A génmegőrzésről, a génbankok szerepéről is tárgyaltak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban
A génmegőrzésbe vont állat- és növényfajtákról, az ezek megőrzését szolgáló génbank hálózat szükségességéről és szerepéről, valamint a második nemzeti éghajlatvédelmi stratégiáról tárgyaltak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén Budapesten.
A génbankok szerepéről is tárgyaltak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban - A kép illusztrációForrás: pexels.com
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára elmondta: az ország genetikai erőforrásai a nemzeti örökség és a magyar identitás részét képezik. Hozzátette, hogy összegyűjtésük, fenntartásuk és felhasználásuk élelmezési és élelmiszerbiztonsági szempontból is stratégiai kérdés.
A Kárpát-medence sajátos klimatikus viszonyai, ökológiai adottságai, valamint a termesztésben, tenyésztésben eltöltött hosszú idő és az ezzel együtt járó szelekció "elképesztő" fajta- és formagazdagságot eredményezett, a haszonállatoknál és növényeknél egyaránt. Egyebek mellett a klímaváltozás miatt is fontos ezeknek a fajoknak a megőrzése, amelyek a hazai természetföldrajzi körülmények között alakultak ki - mondta az államtitkár. A génmegőrzésre pedig azért is szükség van, mert az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint az utóbbi száz évben az emberiség elveszítette a mezőgazdasági fajták mintegy 75 százalékát, a világ élelmiszer ellátásának 60 százalékát három növény (a búza, a rizs, a kukorica) adja - fejtette ki az államtitkár.
Mezőszentgyörgyi Dávid, kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy az állami génbank hálózat kiépítéséről szóló, 2022-ig tartó stratégiai programot terjesztenek majd a kormány elé. Az előzetes vizsgálatok szerint a hálózat kialakításához szükséges beruházások 1 milliárd forintot tesznek majd ki. A miniszteri biztos elmondta, hogy a tervek szerint a génmegőrzéssel összefüggő feladatokat az FM háttér intézményeként a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) és a Növényi Diverzitás Központ koordinálja majd. A hatósági jogköröket pedig vélhetően az FM és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyakorolja majd. Mezőszentgyörgyi Dávid a két központ bemutatásánál szólt arról is, hogy a Növényi Diverzitás Központban 50 ezer növényfajtát őriznek, köztük olyat is, amelyek bár honosak a Kárpát-medencében már 100 éve nem termesztik azokat. Az állati génmegőrzésbe 35 védett őshonos fajtát és 2 mezőgazdasági állatfajtát vontak be, ezek közül példaként említette a 9 magyar kutyafajtát, az erdélyi szálas kecskét és a kárpáti borzderes szarvasmarhát is. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a jövőben kérdésessé válhat a víz- és az élelmiszerellátás, ezért szerinte minden felelősen gondolkodó nemzetállamnak szüksége van egy olyan génbankra, amely például Magyarország esetében megőrzi a Kárpát-medencében található honos fajták genetikai állományát.
Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta: a második nemzeti éghajlatvédelmi stratégia az egyes iparágakon keresztül vizsgálja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A vizsgálat megállapította, hogy az épületenergetika és a hulladékgazdálkodás terén tudja az ország leginkább mérsékelni kibocsátásait. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy Magyarországon az egy emberre jutó károsanyag-kibocsátás 6 tonna, jóval alacsonyabb a 8,5 tonnás uniós átlagnál.
| "A génbankként is működő Tündérkertek arra jöttek létre, hogy megmentsék a régi, jól bevált gyümölcs- és fafajtákat, mert ezek a növények olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyekre egyre inkább szükség lesz a klímaváltozás miatt, például nagy a szárazságtűrésük" - Ezt - az őshonos gyümölcs- és fafajták megőrzésének szükségességét hangsúlyozandóan - Áder János köztársasági elnök mondta a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Tündérkertjében kedden, jelezve, hogy a Kárpát-medencében a feladattal már 150 helyszínen foglalkoznak. Példaként említette azt is, hogy Norvégiában a Föld mélyében hoztak létre egy génbankot, ahová a világ különböző pontjairól gyűjtik be a magvakat, hogy azokat később szaporító anyagként lehessen használni (a globális vetőmagminta-raktárként funkcionáló "magbunkert" itt mutattuk be). |
