A hazai vállalatok támogatói stratégiája
A Magyar Adományozói Fórum (MAF) legfrissebb kutatása megállapította, hogy a hazai vállalatok támogatói stratégiáját 9 fő trend határozza meg a válságot követő évtizedben. Bár a vállalatok támogatásokra fordított erőforrásai várhatóan nem csökkennek, de ezek felhasználását egyre erősebben áthatja a tudatosság, az üzleti szemlélet, illetve elvárássá válik a programok eredményeinek és hatásának követése, mérése. A klasszikus pénzben nyújtott támogatások mellett pedig egyre nagyobb szerepet kap a vállalati önkéntesség és a természetbeni támogatás.
MAF
A rendszerváltás óta eltelt több mint 20 évben a vállalatok váltak a társadalmi ügyek egyik legnagyobb támogatójává. 2012-ben már közel 76 milliárd forinttal járultak hozzá a cégek a civil szervezetek bevételeihez, amely több mint duplája a lakosságtól érkező forrásoknak.
Bár 2009 és 2012 között a KSH adatai szerint majdnem 45%-kal nőtt a vállalatok által a non-profit szektornak nyújtott támogatás nagysága, a válságot követő időszak számos gazdasági-társadalmi változást hozott az egész világon, amelyek döntő hatással voltak a hazai üzleti szféra támogatási stratégiájára és gyakorlatára is.
Ezért a MAF 2013-ban egy széleskörű kutatást végzett a hazai TOP200 nagyvállalat körében, hogy felmérje, milyen változások zajlottak le a válság óta és melyek a legfontosabb trendek a magyarországi cégek közhasznú támogatási tevékenységei terén a 2009-2015 között.
A MAF a kutatási eredmények alapján 9 meghatározó trendet állapított meg:
1. A válság nem csökkentette a nagyvállalatok támogatásokra fordított erőforrásait
2009-2012 között a legnagyobb cégek 30 százaléka nem módosította, 33%-uk pedig kifejezetten növelte támogatásai nagyságát. A következő 3 évben további jelentős csökkenés már nem várható, és biztató jel, hogy a válaszadók 31%-a mérsékelt növekedést prognosztizál.
2. A vállalatok kezdeményezőbb szerepet fognak játszani közhasznú támogatási programok indításában
A legtöbb vállalatra jellemző klasszikus adományozási forma továbbra is megtalálható, de egyre több vállalat növelte (56%) és tervezi fejleszteni a jövőben is (44%) a pro-aktív, win-win jellegű támogatási tevékenységeket, ahol a vállalat számára megteremtett előnyök is megjelennek a célok között.
3. A pénzbeli támogatások megőrzik vezető szerepüket
Az egyes támogatási formákat tekintve a pénzbeli támogatások továbbra is megőrzik jelentőségüket és a vállalatok több mint fele eddig (58%) és a jövőben is (72%) megőrzi vagy növeli a támogatásokra biztosított pénzbeli forrásait.
4. A természetbeni támogatások jelentősége nőtt
2009-2012 között a természetbeni támogatásokat is nyújtó vállalatok aránya látványosan növekedett, bár ez a növekedés némileg lassulhat, illetve a cégek több mint felénél stabilizálódik 2015-ig az előrejelzés szerint.
5. A válság éveinek „nyertese” és legdinamikusabban fejlődő területe az önkéntesség
A vállalati önkéntesség különböző formái egyre általánosabbá és fontosabbá válnak a vállalatok körében. A vállalati önkéntesség terén a cégek több mint fele a munkatársak intenzívebb bevonását és a vállalati szempontok, célok közvetlen beépülését prognosztizálja.
6. A vállalatok támogatási stratégiáját erősebben hatja át az üzleti szemlélet, gondolkodás
Az üzleti szektor támogatási gyakorlatának változásait elemezve elmondható, hogy egyre erősebben hatja át a folyamatokat az üzleti szemlélet, gondolkodás. A támogatási stratégiát tekintve a cégek szakemberei az erőteljesebb fókuszáltságot, a támogatások összehangolását a vállalat alaptevékenységeivel, illetve a célok tudatosabb és konkrétabb meghatározását tartották a legjellemzőbb változásoknak.
7. A közhasznú támogatási programok menedzselése eredmény- és hatásorientáltabbá válik
A hazai nagyvállalatok körében elvárássá vált az elért eredmények tudatosabb követése, rendszerezése, valamint a hatás mérése és értékelése, illetve felértékelődött a kommunikációs tevékenységek jelentősége.
8. A vállalatok által támogatott fókuszterületek és a kedvezményezettek körében nem várható jelentős változás
A vállalati szakemberek többsége nem tapasztalt és nem is vár jelentős változást a közeljövőben a fókuszterületeket és a támogatottak körét illetően. A vállalati programok fókuszát tekintve várhatóan a környezet, az oktatás és fiatalok, illetve az egészség területének, a támogatott társadalmi csoportok között pedig a gyermekek és fiatalok, a szegények és a fogyatékkal élők jelentősége változik elsősorban.
9. A Magyarországon is megjelennek a fő nemzetközi trendek: a programok fókuszáltságának növekedése, a megkülönböztethetőség más vállalatok programjaitól, a munkavállalók intenzívebb bevonása
Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi trendek közül melyek megjelenésére számítanak, a vállalatok több mint kétharmada (71%) értett egyet azzal, hogy a jövőben a hazai cégek is pontosabban definiálják, leszűkítik az általuk támogatott ügyeket, területeket, támogatásban részesülő társadalmi csoportokat, hogy jobban megkülönböztessék tevékenységüket más vállalatok támogatási programjaitól, illetve hogy erősödni fog a cégek munkavállalóinak bevonása a támogatási programokba.
A kutatás a MAF weboldalán érhető el: http://www.donorsforum.hu/hu/kutatasok/hazai-vallalatok-tarsadalmi-befekteteseinek-trendjei-2009-es-2015
További információ:
Magyar Adományozói Fórum
www.donorsforum.hu
