Hat környezeti katasztrófa

Magazin

írta: ecolounge
2013/07/24

A Föld legnagyobb környezeti tragédiáit mind az ember okozta. A hihetetlen méretű sebek begyógyításához azonban sosem lesz elég a saját tehetsége.

1989. Alaszka
Minden idők egyik legnagyobb környezeti katasztrófájának tartják az Exxon Valdez tanker balesetét, amikor becslések szerint több mint 50 millió liter nyersolaj került a tengerbe 1300 négyzetkilométert vastagon beborítva. Mintegy 200 ezer állat - tengeri madár, fóka és más emlős -, valamint számtalan hal pusztult el néhány nap alatt. Az olaj megsemmisítette a költöző szárnyasok fészekrakó helyeit. Szakemberek szerint hetven évre is szükség lehet ahhoz, hogy a terület madárvilága regenerálódjon.

Az Exxon Mobil Corporation óriás tankerje 1989. március 24-én futott zátonyra Alaszka partjainál. Az ok emberi mulasztás volt. A lyukas hajótestből ömlött az olaj, az elhárítás azonban csak napokkal később indult, mivel a baleset helyszíne távol esett mindentől, vihar akadályozta a mentési akciót, az illetékesek pedig nem egyeztek meg azonnal, hogy vegyi vagy fizikai úton semlegesítsék-e a szennyezést. Két héttel a katasztrófa után mindössze a kiömlött olaj 20 százalékát szedték össze, illetve fogták körül. Ekkorra már 115 kilométeres körzetet borított el.

1958-2013. Nigéria
Míg az Exxon Valdez katasztrófa okozta olajszennyezés a médiának és az USA érintettségének köszönhetően megdöbbentette a világot, a nigériai olajszivárgás nem kelt akkora feltűnést. Pedig ott évente kerül a környezetbe annyi szennyezés, mint az Exxon Valdezből 1989-ben.

Amióta 1958-ban felfedezték a Niger-folyó deltájának hatalmas olajkincsét, az USA az egyik legfontosabb olajexportőrévé tette az országot. Az olcsó munkaerő és a hatalmas tartalékok következtében azonban minden nagy nyugati olajvállalat telephellyel rendelkezik itt. Csak az ExxonMobile és a Chevron 7 milliárd dollárt fektetett be az olajiparba, amire az ország egész gazdasága épül. Az olajvezetékek és fúrótornyok állapota azonban rendkívül elhanyagolt, aminek állandó szivárgás, szennyezés, gyakori tűzvész és számos áldozatot követelő robbanás a következménye. Az olajcégek jellemzően a vezetékeket megfúró tolvajokra és szabotőrökre kenik a felelősséget, a helyi szervezetek és a WWF véleménye azonban az, hogy nem óhajtanak a környezetvédelemre és a biztonságra költeni, mivel Nigériában erre nem kötelezik őket szigorú szabályok.

A Niger torkolatvidéke mocsaraival és mangrove erdőivel korábban bőségesen ellátta a környékét hallal, kagylóval és gabonával, mára azonban élettelenné vált. A gyerekek az olajos vízben fürdenek, szennyezett ivóvizet isznak, pusztul a növény- és állatvilág, amely az itt élők fő megélhetési forrása volt.

A hatvanas évek óta több mint kétmilliárd liter nyersolaj került a nigériai folyókba és a termőföldbe, és nem várható javulás, mivel az olajvállalatok a Niger deltájától egyre inkább a szárazföld belseje felé, nehezebb és kevéssé felderített terepen folytatják a fúrásokat.

2010. Mexikói-öböl
2010. április 20-án felrobbant, kigyulladt és elsüllyedt a British Petroleum (BP) mélytengeri fúrótornya, a Deepwater Horizon az USA területéhez tartozó Mexikói-öbölben, és körülbelül 778 ezer köbméter, azaz közel 800 millió liter nyersolaj ömlött tengerbe. Ezt tartják a világ eddigi legnagyobb olajszennyezésének, és egyre több adat igazolja, hogy még hosszú évekig nem fog helyreállni az öböl állat- és növényvilága.

Kép forrása ide kattintva / Szerző: Green Fire Productions

Az olajipar történetének eddigi legnagyobb balesetét mérnöki hiba okozta, a kár pedig – a tizenegy emberéletet nem számítva - hússzor akkora, mint az Exxon Valdez miatti környezetszennyezés. (De még mindig nem akkora, mint amely Nigériát érte az elmúlt ötven év során!) 10 000 négyzetkilométeres területet borított be olaj – csak Louisiana állam partjait 510 kilométer hosszan szennyezte –, 225 ezer négyzetkilométernyi területet zártak le a halászat elől, és több mint nyolcezer állatfajt érintett ilyen vagy olyan módon a katasztrófa. 2010 novemberéig mintegy 7 000 elpusztult állatot jelentettek a környezetvédelmi hatóságok. Több mint 6 000 madár, 609 teknős és 100 delfin esett áldozatul, de még a katasztrófa után egy évvel is tízszer-tizenötször annyi tetemet sodort partra a víz, mint amennyi előtte előfordult.

