Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) frissen megjelent tematikus jelentése azt vizsgálja, miként hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára.
Földünk - illusztrációForrás: www.pexels.com
Az IPCC az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott. A három jelentés közül a legfrissebb találta a legaggasztóbbnak a helyzetet.
A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta. A vizek eddig az utóbbi évtizedek emberi tevékenység okozta extra hőmérsékelt-növekedésének több mint 90 százalékát nyelték el. 1993 óta a hőelnyelés üteme megduplázódott. Egykor a tengerszint a hőtágulás miatt emelkedett, ma főként a grönlandi és antarktiszi jégolvadás következtében. Az antarktiszi jégolvadás mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest a globális felmelegedés miatt.
Ugyanebben az időszakban Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme. A jelentés előrejelzése szerint a folyamat az egész évszázadban és utána is folytatódik.
Az Andok, Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei a projekciók alapján 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 százalékát, ha a nagy szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve érvényesül.A gleccserek olvadása az áram előállítását is veszélyezteti, mert megváltozik a vízi erőművek vízellátása.
Ennek jelentős következményei lesznek embermilliók életére.
2100-ra átlagosan akár 1,1 méterrel is magasabb lehet a tengerek szintje a legrosszabb forgatókönyv szerint. Az előző IPCC prognózisokhoz képest ez 10 centiméteres emelkedés, mivel az Antarktiszon jelenleg több jég olvad el, mint korábban. Jean-Pierre Gattuso, a jelentés koordinátora és vezető szerzője szerint ez az alacsonyabb partokon élő majdnem 700 millió ember életét befolyásolja. A jelentés alapján 2100-ra egyes szigetek valószínűleg lakhatatlanokká válnak. A melegedő víz hatására megnövekszik a veszélyes időjárási események, köztük a trópusi ciklonok száma.
Az árvízkárok két-háromszorosra nőhetnek, az óceánok savasodása a korallokat fenyegeti, amelyeknek 90 százaléka is eltűnhet már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos melegedésekor.
Számos halfajnak kell költöznie a vizek melegedésekor, a tengerből származó élelmiszerek minősége is romolhat a nagyobb higanykoncentráció és a makacs szerves szennyezések miatt.
A szibériai és észak-kanadai tartósan fagyott területek, vagyis a permafroszt hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és metánt tárol. Ha tovább emelkedik az üvegház-hatású gázok kibocsátása, a permafroszt felszínközeli rétegeinek nagyjából 70 százaléka olvadhat fel, ez pedig "tíz-száz milliárd" tonna szén-dioxidot és metán engedhet a levegőbe 2100-ig.
"Amit most látunk, az tartós és példátlan változás. A tengerek és a krioszféra változásai azokra is hatnak, akik a szárazföldek belső területein élnek" - mondta Debra Roberts, az IPCC II. munkacsoportjának társelnöke.
"A bolygó súlyos veszélyben van, sok irányból kap sok sebet, és ez nem az ő hibája" - fogalmazott Gattuso.
A jelentés szerint azonban a jövő még mindig az emberiség kezében van, ha gyorsan és erőteljesen korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást, amelynek mértékét a korábbi tematikus jelentések 2030-ig 45 százalékban határoznak meg.
Kép forrása: pexels.com
