A Spitzbergáki Globális Magbunker
A világ legnagyobb magtárolója a Föld élelmiszer-ellátásának végső biztosítékát jelenti.
Globális magtározó bejárata - Spitzbergák (Svalbard)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Martyn Smith
Félúton Norvégia és az Északi-sark között, a távoli Svalbard szigetcsoport Spitsbergen szigetén található a Svalbargi Globális Magtár (SGSV), a világ legnagyobb magminta tárolója.
A Föld élelmiszer-ellátásának végső biztosítéka
A létesítményt a Norvég kormány hozta létre abból a célból, hogy egy globális katasztrófa (például atomháború, földrengés vagy világméretű járvány) bekövetkezte esetén megőrizze az ismert élelmiszernövények magmintáit, szavatolva a termények biológiai sokszínűségét.
Védettebb, mint egy atombiztos bunker
A létesítményt 120 méter mélyen egy homokkőhegy gyomrába építették. A magtároló kamrákat acéllal megerősített, egy méter vastag betonfalak, légkamrák és nyomásálló ajtók védik. Építését megelőzően gondosan elemezték a területet: A térség mentes minden tektonikus mozgástól, és még a legpesszimistább klímamodellt alapul véve sem kerülhet víz alá a létesítmény, legalábbis az elkövetkezendő 200 évben biztosan nem.
Bár a komplexum saját hűtőrendszere éjjel - nappal üzemel, a fagyott talaj (permafroszt), valamint a vastag kőzet biztosítja, hogy még áramkimaradás esetén is lefagyasztva maradjanak a −18 °C hőmérsékleten tárolt minták.
Globális magtározó bejárata - Spitzbergák (Svalbard)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Martyn Smith
A Föld legnagyobbja
Kezdetben mintegy 100 ország 268 ezer haszonnövényfajának magjait őrizték a Svalbargi Magtárban, mára azonban a világ legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményévé nőtte ki magát. Jelenleg több mint nyolcszázezer növényfaj magmintáját őrzik a "bunkerben", persze hely még bőven akad benne, hiszen méretéből adódóan akár 4,5 millió minta befogadására is alkalmas.
A világon egyébként mintegy 1300 magbank működik, ám jelentős részük - különböző szempontokból - kockázatosnak ítélt országokban található. A vészforgatókönyv szerint a Globális Magbunker készleteit csak végső esetben használnák fel, kizárólag akkor, ha a többi tároló valamilyen okból már megsemmisült, például egy atomcsapás következtében.
Építése
A termények diverzitásának globális csökkenése évek óta a figyelem középpontjában áll. A probléma okozója elsődlegesen a klímaváltozás, amelynek kiváltója a környezetszennyező ember. Ugyan a skandináv országok 1984-ben már létrehoztak egy magtárolót a szigetcsoport egyik elhagyatott szénbányájában, ám azt a Szovjetunió fenyegető közelsége miatt eleve sokkal kisebbre méretezték. Az ötlet, hogy felállítsanak egy újabb magbankot, ugyancsak az 1980-as évekre nyúlik vissza, ám megvalósulására éveket kellett várni, a projekt elindítását az Élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló nemzetközi egyezmény tette lehetővé.
A létesítmény építéséről 2004-ben döntöttek, alapkőletételére 2006-ban került sor. A projekt jelentőségét mutatja, hogy az eseményen Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia és Izland miniszterelnökei is részt vettek. Az építés 2007-ben indult el, az átadásra egy év múlva került sor. A komplexum építési költsége mai áron 6,8 millió euróra rúgott (több mint 2 milliárd forint), amelyhez a Norvég kormány 5 millió euróval járult hozzá.
Üzemeltetése
A gyűjtemény gondozását a Norvég kormány tulajdonában lévő "Globális Terménydiverzitási Szövetség" (Global Crop Diversity Trust) látja el. Amellett, hogy a fagyott talaj önmagában is hűtő hatással bír, a fagyasztórendszert helyben bányászott szénenergia működteti, amely - bár nem megújuló energia - de közelsége okán igen költséghatékony. Ezért, és mivel állandó személyzetre nincsen szükség, a teljes létesítmény üzemeltetési költsége viszonylag alacsony, éves szinten még a 300 000 dollárt sem éri el.
A projekt igen eredményes
Úgy tűnik, az üzemeltető célja lassan valóra válik. Idő kérdése, és a tároló a világ összes terményét tartalmazni fogja. Csak ez év februárjában - több mint száz országból - húszezer új minta került eltárolásra. Először érkezett szállítmány Japánból, ahol attól tartanak, hogy hazai gyűjteményüket veszélyeztethetik a 2011. évi pusztító földrengés és szökőár következményei.
A növények modernkori "Noé bárkája" tehát megmentheti a világ élelmiszer-ellátását. A kérdés csupán az, egy globális katasztrófa - például atomháború - esetén maradnának-e megművelhető földterületek, és persze emberek, akik a magokat elvethetik…
Kiemelt kép forrása / Szerző: Martyn Smith
További képek forrása, információ a létesítményről a webhelyén.
