Mekkora az esélye az El Nino ismételt felbukkanásának?

Definíciója szerint El Ninoról csakis akkor beszélhetünk, ha az Egyenlítő környékén a Csendes-óceán legalább három hónapig minimum fél fokkal melegebb az átlagosnál.

A 2015 novemberében kezdődött El Nino hőtérképeForrás: www.flickr.com

Az El Nino összetett időjárási jelenség, mely a Csendes-óceánon megjelenő, meleg áramlatokra épül. Ezek az áramlatok Észak- és Dél-Amerika nyugati partjainál torlódnak föl, viharokat és szélsőséges időjárást okozva.

Korában csak bizonyos időközönként (2-7 évente) jelent meg és melegítette fel a Csendes-óceáni térséget, az utóbbi időszakban azonban egymásután kétszer is "lecsapott", a korábban megtapasztaltaknál jóval erőteljesebben fejtve ki hatását. A klimatológusok által csak "Szuper El Ninónak" aposztrofált anomália 2015-2016-ban jelentősen emelte a globális földfelszíni hőmérsékletet, befolyásolta többek között az ázsiai monszunokat és az afrikai szárazságot is, így több területen is komoly szerepe volt a sivatagosodás erősödésében. Nem véletlen tehát hogy ennek az időjárási jelenségnek az utóbbi években megtapasztalt erősödése egyértelműen a globális felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb jele.

Az El Ninót általában egy ellentétes, hűtő hatású jelenség, a La Nina követi, mely valamennyire ellensúlyozza az El Nino következményeit. Tavaly azonban a La Nina olyannyira kevéssé befolyásolta az időjárást, hogy egyesek ironikusan csak „La Nada” (A Semmi) néven emlegeték.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói szerint idén is nagy az esélye annak, hogy visszatér a globális hőmérsékletemelkedésben is közrejátszó jelenség, 40 %-ra teszik felbukkanásának esélyét.