Nem csak a dohányzás az oka

Magazin

írta: Admin
2013/08/07

Asztma, tüdőrák, szívelégtelenség... A szennyezett levegő tartós belélegzése még az európai engedélyezett értékek alatti mennyiségben is növeli a kockázatukat.

A tüdőrák a leggyakoribb halálos betegség a fejlett ipari országokban. Az eddigi tudományos vizsgálatok szerint fő oka a cigarettázás, de kutatók első alkalommal hozták nyilvánosságra a tüdődaganatok kifejlődése és a légszennyezés közötti közvetlen kapcsolatot.

A nemzetközi tanulmányt a The Lancet elismert egészségügyi szakfolyóiratban adták közre. Ugyanitt egy másik cikkben az olvasható, hogy a légszennyezettség már rövidtávon súlyos szívbetegségeket, köztük halálos végű szívelégtelenséget okozhat.

A dán Ole Raaschou-Nielsen által vezetett kutatócsoport 17 összehasonlító tanulmányt értékelt, amely 313 ezer, 43 és 73 év közötti európai lakos vizsgálatával készült. Az adatok alapján bebizonyították, hogy a finomporok okozta légszennyezés köbméterenként 5 mikrogrammos növekedése 18 százalékkal, míg a nagyobb méretű szennyező részecskék 10 mikrogrammos növekedése 22 százalékkal növeli a tüdőrák kockázatát.

Míg az Európai Unió által megállapított légszennyezettségi küszöb 25, illetve 40 mikrogramm, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a határértéket 10, illetve 20 mikrogrammban kellene megállapítani. A nemzetközi tudományos jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy a tüdőrák veszélye az európai normák alatti levegőszennyezés esetén is megvan, sőt, nem találtak olyan alacsony mértékű légszennyezést, amely még nem ártalmas az egészségre.

A The Lancetben publikált másik tanulmányban az edinburgh-i egyetem kutatói a finom porok mellett még négy levegőszennyezőt – a szénmonoxidot, a kéndioxidot, a nitrogéndioxidot és az ózont - is vizsgálva bebizonyították, hogy ezek nagyobb koncentrációban – például, ha már szmogról beszélhetünk – súlyos szívpanaszokat, sőt, 2-3 százalékban halálos szívelégtelenséget okozhatnak.

A tiszta levegő 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént, valamint tizenegyféle más gázt ás vegyületet tartalmaz. A kipufogógázok miatt a levegő nitrogénoxid tartalma az ideális 0,000002 százalék felett van. A vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, amely asztmát okozhat. A gépjárművek szénhidrogéneket és szénmonoxidot, valamint szálló port bocsájtanak ki, ami súlyos hatással van az emberi egészségre. A WHO szerint évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból. Erről azonban szó sincs, sőt, a Világbank számítása szerint az elmúlt tíz évben 40 százalékkal nőtt a gépjárművek száma.

Miért veszélyes a szálló por?
A szálló por a levegőben találhatót finomszemcsés (10 mikrométer alatti) szilárd vagy folyékony anyagok gyűjtőneve. Angolul finomszemcsés anyagoknak (particulate matter, PM) nevezik őket. Ahogy a szénmonoxidra, a nitrogén-oxidokra vagy az ózonra, a szálló porra is létezik egészségügyi határérték.

A levegőben található finomszemcsés szennyezések annál veszélyesebbek, minél kisebb átmérőjűek. A 100 μm-nél kisebb szemcsék ugyanis bejutnak a légutakba, de nagy részük elakad az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél. A 10 mikronnál kisebbek azonban már túljutnak a garaton, a 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe, a 2,5 mikronnál kisebbek pedig már nehezen vagy egyáltalán nem ürülnek ki onnan. Az egészségügyi szempontból legveszélyesebbekre a PM10 és a PM2,5 jelölést használják.

Ilyen apró részecskék a természetben vulkánkitöréskor vagy erdőtűz esetén kerülnek a levegőbe, az ember pedig leginkább a kétütemű és dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égésével, valamint a széntüzeléssel termeli ezeket.

A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por légzőszervi megbetegedéseket, asztmát, tüdőrákot okoz, a PM2,5 frakció leülepszik a tüdőhólyagokban, ezzel rontja a tüdő gázcserélő képességét, és gyulladást okoz. Az oxigénfelvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert is.

A jelenleg érvényes PM10-re vonatkozó napi határérték 24 órás átlagban 50 μg/m³, éves átlagban 40 μg/m³. Az USA környezetvédelmi hivatala (EPA) által engedélyezett napi egészségügyi határérték: 150 μg/m³.

Hol a legrosszabb a helyzet?
Elsősorban a közlekedés és a korszerűtlen fűtés, a kiugróan magas arányú széntüzelés az oka, hogy több mint száz millióan fuldokolnak Kínában. Pekingben az év elején a PM2,5 mennyisége meghaladta a 900 μg/m³-t, és egy helyi kiadvány szerint egy szmogos nap huszonegy szál magas kátránytartalmú cigaretta elszívásával ért fel.

A kínai környezetvédelmi minisztérium közlése alapján tavaly az északnyugat-kínai Kanszu tartomány fővárosában, Lancsou-ban volt a legegészségtelenebb a levegő. A nehézipari központban 3,6 millióan élnek, olajfinomító, textil- és vegyipari üzemek, bánya, valamint nukleáris ipar is működik. Valószínűleg ez a világ legszennyezettebb városa a levegő tekintetében.

A nyugat-kínai Ürümcsi szintén a Föld legegészségtelenebb emberi lakóhelyei közé számít, ahol többféle energiaéhes iparág működik, de a korszerűtlen széntüzelésű kályhák és a lakóházak hasonló fűtése tovább rontja a helyzetet. Kiemelkedően magas a levegő kéndioxid-koncentrációja.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank nyilvántartása alapján a Föld tíz legszennyezettebb városából hét Kínában található. A Világbank szerint a húsz legszennyezettebb város közül 16 kínai, és az országban a 100 milliót is meghaladja azoknak a száma, akik nap, mint nap súlyosan egészségkárosító levegőt szívnak be. Az ötszáz legnagyobb kínai város közül öt sem akad, amely megfelelne a légszennyezettség mértékét szabályozó nemzetközi előírásoknak. Igaz, a kínai kormány az elmúlt időszakban komolyan foglalkozik a helyzet javításával, ahogyan arról korábban írtunk.

 

forrás: origo.hu, aiolusnews.hu, wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

Az e-cigi káros az egészségre

Az elektronikus cigaretta veszélyes az egészségre. A kifújt vízpára propilén-glikollal, glicerinnel, aldehid, keton és észter ...

Visszatért a szmog Pekingbe

A kínai fővárost sűrű szmog borította, a pekingi polgárokat sms-ben figyelmeztették, hogy a levegő minősége az egészségre ...

Gének döntik el?

Egy új tanulmány szerint gének döntik el, hogy ki hogyan reagál a légszennyező anyagokra. Valóban csak ezen múlik?

Alkohol és bőrrák

Az alkohol növeli a bőrrák kialakulásának esélyét. UV-sugárzás jelenlétében még súlyosabb lehet a sejtek károsodása.

A rovat legolvasottabbjai