A katasztrófa óta olaj borítja a Mexikói-öböl alját
Legalább 3200 négyzetkilométernyi területen borítja lesüllyedt olaj a tengerfeneket a Mexikói-öbölben a 2010-ben történt Deepwater Horizon olajkatasztrófa óta.
Deepwater HorizonForrás: www.flickr.com (link lentebb)
(Kép forrása: http://www.flickr.com/photos/76145908@N08/7085032489)
2010. április 20-án felrobbant, kigyulladt és elsüllyedt a British Petroleum (BP) mélytengeri fúrótornya, a Deepwater Horizon az USA területéhez tartozó Mexikói-öbölben, és körülbelül 778 ezer köbméter, azaz közel 800 millió liter nyersolaj ömlött tengerbe. Ezt tartják a világ eddigi legnagyobb olajszennyezésének. Még hosszú évekig nem fog helyreállni az öböl állat- és növényvilága. Az olajipar történetének eddigi legnagyobb balesetét mérnöki hiba okozta, a kár pedig – a tizenegy emberéletet nem számítva - hússzor akkora, mint az Exxon Valdez miatti környezetszennyezés. 10 000 négyzetkilométeres területet borított be olaj – csak Louisiana állam partjait 510 kilométer hosszan szennyezte –, 225 ezer négyzetkilométernyi területet zártak le a halászat elől, és több mint nyolcezer állatfajt érintett ilyen vagy olyan módon a katasztrófa. 2010 novemberéig mintegy 7 000 elpusztult állatot jelentettek a környezetvédelmi hatóságok. Több mint 6 000 madár, 609 teknős és 100 delfin esett áldozatul, de még a katasztrófa után egy évvel is tízszer-tizenötször annyi tetemet sodort partra a víz, mint amennyi előtte előfordult.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a kiömlő olaj egy jelentős hányada a robbanást követően nem emelkedett a felszínre, hanem a fúrólyuk körül leülepedett és réteges sávokban összegyűlt, legalább 3200 négyzetkilométeres területet terítve be. David Valentine, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem tudósa szerint mintegy 318 millió liternyi olaj gyűlt össze függőleges rétegekben 1000-1300 méteres mélységben.
A kutatók a fúrólyuk körzetében 534 mintavételi helyszínről összegyűjtöttek több mint háromezer üledékmintát, és kiértékelték az így nyert adatokat. Ezek segítségével megállapították, hogy a mozaikszerűen fellépő szennyeződés a fúrólyuktól nyugati irányban legalább negyven kilométeres távolságig kimutatható. "Ha az olaj lerakódik az üledéken, akkor a tengerfenéken hosszú időre kihal az élet. Az olaj alig bomlik le természetes úton, a kátrányszőnyeg alatt ugyanis nincs oxigén és olyan tápanyag, amely a baktériumok életben maradásához szükséges. Még négy évvel a katasztrófa után is megjósolhatatlanok az ökológiai következmények" - véli Jörg Feddern, a Greenpeace természetvédelmi szervezet olajszakértője.
Korábban végzett tanulmányok szerint a baktériumok csak kevés olajat voltak képesek természetes módon "felfalni", ráadásul az olajszennyeződés nagyon sok korallban is kárt okozott: az olajrészecskék vagy az azok felbontása érdekében bevetett kemikáliák még 22 kilométeres távolságban is károsították a korallokat.
