Kannabisz a tudomány szemszögéből

Magazin

2015/06/11

Árt, használ vagy mindkettő? - Nos, így fest a kannabisz a tudomány tükrében.

Kannabisz, kender, marihuána – hogy is van ez?
A füvet soféle névvel illetik, de vajon ugyanazt jelenti-e mind? A közös nevező a kender nevű, változatos felhasználási körű növény, melyet a textilipar mellett az orvostudomány és az élvezeti cikk-ipar is felfedezett magának. A kender a cannabis nevű növénynemzetségbe tartozik, és több fajtája van, melyek között a különbség abban áll, hogy milyen hatóanyagokat tartalmaznak, és miből mennyit. Marihuánának nevezik a kender (Cannabis sativa vagy indica) megtermékenyítetlen (termős) virágzatából készült szárítmányt.

Időről időre látnak napvilágot az újabb hírek, melyek a kannabiszt érintő kutatásokról számolnak be, és ezek hol egészségvédő, hol egészségre káros hatását emelik ki. Tény, hogy a kannabisz több ezer éves gyógynövény, számos betegség, többek közt a multiplex szklerózis esetén néhány országban kis dózisban már engedélyezik a terápiás célú THC-fogyasztást. A kender e sokarcúságának oka, hogy számtalan hatóanyag található benne. A THC (tetrahidrokannabinol) mellett több, mint 60 féle, kannabinoid nevű vegyületet tartalmaz. Ezek közül a THC mellett annak izomerje (ugyanazokból az atomokból álló, csak más szerkezetű változata), a kannabidiol (CBD) a legismertebb, emellett említésre méltó még a kannabinol (CBN), a tetrahidrokannabivarin (THCV), valamint a kannabigerol (CBG). Nem csoda, ha e számos vegyület felcsigázza a kémia iránt érdeklődők kíváncsiságát és kiterjedt kísérleti terepet nyújt az orvostudománynak.

Kép forrása / Szerző: chmee2

Kenderrel a rák ellen
Az egyik hír a közelmúltból arról szólt, hogy miként használhatók fel a kannabisz hatóanyagai a rák kezelésében. Az eredmény Izraelből származik, ahol egyébként a THC-t is felfedezték, tehát megvannak a maga hagyományai a kenderkutatásnak.

Ezúttal a haifai Technion egyetem kutatói vizsgálták, hogyan hatnak a különböző kannabiszfélék a különböző rákos sejtcsoportok növekedésére. Az első következtetéseik szerint az agydaganat és a mellrák gyógyításában hatékony lehet a kábítószerként is ható növény alkalmazása.

A biológiai tanszék kísérleteit Dedi Meiri professzor vezette, aki egy éve kezdte a kutatásokat saját laboratóriumában, az amerikai Cannabis Pharmaceuticals nevű gyógyszeripari vállalat támogatásával. Meiri szakterülete a sejtek szerkezeti vázát képező citoszkeleton kutatása, amelynek fontos szerepe van a sejtosztódásban. - Megpróbáljuk megvizsgálni, hogy a kannabisz képes-e megakadályozni a rákos sejtek agresszívvé válását, hogy harcol-e a sejteken belül és képes-e elpusztítani azokat - nyilatkozta a Háárec című újságnak.

Azt is kifejtette, hogy a kannabisz bizonyos esetekben „öngyilkosságra”, apoptózisra (programozott sejthalál) készteti a daganatos agysejteket, és hasonló hatást vált ki mellrákos sejtekben is.

Pusztító THC?
A kannabisz másik oldalán a szervezetre káros hatásokat találjuk, melyek elsősorban az idegrendszert érintik. Nemrégiben, a világon először a Magyar Tudományos Akadémia tudósainak sikerült lefényképezniük, mit is csinál pontosan az aggyal. Persze a kulcsszó a mértékletesség.

Katona István és kollégái azt találták, hogy drámaian csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét. Ahogy a Nature Neuroscienceban megjelent tanulmány írja: valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről.

Kannabionidok a testben
Az emberi test maga is termel a kannabinoidokhoz hasonló vegyületeket, ezek az endokannabinoid jelmolekulák. Hatásukban a THC-hoz hasonlítanak, és kulcsfontosságúak az idegsejtek közötti kétirányú kommunikációban. Ezek a vegyületek az emberi testben a kannabinoid receptorokhoz (fehérjékhez) kapcsolódnak, így befolyásolják az idegsejtek közti kommunikációt és a hangulatért, az alvásért, az étvágyért és a memória működéséért felelnek.

Rockfesztivál-paradigma
A kutatók minden korábbinál részletesebb mikroszkópos felvételein látható, hogy hat napig tartó milliliterenként száz nanogrammos THC-kezelés hatására drámai módon, mintegy 85 százalékkal csökkent az endokannabinoid molekulákat fogadó "antennák" (CB1 receptorok) száma az idegsejtek kapcsolódását biztosító helyeken, vagyis a szinapszisokban. A kezelés után 11 napnak kellett eltelnie az 50 százalékos javulásig, de a teljes helyreállás hat hetet vett igénybe. A kutatók ezt a legnépszerűbb európai fesztiválok hosszára tekintettel rockfesztivál-paradigmának nevezik.

