Olajfúrás a Jeges-tengeren?
A Shell évek óta igyekszik megvetni a lábát a temérdek olajat ígérő sarkvidéken. Most úgy tűnik - legalábbis részben - elérte a célját.
KullukForrás: wikipedia.org
Szerző: Jonathan Klingenberg
A Shell évek óta igyekszik megvetni a lábát a temérdek olajat ígérő sarkvidéken, ahol a becslések szerint a világ feltáratlan kőolaj- és földgáz-készleteinek egyötöde található. Most úgy tűnik, a nagyvállalat - legalábbis részben - elérte a célját, azonban a végleges döntéshez még jónéhány engedély beszerzése szükséges, amelyeket nagy valószínűséggel nem fog megkapni, így a jeges-tenger élővilága háborítatlan maradhat, legalábbis egy darabig.
| A Shell eddig 6 milliárd dollárt fordított az Északi-sarkvidék feltárására, bár az utóbbi években megtorpanni látszottak a próbafúrások. 2014-ben még olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint a vállalat vezetősége elbizonytalanodott abban, hogy megéri-e folytatnia a fúrásokat így végleg lemondhatnak az északi sarkvidékről. Ebben olyan külső körülmények is közrejátszottak, mint a Kulluk olajfúrótorony zátonyra futása, ami miatt egy alapos felülvizsgálatot is kapott a vállalat: A katasztrófa kapcsán többek közt olyan gyanú is felmerült, hogy a Shell - valószínűleg az alaszkai adók megkerülése érdekében - semmibe vette a rossz időjárás miatti biztonsági figyelmeztetéseket. |
Video a Kulluk olajfúrótoronyról a legénység kimentését megelőzően:
Az amerikai belügyminisztérium most feltételesen engedélyezte az olajvállalatnak, hogy újraindítsa a fúrásokat az északi sarkkörön túl, a Csukcs-tengeren (a Jeges-tenger egyik peremtengerén). A washingtoni kormányzati döntés hatalmas tiltakozást váltott ki környezetvédő csoportoktól, amelyek rámutattak, hogy az engedély kiadása nyomán újabb olajkatasztrófa léphet fel Alaszka partjainál. A döntés persze igencsak "egyoldalú", ugyanis a munkálatok megkezdéséhez szükség van még több környezetvédelmi és a veszélyeztetett állatfajok védelmével foglalkozó hivatal, valamint Alaszka állam engedélyére - borítékolható tehát, hogy tőlük végül egy nemleges választ fognak kapni. Mindenesetre hosszabb távú tervekkel már elő is állt a a társaság, bízva abban, hogy végül megkapják a szükséges engedélyeket: júniustól kezdődően hat kút fúrását tervezik, mintegy 40 méteres vízmélységben.
Területi vita
1999-ig az Északi-sark és az Arktisz nemzetközi területté lett nyilvánítva. Mióta azonban a globális felmelegedés következményeként a sarki jég lassan elkezdett visszahúzódni, több ország is bejelentette igényét a vízterületekre és a tengerfenékre. Persze mi más is lehetne a háttérben, mint a fosszilis energiahordozók? - Felmérések ugyanis kimutatták hogy a világ egyelőre még feltáratlan kőolaj-készleteinek 13 százaléka, a földgáz-készletek 30 százaléka rejtőzik az északi sarkkörön túl. Először Oroszország jelentette be az igényét a Lomonoszov-hátságra, amely tengerfenéken fekszik jelenleg a jégtakaró alatt. Véleményük szerint a hátság Szibériához tartozik földrajzilag. Ezt az igényt megvétózta Norvégia, Kanada, az Egyesült Államok és Dánia 2004-ben. Az Északi-sarkponthoz legközelebbi szárazföld Grönland, amely Dániához tartozik, és a Lomonoszov-hátságot ők Grönland vízalatti folytatásaként értelmezve maguknak követelik. Kanada sajátjaként szeretné tudni az országtól északra fekvő vizeket egészen a sarkig, de egyelőre ezt sem ismeri el semmilyen szervezet.
Lépett a Greenpeace is
A Greenpeace 2013-ban indult kampánya igyekszik felhívni a figyelmet az Északi-sarkvidékkel összefüggő 21. századi olajlázra, az olajkitermelés veszélyeire.
A savethearctic.org webcímen útjára indított online petíció célja az Északi-sarkvidék vizein megvalósuló olajfúrások megállítása. A szervezet álláspontja az alábbi: "Ugyanazok a piszkos energiacégek, amelyek elsősorban felelőssé tehetőek az Északi-sark olvadásáért, most az olvadó jégből igyekeznek hasznot húzni. Ezek a vállalatok új olajmezőket akarnak feltárni, hogy várhatóan 90 milliárd hordónyi olajat termelhessenek ki onnan. Ez rengeteg pénzt jelent számukra, de csak három évre elegendő olajat a világnak. Korábban titkosított kormányzati dokumentumok azt írják, hogy a fagyos vizeken történő olajkiömlések felszámolása „szinte lehetetlen”, és az elkerülhetetlen hibák megsemmisítenék a törékeny sarki környezetet. Az Északi-sarkvidéken való fúráshoz az olajcégeknek el kell vontatni a jéghegyeket a fúrótornyok elől, és hatalmas tömlőkkel kell meleg vizet locsolniuk az úszó jég megolvasztására. Ha hagyjuk, hogy ezt megtegyék, egy végzetes olajkatasztrófa bekövetkezése csak idő kérdése lesz. Láttuk, milyen hihetetlenül nagy károkat okozott mind az Exxon Valdez, mind a Deepwater Horizon katasztrófája – nem engedhetjük, hogy ugyanez az Északi-sarkvidéken is megtörténjen."
Amint értesülünk a fúrási engedély sorsát illetően, hírt fogunk róla adni.
