A zöld étkezés 3 alapelve
Az étel életünk egyik legfontosabb erőforrása, nem mindegy, hogyan bánunk vele.
Őszi javakForrás: pixabay.com
VacsoraForrás: pixabay.com
A rövid életű csomagolásForrás: pixabay.com
OlajfinomítóForrás: pixabay.com
Inkább az edényeinkben tároljuk az ételtForrás: pixabay.com
Az étkezési kultúra nagyon sokat változott az idők során. Sok esetben nehéz is nyomon követni egy-egy termék útját, ahogyan azt is, hogy miből készült. A világ egyik részén milliók éheznek, miközben a fejlettebb régiókban rengeteg felesleg landol a kukákban. És ezzel el is érkeztünk az ételekkel kapcsolatos, első lényeges ponthoz.
1. Étel szemét nélkül
Amikor csomagolt, sőt, többszörösen csomagolt árut vásárolunk, tulajdonképpen szemétre költjük a pénzünk egy részét. A fa alapanyagú papírcsomagolásokkal az erdőket, míg a műanyag szatyrokkal a kőolajtartalékot vágjuk egy mozdulattal a kukába, a környezet szennyezéséről nem is beszélve. Hogy mennyi olajról is van szó? - Íme egy történet az Egyesült Államokból, amelyről mi is hírt adtunk: Néhány éve, a 18 ezer lakosú Massachusetts állam Concord városában egy mozgalom meghirdette harcát a műanyagok ellen. A szövetség tagjai szerint az USA-ban forgalomba hozott műanyag palackok legyártásához felhasznált, évi 17 millió hordónyi nyersolaj 1,3 millió autó egész éves fogyasztását fedezné. Sőt, 2007-ben az amerikai műanyag palackok mindössze 23 százalékát dolgozták fel újra, 38 millió palack a szeméttelepeken végezte. A mozgalomnak valószínűleg igaza lehetett, hiszen 2013-ban Concord városának vezetése betiltotta a PET palackokat.
OlajfinomítóForrás: pixabay.com
Egy másik amerikai sikertörténet Los Angeleshez fűződik, ahol ettől az évtől végleg betiltották a műanyag zacskók gyártását. Csak 2013-ban 2 milliárd nejlonzacskó került kereskedelmi forgalomba az angyalok városában, ahol mostantól a vásárlók vihetnek magukkal újrafelhasználható zacskókat, vagy 10 centes darabáron vehetnek újrafelhasznált papírzacskókat vásárlásaik alkalmával. A döntés mögött környezetvédelmi és egészségügyi okokat találunk, ugyanis a nejlonzacskók, úgy az emberre, mint az állat- és növényvilágra is károsak. A napfény hatására az ásványolaj alapú poliethylénből készült műanyag "szétforgácsolódik", mérgező petro-polymerekké válik, amely a vízi utakon keresztül bejut a talajba, mérgezve azt is, majd végül bekerül a táplálékláncba is. Tudományosan bizonyított tény az is, hogy a nejlon gyorsítja az élelmiszerek romlását, különösen a zöldségét, gyümölcsét és a sajtét.
Javaslatok
• Kerüljük az olyan műanyagtípusokat, amelyek étel-ital tárolására, fogyasztására szolgálnak, azonban kioldódhatnak belőlük bizonyos kémiai anyagok, mint pl. a Polivinilklorid termékek: Ez az egyik leggyakrabban használt műanyag, pedig alkotóeleme, a vinilklorid ismert rákkeltő összetevő. Forró és zsíros ételekkel érintkezve születési rendellenességet okozó és a belső szerveket károsító ftalátok és adipátok válnak ki belőle. Ilyen például a háztartási olaj palackja is.
• Ugyancsak kerülendő a polisztirol, amely a leggyakoribb műanyag pohár-, ételtartó- és evőeszköz-alapanyag. A vele érintkező ételbe sztirol kerül, ami lehetséges rákkeltő anyag, emellett befolyásolja a hormonháztartást és a termékenységet. Ismert polisztirol termékek a kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai és egyéb tejtermékek dobozai.
• Vásárláshoz vigyük a saját kosarunkat, majd pakoljuk az ételt üveg-, cserép- vagy porcelánedénybe, esetleg papírba. Ha nem tudjuk elkerülni a műanyagzacskót, akkor legalább ne kérjünk újat a vásárláskor, inkább vigyük magunkkal azt, amit otthon találunk.
Inkább az edényeinkben tároljuk az ételtForrás: pixabay.com
2. A helyi erő
Lépten-nyomon számtalan érvvel találkozhatunk, mely a helyi termékek mellett szól az importból származó élelmiszerrel szemben: nem kell messzire szállítani, így csökkenthetjük az ökológiai lábnyomot, emellett a szezonális élelem egészségesebb, vitamindúsabb és jó eséllyel kevesebb vegyszert is tartalmaz. Hosszútávon pedig a helybe fogyasztás segíti leginkább a helyi gazdaság fejlődését, és azt, hogy elkerüljük az „élelmiszerdiktatúrát”, vagyis azt, hogy óriáscégek döntsék el helyettünk, hogy mit eszünk. A laboratóriumban előállított ételek dömpingje helyett valódi, értékes táplálékhoz juthatunk. Mindezt érdemes figyelembe vennünk, amikor eldöntjük, hogy hol vásárolunk, és mit. Korábban bemutattunk néhány kellemes hangulatú, helyi piacot, ahol beszerezhetjük az egészséges, napi betevőt. A cikk ide kattintva is megtekinthető.
Ha pedig nem akarunk lemondani az eperről és a paradicsomról télen sem, folyamodjunk a tartósítás ősi és jól bevált módszereihez, amilyen a befőzés, vagy a korszerűbbekhez, mint a fagyasztás. Így gond nélkül eltehetjük a nyár ízeit télire is.
Őszi javakForrás: pixabay.com
3. Gazdaságosabb felhasználás
Bár általában igaz, hogy jobban megéri nagyobb mennyiséget vásárolni egy adott termékből, ez nem törvényszerű. Előfordulhat, hogy megvesszük a nagyobb csomagot, mert akciósnak hirdetik, hazaérve pedig a helyett, hogy eredeti szándékaink szerint eltennénk, többet eszünk belőle - hiszen több van. És persze az is előfordulhat, hogy a nagyobb kiszerelés nem is olcsóbb, mint a kisebb csomagolású. Ha ki akarjuk használni a nagyobb mennyiséggel járó tényleges kedvezményt, álljunk össze a barátainkkal, és vásároljunk közösen, akár valamelyik termelői közösségtől.
Természetesen a főzés során is spórolhatunk, ha szem előtt tartjuk, hogy gazdaságosabb több emberre főzni, mint egyre. Ha pedig egyedül élünk, akárcsak a bevásárlások alkalmával, érdemes közös főzéseket, vacsorákat szerveznünk, melyre kölcsönösen meghívhatjuk egymást a barátainkkal.
Nem bírunk el a maradékkal? - Inkább ajándékozzuk el, mintsem hogy kidobjuk. Egy 2012-es globális jelentés szerint a világon megtermelt élelmiszer mintegy fele, összesen kétmilliárd tonna vész kárba éves szinten, amelyben komoly szerepet játszik a vásárlói pazarlás is.
