.biokultura.org/hu/rss-feed/77-hirek/399-nemzeti-akcioterv-az-okologiai-gazdalkodas-fejlesztnoteseert
[3] Human health implications of organic food and organic agriculture; EPRS/European Parliamentary Research Service, Scientific Foresight Unit (STOA) – 2016. december
http://www.europarln.europa.eu/thinktank/en/document.html?reference=EPRS_STU(2016)581922
[4] A Greenpeace Magyarország kiadványa: Ökológiai gazdálkodás – Egy emberközpontú élelmezési rendszer hét alapelve, 38. oldal, 5. ábra
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Europa-novenyvedoszer-fuggsege/
Science: Planetary boundaries: Guiding human development on a changing planet
http://science.sciencemag.org/content/347/6223/1259855
[5] A Greenpeace Magyarország kiadványa: Európa növényvédőszer-függősége, 19. oldal, 2. ábra, az állományváltozás folyamatai európai kétéltűeknél, hüllőknél és emlősöknél
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Europa-novenyvedoszer-fuggsege/
Az ábrát külön is lásd itt: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/38590923290
[6] Petíció annak érdekében, hogy az óvodai és iskolai közétkeztetésben használt bioalapanyagok aránya elérje legalább a 10%-ot: http://greenpeace.hu/menzaforradalom
[7] Hogyan állj át?
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/Mivel-foglalkozunk/Valaszd-az-okologiai-gazdalkodast/Hogyan-allj-at-okogazdalkodasra/