Az amerikai Egészségtudományi Kutatóintézet (National Institute of Health) munkájának köszönhetően néhány éve már ismert, hogy a tartósan nagy THC-koncentrációjú füvet szívó emberekben tapasztalható káros mellékhatások, például a tanulási képességek romlása mögött a CB1 receptorok szintjének általános csökkenése áll. Az új mikroszkópos módszerek nélkül azonban eddig nem volt lehetőség arra, hogy kiderítsék, pontosan honnan tűnnek el a receptorok, azaz melyik idegsejtekről és az idegsejtek melyik részéről. Azt sem tudták, mennyi receptor tűnik el. Ezek az információk segítenek megérteni, mely élettani folyamatok károsodhatnak a krónikus marihuána-fogyasztókban.

Katona István szerint őket és külföldi kollégáikat is sokkolta, hogy molekuláris szinten ilyen erőteljes hatást találtak. Úgy vélte, az egyre terjedő legalizáció során, amely a szabályozás lehetőségével talán kordában tud tartani egyes negatív folyamatokat, komolyan kellene venniük a döntéshozóknak, hogy milyen THC-tartalommal engedélyezik a kannabiszszármazékok használatát.

Mértékletesség
Az orvosi célú használat esetében mindig különösen odafigyelnek a használt anyag mennyiségre, illetve az összetevőire, hogy mellékhatások nélkül is kezelni tudják a pácienseket. Katona és kutatócsoportja megvizsgálta a tízszeres hígítású, azaz terápiás, milliliterenként 10 nanogrammos koncentráció hatását is. Ebben az esetben a receptorok száma csak 16 százalékkal csökkent, ami összhangban áll azzal a megfigyeléssel, hogy ekkora adagban a kannabiszfogyasztásnak általában nincsenek pszichotikus mellékhatásai.

A két kutatás tehát, bár különböző területeket érint, hosszú távon segíti egymást, hiszen rávilágít arra, hogy a megfelelő adagolás kulcsfontosságú a rákkezelésben is. A pontosan beállított mennyiség mellett az idegsejtek sem károsodnak. Persze még hosszú út áll azon tudósok előtt, akik a rákgyógyászatra tették fel életüket. Meiri professzor is egyelőre óvatosan fogalmaz a sikert illetően, de bízik abban, hogy munkájának eredményeként megoldottá válik öt-hat rákfajta kezelése a kannabisz segítségével.

A marihuána gyógyászati célú alkalmazásának kronológiája
A marihuána népgyógyászati felhasználása időszámításunk előtt 3000-íg vezethető vissza. Közép-és Dél-Ázsiába, régészeti leletekben bizonyítékokat találtak a marihuána belélegzéssel történő alkalmazására. Orvosi alkalmazására vonatkozó bizonyítékokat, az egyiptomi múmiákat esetében is találtak i. e. 950-ből.
A nyugati orvoslás területén való megjelenése az 1840-es évekre datálható, elsősorban az Egyesült Államokban. A 20. század elején gyakori volt a marihuána orvosi célra való használata. Leggyakrabban a szülési fájdalmak csillapítására, asztma ellen, reumatikus panaszok, idegrendszeri betegségek kezelésére, valamint nyugtatóként használták, egészen 1942-ig, amikor a káros hatásai miatti aggodalmakra hivatkozva törölték azt az amerikai gyógyszerkönyvből. 1951-ben az amerikai kongresszus elfogadta a Boggs törvényt, amelyben első alkalommal nevezték a marihuánát kábítószernek. 2014 novemberétől az USA 28 államában alkottak olyan orvosi marihuánára vonatkozó törvényeket, melyek megszüntették a kis mennyiségű marihuána birtoklása miatti börtönbüntetést, így a marihuána, gyógyászati célra nyíltan forgalmazhatóvá és értékesíthetővé vált a szakgyógyszertárakban. Az amerikai törvények több mint 100-betegség kezeléséhez engedélyezi a marihuána használatot, ezek közül a leggyakoribbak a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a zöld hályog, és a rák. 
A marihuána orvosi használata jelenleg Kanadában, Belgiumban, Ausztráliában, Hollandiában, Spanyolországban, valamint Egyesült Államok több államában történik. forrás: wikipedia

 

forrás: mti.hu, leafscience.com, wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

Kávé és fenntarthatóság

Országunkban a kávé a legnépszerűbb élvezeti cikkek egyike, a háztartások 83%-a rendszeresen kávézik.

Tények a cigarettáról

Indiánok; magyar feltaláló; vizeletben található vegyület; 1000 fokon izzó parázs... - 15 érdekes tény a cigiről.

A rovat legolvasottabbjai