ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet: Tovább emelkedtek a főbb élelmiszerek árai világszerte

A kép illusztráció
Forrás: pixabay

A kép illusztrációForrás: pixabay

A FAO élelmiszerár-indexe, amely az öt legfontosabb termékcsoport árváltozását követi, júniusban 1,4 százalékkal emelkedett májushoz képest és 7 százalékkal magasabban állt az egy évvel korábbinál.

A tejtermékek drágultak a legjobban, májushoz képest 8,3 százalékkal, egy év alatt pedig 51,5 százalékkal. A gabonafélék ára 4,2 százalékkal emelkedett májushoz képest, mert megugrott a magas fehérjetartalmú búza ára a rossz amerikai terménykilátások miatt, azonban még így is mintegy 1,7 százalékkal olcsóbbak a gabonafélék, mint egy évvel korábban.

A húsfélék ára az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal, egy év alatt pedig 9,5 százalékkal emelkedett júniusban. A növényi olajok ára 4 százalékkal csökkent májushoz képest, azonban tavalyhoz képest stagnált. A cukor ára májushoz képest 13,4 százalékkal, az elmúlt egy év alatt pedig csaknem 40 százalékkal esett.

A teljes globális gabonatermés a FAO szerint 2593 millió tonna lesz az idén, 0,6 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A raktáron lévő gabona mennyisége azonban tovább nő, elérheti akár a 704 millió tonnát is, ami új rekordot jelentene - állítják a szakértők.

A klímaváltozás ott van e jelenségek mögött...
Márciusban adtunk hírt arról, hogy afrika gabonatermelése veszélyben van, mivel a klímaváltozás és az élénkülő kereskedelem hozadékaként olyan invazív faj jelent meg a kontinensen, mely több, mint százféle gabonára jelent veszélyt. A cikk itt olvasható. Ez persze csak egyetlen kézzelfogható példa az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett hatásait tekintve és nem csupán a gabonával vannak problémák: A jövőben minden bizonnyal keveseb lesz a kávé (cikk itt), a kakaó (cikk itt), a mogyoró (cikk itt) - ami természetesen árdrágító hatást von maga után, főleg, hogy ezen termények (és a belőlük készült termékek) iránt egyre nagyobb a kereslet világviszonylatban. A lista pedig itt nem fejeződik be, hiszen hasonló, ágazatot sújtó problémával néznek szembe a banán- és méz- termelők is, utóbbiak a méhek drasztikus fogyatkozása miatt. Ebben a cikkünkben 9 olyan élelmiszert mutatunk be, melyek akár végérvényesen is eltünhetnek a klímaváltozás és az emberhez fűződő más tevékenységek (pl. túlhalászat) eredményeként. Ugyanakkor egyes termények tápanyagtartalma is várhatóan csökkeni fog (például: a cink, a vas vagy a bennük található fehérje), ami olyan egészségügyi problémákhoz vezet majd később, mint a vírusos hasmenés az embernél vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek növekvő gyakorisága.

Komoly problémát jelent a talajszennyezés is!
A termőföld minősége világszerte gyorsan romlik, többek között a talajeróziónak, a tápanyag-kimerülésnek, a szervesszén veszteségnek és a talajszennyezésnek köszönhetően. A tendencia persze visszafordítható lenne, amennyiben az egyes országok áttérnének a fenntartható gazdálkodás gyakorlatára. Az elmélet persze nem mindig "transzformálódik" gyakorlattá... Lévén hogy óriási üzletekről van szó, ahol a Föld, vagy akár az emberiség sorsa másodlagos a profittal szemben: elég ha a GMO-s vetőmagok, a termőföldet is tönkretevő műtrágyák vagy a környezetre káros növényvédőszerek milliárdos piacára gondolunk.

Hazánkban az átlagosnál jobb minőségű és magasabb hozamú gabonatermés várható: Eddig mintegy 50 000 hektáron takarították be a búzát, a termésátlag eddig hektáronként 5,4 tonna körüli, így az ország kenyérgabona-, takarmány és vetőmag-ellátása biztosított, és jut búza exportra is. Előreláthatólag nagyjából a termés fele lesz külföldön értékesíthető szokásos felvevőpiacainkon, elsősorban a dél-európai országokban és Németországban, de Kína részéről is jelentős érdeklődés mutatkozik, ahová ugyancsak megkezdődött az export. Bár az árak jelenleg még nyomottak (mivel az EU számos országában természeti csapások tizedelték a termést a klímaváltozás miatt), a magyar kenyérgabona külpiaci eladási lehetőségei és felvásárlási árai várhatóan a továbbiakban javulni fognak. Ugyanakkor a klímaváltozás már térségünkben is jelen van, hazánk európa legsérülékenyebb országai közé tartozik az éghajlatváltozás negatív hatásainak tekintetében (arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évtizedekre jellemző ipari szintű mezőgazdaság a termelékenységének fokozásával csökkentette a biológiai sokszínűséget).
Csakis egy jól átgondolt, a mezőgazdaságra is kiterjedő (klíma)stratégiával vészelhetjük át a jövőt. Települési szinten is felül kell vizsgálni a mezőgazdasági termelési szerkezetet, és a változó klímatikus állapotokhoz mérten kell átalakítani az agráriumot, igazodva a helyi adottságokhoz, melyhez szerencsére számos eszköz áll rendelkezésre, a hatékony vízgazdálkodástól a "talajbarát" trágyázáson át az oktatásig.