2013. Kína

Kína az egész emberiség széndioxid-kibocsátásának negyed részéért felel, de ennél is megdöbbentőbb adat, hogy az ózonréteget roncsoló összes CO2 2-3 százaléka nem az ipari termelés vagy a közlekedés során keletkezik, hanem a kínai bányákban véletlenül keletkező tüzek során. Az elavult technológiák, gyújtogatás vagy baleset miatt kialakuló bányatüzekben ugyanis évente 20-200 millió szén ég el az ázsiai országban. Kínában több szenet termelnek, mint az USA-ban, Indiában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és Oroszországban együtt véve, és itt a legnagyobb a szénfogyasztás, valamint a szén-dioxid-emisszió is. Naponta átlagosan 13 kínai bányász hal meg balesetekben, amelyek között a bányatüzek a legsúlyosabbak. Egy szénbányában keletkező tüzet ugyanis szinte lehetetlen eloltani. Elég némi oxigén-utánpótlás, hogy akár évekig égjen vagy izzon a szén a föld alatt. 2008-ban 62 égő bányáról adott hírt egy felmérés a mongol határ melletti több mint négyezer kilométeres sávban, az ország fő szénlelőhelyén.

1492-2013. Haiti
Haitin rendszeresen természeti katasztrófák – földrengés, sárlavina, hurrikán és árvíz - pusztítanak százezernyi áldozatot szedve. Az itt élőkhöz azonban nem a természet ennyire mostoha. A tragédiák hátterében emberi tevékenység, a világtörténelem egyik legnagyobb méretű erdőirtása áll. Ezt bizonyítja, hogy a karib-tengeri Hispaniola-sziget másik felén található Dominikai Köztársaságban - a hasonló klíma és földrajzi adottságok ellenére - nem okoznak hasonló méretű károkat a természeti katasztrófák.
Haitin Kolumbusz 1492-es megjelenésekor kezdődött el az erdők kivágása, és az ország ma is faszénből biztosítja energiaszükséglete nyolcvan százalékát. A NASA műholdas felvételein is jól elkülönül a két ország határa: a dominikai rész zöld, a haiti kopár, szürkésbarna. Az egykori erdős területek két százalékán maradt növényzet, ahonnan máig évi 30 millió fát vágnak ki, az újraültetés pedig minimális. A növényzet nélkül a talaj védtelen az erózióval szemben, így a térségben egyébként szokványos hurrikánok és kisebb földmozgások halálos földcsuszamlásokat és sárlavinákat indítanak el.

1960-2010. Aral-tó
A Kazahsztán és Üzbegisztán határán található Aral-tó 68 ezer négyzetkilométeres vízfelszínével az 1960-as évekig a világ negyedik legnagyobb tava volt. 1960 és 2010 között szinte teljesen kiszáradt. Agóniája már az 1870-es években elkezdődött, amikor gátakat és csatornákat építettek a környező sivatagos terület mezőgazdasági művelésbe vonása érdekében, és látványosan felgyorsult, amikor a szovjethatalom nagy vízigényű gyapotföldeket hozott létre, amelyek gyakorlatilag elnyelték a tavat addig tápláló folyók hozamát. Az öntözött területek nagysága 1970-re elérte a 74 ezer négyzetkilométert, és az ökoszisztéma összeomlott. Az Aral sókoncentrációja az 1960-as 9,6-10,3 ezrelékről az 1990-es évekre 34-35 ezrelékre emelkedett, a tó pedig töredékére zsugorodott.

Az egykori halásztelepülések több tíz kilométerre kerültek a nyílt víztől, és kísértetvárosokká váltak. A Szovjetunió valamikori legnagyobb halfeldolgozó üzeméből mára fél napos utazással érhető el a tó, munkahelyek tízezrei szűntek meg a térségben. Ennél is nagyobb a környezeti kár. A maradék víz drasztikusan megemelkedett sótartalma miatt ugyanis kipusztultak a tóban élő állatfajok, az egykori mederből pedig évi 75 millió tonna, sóval és a gyapottermesztés során használt vegyszerekkel kevert port terít szét a szél - egész Közép-Ázsiában. Az elpusztult Aral mentén gyakoribbá váltak a homokviharok, és felgyorsult a talajszikesedés. A környéken élők szenvednek az ivóvízhiánytól, mivel a maradék édesvízkészlet és a termőföld is súlyosan szennyezett. Az emberek alultápláltak és vérszegények. A világon itt a legmagasabb a nyelőcsőrákos megbetegedések aránya.

 

forrás: index.hu, kitekinto.hu, wikipedia.org, origo.hu, nol.hu, zoldmuzeum.hu

A rovat új hírei

Hasonló

Olajfúrás a Jeges-tengeren?

A Shell évek óta igyekszik megvetni a lábát a temérdek olajat ígérő sarkvidéken. Most úgy tűnik - legalábbis részben - elérte ...

A szörnygödör növekedett!

A Bayou Corne-ban található sóbánya helyén keletkezett bányató lassan bekebelezi a louisianai kisvárost.

Ismét szmog borítja Pekinget

Fojtó, szemfájdító, köhögésre ingerlő sűrű szmog borította be ismét Pekinget és környékét vasárnap.

A rovat legolvasottabbjai