A klímaváltozás a hazai zöldség-gyümölcs ágazatot is sújtja: paradigmaváltásra van szükség
A tavaszi fagyok 2011 óta szinte minden évben megismétlődnek, ami arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy a fagyvédelem kérdésében paradigmaváltásra van szükség. Ezt állapította meg keddi, legfrissebb összegzésében a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB), valamint az Alma Terméktanács (ÉKASZ).
A klímaváltozás a hazai zöldség-gyümölcs ágazatot is sújtja.Forrás: pixabay.com
A fagykárok enyhítése érdekében hathatósan segíteni kell az aktív és passzív fagyvédelmi technológiák terjedését, mert több olyan szabályozási kérdés van, mely jelenleg gátja a fagyvédelmi módszerek terjedésének.
A terméscsökkenést okozó jelenségek idén március-áprilisban fajtól, azon belül fajtától, továbbá ültetvénytől (például azok kondíciójától és az alkalmazott technológiától függően), valamint termőtájtól és még azon belül is településtől függően is nagyon eltérő intenzitással jelentkeznek, illetve fognak jelentkezni a következő hetekben. A jelenlegi állapot szerint megállapítást nem lehet tenni arról, hogy a negatív időjárási körülmények milyen hatással lesznek a termésre. A várható termésről pontosabb képet leghamarabb 2-3 hét múlva (a gyümölcshullás lezajlása után) lehet alkotni. Bizonyosan vannak olyan termesztőkörzetek, ahol lesz érdemi terméskárosodás, de az országos termésre kifejtett hatás jelenleg nem becsülhető.
| Az ágazatban évente átlagosan mintegy 20-30 milliárd forint kárt okoznak a tavaszi fagyok, és mintegy 15-25 milliárd forintnyit a jégverés. A csapadékhiány - az aszály - okozta kiesés azonban jelentősebb, minimálisan 40 milliárd forint évente. |
A szakmai szervezetek megállapítják: a fagyok mértékében és időtartamában jelentős eltérések voltak termőtájanként, illetve termesztőkörzetenként. Az északi és észak-keleti régióban kialakuló március 27-i és az április 12-i fagyok már érzékeny állapotban érintették a csonthéjasokat (virágzás előtti állapot, illetve virágzás), de még nem okozhattak érdemi problémát az almánál. Az április 18-i hajnali fagyok a legérzékenyebb (kisgyümölcs) stádiumban érték a csonthéjasokat, és közel hasonlóan érzékeny stádiumban (teljes virágzásban) az almát. Az április 21-i - főleg Dunántúli - fagyok elsősorban a csonthéjasok és a körte, másodsorban az alma terméseredményeit ronthatják. A gyümölcsfajok vegetációja és ezzel együtt virágzása idén szokatlanul korán, mintegy 10-14 nappal az átlagosnak tekinthető időszak előtt indult. Az elmúlt évi közepes termésből eredő kisebb leterheltség és a tavalyi kedvező időjárás miatt az idei virágzás erőssége a legtöbb termőhelyen, illetve gyümölcsfajnál jó volt, egyes esetekben kifejezetten erős is, ami kedvező alapot szolgáltat egy jó idei terméshez.
A Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke április 29.-én az M1 csatornán számolt be arról, hogy jelentősebb fagykárokkal az ország északi és észak-keleti részében lehet számolni. Apáti Ferenc közlése szerint az említett országrészekben az elmúlt két hónapban négy-öt olyan éjszaka is volt, amikor mínusz 2, mínusz 4,5 fokig csökkent a hőmérséklet, és ez jelentősebb terméskiesést okozhat bizonyos gyümölcsöknél.
| Hazánk a klímaváltozás egyik nagy elszenvedője lesz. Márciusban elkészült a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia tervezete. Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa: 2021-2050 között minden évszakban szinte az ország egész területén 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel számolnak a szakemberek. Az évszázad végére pedig a nyári hónapokban több mint 4 fokos melegedés is lehet. Az éves csapadékösszegben nem számítanak nagy változásra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik: a nyári csapadék a következő évtizedekben 5, az évszázad végére akár 20 százalékkal is csökkenhet, míg ősszel és télen több csapadék várható a megszokottnál. Hosszabb szárazság nyáron, míg nagymennyiségű és intenzív csapadék inkább ősszel lesz gyakoribb. |
