A hőmérsékleti adatok feljegyzésének kezdete óta 2023 lesz a legmelegebb év!
Az eddigi naptári év (január-szeptember) globális átlaghőmérséklete 1,40 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1850-1900-as iparosodás előtti átlag.
IllusztrációForrás: www.pexels.com
Szerző: Pexels - Pixabay
A felszíni levegő hőmérsékletének globálisan átlagolt anomáliáiForrás: climate.copernicus.eu
Szerző: ERA5 - Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat/ECMWF
A globális napi felszíni léghőmérséklet (°C) 1940. január 1-jétől 2023. szeptember 30-ig, idősoronként ábrázolva az egyes évekre.Forrás: climate.copernicus.eu
Szerző: ERA5 - Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat/ECMWF
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S), amelyet az Európai Bizottság megbízásából a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja hajt végre az EU finanszírozásával, rendszeresen havi rendszerességgel ad ki éghajlati közleményeket, amelyek a globális felszíni levegő hőmérsékletében, a tengeri jégtakaróban és a hidrológiai változókban megfigyelt változásokról számolnak be. A közölt megállapítások számítógépes elemzéseken alapulnak, amelyekhez műholdak, hajók, repülőgépek és időjárási állomások több milliárd mérését használják világszerte.
A 2023 első kilenc hónapjának (január-szeptember) globális átlaghőmérséklete 0,52 Celsius-fokkal magasabb, mint a megfelelő 1991-2020-as átlag, és 0,05 Celsius-fokkal magasabb, mint a 2016-os kilenc hónap átlaga, amely jelenleg a legmelegebb naptári év a feljegyzések szerint. Az eddigi naptári év (január-szeptember) globális átlaghőmérséklete 1,40 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1850-1900-as iparosodás előtti átlag.
A felszíni levegő hőmérsékletének globálisan átlagolt anomáliáiForrás: climate.copernicus.eu
Szerző: ERA5 - Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat/ECMWF
A képen a felszíni levegő hőmérsékletének globálisan átlagolt anomáliái láthatóak az 1991-2020-as időszakhoz képest 1940 és 2023 között minden egyes szeptemberre vonatkozóan.
2023 szeptembere: példátlan hőmérsékleti anomáliák
2023 szeptembere volt a legmelegebb szeptember, a felszíni levegő átlagos hőmérséklete 16,38°C volt, ami 0,93 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszak szeptemberi átlagát, és 0,5 Celsius-fokkal az előző, 2020-as legmelegebb szeptember hőmérsékletét. A hónap egésze mintegy 1,75 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1850-1900 közötti időszakra, valamint az iparosodás előtti referencia-időszakra vonatkozó becsült szeptemberi átlag. Az európai kontinensre vonatkozóan is a legmelegebb szeptember volt, 2,51 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1991-2020 közötti átlag, és 1,1 Celsius-fokkal magasabb, mint 2020, az előző legmelegebb szeptember.
A tengerfelszín átlagos szeptemberi hőmérséklete a déli szélesség 60°S-60°N között elérte a 20,92 Celsius-fokot, ami a legmagasabb szeptemberi érték a feljegyzésekben, és a második legmagasabb érték az összes hónapot tekintve, 2023 augusztusa után.
A globális napi felszíni léghőmérséklet (°C) 1940. január 1-jétől 2023. szeptember 30-ig, idősoronként ábrázolva az egyes évekre.Forrás: climate.copernicus.eu
Szerző: ERA5 - Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat/ECMWF
A képen a globális napi felszíni léghőmérséklet (°C) látható 1940. január 1-jétől 2023. szeptember 30-ig, idősoronként ábrázolva az egyes évekre. A 2023-as és a 2016-os évet élénkpirossal, illetve sötétpirossal árnyékolt vastag vonalakkal ábrázoltuk. A többi év vékony vonalakkal és az évtizednek megfelelően árnyékolva látható, a kéktől (1940-es évek) a téglavörösig (2020-as évek). A szaggatott vonal és a szürke boríték az iparosodás előtti szint (1850-1900) feletti 1,5 Celsius-Fokos küszöbértéket és annak bizonytalanságát jelöli. Adatforrás: ERA5. Hitel: Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat/ECMWF.
