Az ENSZ új jelentése szerint a világ közel 3 Celsius-fokos felmelegedés felé tart
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése, amelyet bő egy héttel a Dubajban kezdődő COP28 klímacsúcs előtt tettek közzé, megállapítja, hogy a Párizsi Megállapodás keretében tett jelenlegi vállalások nem elégségesek, az iparosodás előtti szinthez képest 2,5 - 2,9 Celsius-fokos felmelegedésre lehet számítani még ebben az évszázadban, ezért sürgősen fokozni kell az éghajlatvédelmi intézkedéseket.
Az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban megrendezésre kerülő 2023. évi éghajlat-változási csúcstalálkozót megelőzően kiadott, a 2023. évi “Broken Record - A hőmérséklet új csúcsokat döntött, de a világ (ismét) nem csökkenti a kibocsátást” című jelentés megállapítja, hogy 2030-ra a globális üvegházhatású gázok kibocsátását 28 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodás szerint 2 Celsius-fok alatt maradjon, és 42 százalékkal ahhoz, hogy az 1,5 Celsius-fokos határértéket életben tartsák. Ezért még ebben az évtizedben jelentősen meg kell erősíteni az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítéseket.
A Párizsi Megállapodásban foglalt hőmérsékleti célok elérésének lehetőségét csak akkor lehet fenntartani, ha ebben az évtizedben jelentősen megerősítésre kerül a kibocsátás-csökkentés.
"Tudjuk, hogy még mindig lehetséges az 1,5 fokos határérték megvalósítása. Ehhez ki kell tépni az éghajlati válság mérgezett gyökerét: a fosszilis tüzelőanyagokat. Ez pedig igazságos és méltányos megújuló energiaforrásokra való átállást követel" - mondta Antònio Guterres, az ENSZ főtitkára. Hozzátette: "A mai kibocsátáshiány-jelentés azt mutatja, hogy ha semmi sem változik, 2030-ban a kibocsátás 22 gigatonnával magasabb lesz, mint amit a 1,5 fokos határérték megenged… Ez nagyjából annyi, mint az USA, Kína és az EU jelenlegi éves kibocsátása együttvéve.”
"Nincs olyan ember vagy gazdaság a bolygón, akit ne érintene az éghajlatváltozás, ezért meg kell állítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a globális hőmérsékleti csúcsok és a szélsőséges időjárási viszonyok nem kívánt rekordjait" - mondta Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója.
2023 már most rekordévnek számít, a rekord-kibocsátások rekord-hőmérsékleteket okoznak
- Az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátása 2021 és 2022 között 1,2 százalékkal nőtt, és új rekordot ért el 57,4 gigatonna szén-dioxid-egyenértékkel. (Az UNEP szerint a globális ÜHG-kibocsátás az év végéig minden idők legmagasabb szintjét éri majd el.)
- Az üvegházhatású gázok kibocsátása a G20-ak körében 2022-ben 1,2 százalékkal nőtt. A kibocsátási tendenciák az egyenlőtlenség globális mintáit tükrözik. (Egyébként a világ 20 legnagyobb gazdasága közül egyik sem csökkenti a kibocsátást az elvárt ütemben.)
- Idén október elejéig 86 olyan napot jegyeztek fel, amikor a hőmérséklet 1,5 C-foknál magasabb volt az iparosodás előtti szintnél.
- A szeptember volt minden idők legmelegebb hónapja, a globális átlaghőmérséklet 1,8 C-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
- Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint a múlt héten a globális átlaghőmérséklet valószínűleg átlépte a kritikus küszöbértéket, amely 2 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
Ezen aggasztó tendenciák és az elégtelen kibocsátás-csökkentési erőfeszítések miatt a világ - a megállapított éghajlati célokat messze meghaladó - hőmérséklet-emelkedés felé tart.
A jelentés főbb megállapításai
- Még a legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 14 százalék a valószínűsége annak, hogy a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódik, és 66 százalék az esélye annak, hogy 2 Celsius-fok alatt marad az iparosodás előtti szinthez képes.
- A Párizsi Megállapodás 2015-ös aláírása óta történt előrelépés, az akkori szakpolitikák alapján 2030-ra 16 százalékos növekedést prognosztizáltak az üvegházhatású-gázok kibocsátása tekintetében. Napjainkban az előrejelzett növekedés 3 százalék.
- Ha a jelenlegi szakpolitikákból adódó mérséklési erőfeszítések a jelenlegi szinten folytatódnak, a globális felmelegedés ebben az évszázadban csak 3 Celsius-fokra korlátozódik az iparosodás előtti szinthez képest.
- A feltétel nélküli nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások (NDC-k) teljes körű megvalósításával a világ a hőmérséklet-emelkedés 2,9 Celsius-fokra történő korlátozásához vezetne.
- A feltételes NDC-k teljes körű végrehajtása azt eredményezné, hogy a hőmérséklet nem haladná meg az iparosodás előtti szinthez képest a 2,5 Celsius-fokot.
- Ha az összes feltételes NDC-t és a hosszú távú nettó nullára vonatkozó vállalást teljesítenék, akkor a hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokra történő korlátozása lehetséges lenne.
A jelentés főbb elvárásai
- Minden nemzetnek a gazdaság egészére kiterjedő, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési átalakításokat kellene végrehajtania az energiaátállásra összpontosítva, ugyanis a kitermelt és tervezett bányák és mezők élettartama során kitermelt szén, olaj és gáz több mint 3,5-szeresét bocsátaná ki a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozás szén-dioxid-keretének, és majdnem elérné a teljes 2 Celsius-fokra kalkulált rendelkezésre álló keretet.
- A nagyobb kapacitással és felelősséggel rendelkező országoknak - különösen a G20-ak közé tartozó, magas jövedelmű és nagy kibocsátású országoknak - ambiciózusabb és gyorsabb intézkedéseket kellene hozniuk, valamint pénzügyi és technikai támogatást kellene nyújtaniuk a fejlődő országoknak.
- A nemzetközi pénzügyi támogatást jelentősen növelni kellene új állami és magán tőkeforrásokkal, amelyeket olyan finanszírozási mechanizmusokon keresztül - beleértve például az adósság- és a hosszú távú kedvezményes finanszírozást - strukturálnak át, amelyek csökkentik a tőkeköltségeket.
- Az alacsony és közepes jövedelmű országok már jelenleg is a globális ÜHG-kibocsátás több mint kétharmadáért felelősek. Az ilyen nemzetek számára prioritást jelent a fejlesztési igények alacsony kibocsátású növekedéssel történő kielégítése - például az energiaigény alakulásának kezelése és a tiszta energiaellátási láncok előtérbe helyezése. Az átmenet segíthet az energiához való egyetemes hozzáférés biztosításában, milliók szegénységből való kiemelésében és a stratégiai iparágak bővítésében. A kapcsolódó energiaszint-növekedést hatékonyan és méltányosan lehet alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiával kielégíteni, mivel a megújuló energiaforrások olcsóbbá válnak, ami zöld munkahelyeket és tisztább levegőt biztosít.
Az UNEP jelentése itt tekinthető meg.