A Csendes-óceán keleti, egyenlítői részén továbbra is az El Nino időjárási jelenség fejti ki hatását
A három évig tartó, hűsítő "La Niña" időjárási jelenség után az El Nino nemrég visszatért, és az ENSZ legfrissebb előrejelzései szerint legalább 2024 első feléig fog tartani. A hőmérsékleti rekordok már eddig is megdőltek, az El Nino megjelenésének drasztikus és szélsőséges időjárási hatásai is lehetnek, új átlaghőmérsékleti rekordokat, megnövekedett csapadékmennyiséget és erősebb viharokat eredményezhet.
A globális időjárási jelenségről akkor beszélünk, amikor jóval melegebbé válik a Csendes-óceán hőmérséklete amely a melegedő El Niño és a hűlő La Niña között ingadozik.
Az El Nino hatása csak hónapok múlva, azaz 2024-ben jelentkezik, és akár hőmérsékleti rekordokat is dönthet: A jelenség során a globális hőmérséklet mintegy 0,2 Celsius-fokkal emelkedik az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint. Ez a globális felmelegedés döntő fontosságú 1,5 Celsius-fokos határértékének átlépését jelentheti. Ennek következtében a világnak intenzívebb hőhullámokkal, elhúzódó forró évszakokkal és erősebb viharokkal kell szembenéznie. A hatásokat elsőként a Csendes-óceánhoz közeli országok, például Amerika nyugati partvidéke, Japán, Ausztrália és Új-Zéland fogja megérezni. Indonéziában és Ausztráliában valószínűleg forróbb és szárazabb időjárás várható, ami nagyobb eséllyel jár majd erdőtüzekkel. Indiában a monszunok és Dél-Afrikában az esőzések csökkenhetnek, míg Kelet-Afrikában több esőzés és áradás lehet. Az El Niño fokozza a hurrikántevékenységet a Csendes-óceánon, ami azt jelenti, hogy olyan helyeket, mint Hawaii, trópusi ciklonok veszélyeztetnek.
El Nino és La NinaAz El Nino-jelenségről a 90-es évek óta egyre többet hallani, noha már több mint 100 évvel ezelőtt beszámolt róla egy perui hajóskapitány a helyi földrajzi társaság kongresszusán. Az El Nino jelentése 'kisgyermek' - a halászok nevezték el így a halakban gazdag hideg vizet csapásszerűen felváltó meleg áramlatot, amit mindig karácsony környékén figyeltek meg.Az El Nino a Csendes-óceán vidékén 2-7 évente előforduló anomália, mely a tengeráramlásokat, az óceán fölötti légkörzést és a térségen belüli légnyomáseloszlást is érinti. Beköszöntét az uralkodó légnyomásviszonyok radikális megváltozása jelzi: Indonézia, Ausztrália és az Indiai-óceán felett megnő a légnyomás, míg a Csendes-óceán keleti medencéjében lecsökken. Mindez a dominó-elv szerint egyes helyeken hatalmas esőzéseket, viharokat hoz, míg máshol aszályokhoz vezet. A La Nina jelentése 'kislány', és nem más, mint az El Nino után fellépő visszahatás: ekkor szokatlanul alacsony lesz a légnyomás Délkelet-Ázsia és Ausztrália csapadékban gazdag térságei és a a Csendes-óceán nyugati medencéje felett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a La Nina erősíti az észak-atlanti hurrikántevékenységet, a Csendes-óceáni medencében pedig az átlagosnál több trópusi viharral (tájfunnal) kell számolni. |
Forrás: Euronews, Copernicus - Copernicus
Képek forrása: Pexels, Copernicus
Beágyazott videó forrása: Geography Lessons
