A leggazdagabbak a legkörnyezetszennyezőbbek?
A brit Oxfam nevű, szegénység ellen küzdő szervezet még a klímacsúcs előtt adta ki azt a jelentését, mely szerint a világ leggazdagabb 10%-a felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának feléért, míg a világ legszegényebb felének mindössze a kibocsátás 10%-a tudható be. A klímacsúcs után Helen Szoke, az Oxfam ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, a megállapodás rojtos mentőkötelet kínál a világ legszegényebb és legsebezhetőbb embereinek.
"Pusztán homályos ígéretek születtek egy új, jövőbeli éghajlati-finanszírozási célról, és a megállapodás nem kényszeríti az országokat arra, hogy elég gyorsan visszavágják a kibocsátásukat, és így megelőzzék az éghajlatváltozási katasztrófát. Ez csak tovább növeli majd a felmerülő költségeket. A világ országainak a kormányai azért gyűltek össze, hogy a globális éghajlatváltozás ellen küzdjenek, de fel kell zárkózniuk a feladathoz. Mi leszünk azok, akik felelősségre vonjuk őket azzal a sok millió emberrel együtt, akik a világ minden táján felvonultak azért, hogy a világ legszegényebb közösségei megkapják a támogatást, amire szükségük van." – tette hozzá.
A leggazdagabbak a legkörnyezetszennyezőbbek
A korábbi jelentés szerint egy, a leggazdagabb egy százalékba tartozó ember átlagosan 175-ször annyi szédioxidot bocsát ki, mint valaki, aki az alsó 1%-ba tartozik. És hogy kik a leggazdagabbak és a legszegényebbek? A Credit Suisse svájci pénzügyi szervezet éves jelentése szerint 2015-ben Észak-Amerika háztartási vagyona volt a legnagyobb 92 806 milliárd dollárral, mely 3897 milliárd dolláros növekedést mutat a tavalyi értékhez képest. Ezután Európa következik 75 059 miliárd dollárral, mely 10 664 milliárd dollárral kevesebb, mint a tavalyi összeg. Ázsia Csendes-óceáni térsége 45 958 milliárd dolláron áll, őt követi Kína 22,817 milliárd dollárral, Latin-Amerika 7461 milliárd dollárral, India 3447 és Afrika 2596 dollárral.
Kép forrása / Szerző: Davidarfonjones
A gazdag országoknak kellene vállalniuk a felelősséget
Tim Gore, az Oxfam klímapolitikai vezetője azt mondta, hogy a magas kibocsátási aránnyal rendelkezőket kell felelősségre vonni függetlenül attól, hogy hol élnek. Ugyanakkor, bár szerinte a gyorsan fejlődő, szegény országoknak is ki kell venniük a részüket a klímavédelmi folyamatból, de mégis a gazdag országoknak kell elöl járniuk.
A fejlődő országok érvei szeritn a nyugat nemcsak jobban szennyez, de sokkal régebb óta is, ezért illeti meg nagyobb felelősség. Emellett anyagi segítségre is igényt tartanak, mely lehetővé teszi, hogy környezetbarátabb energiatermelésre álljanak át és védekezni tudjanak a klímaváltozás esetleges hatásai ellen, mint a tengerszint növekedése, a szárazság és a viharok, illetve fedezni tudják az elkerülhetetlen károkat. - Reméljük, a fejlett nemzetek vállalják ezekenek az ambiciózus céloknak a megvalósítását. Ez nem csak történelmi felelősség kérdése. Nekik van a legtöbb lehetőségük arra, hogy mélyreható változásokat érjenek el – mondta Narendra Modi, India miniszterelnöke még a tanácskozás elején.
A klímacsúcs egyik fontos kérdése lett volna, hogyan kellene megosztani a felelősséget, mely az üvegházhatású gázok kibocsátását érinti. Emellett fontos kérdés volt az is, hogyan lehet támogatni a klímaváltozás által legérzékenyebben érintett országokat. A gazdag és a fejlődő országoknak azonban továbbra sem sikerült megegyezniük abban, hogyan osztják meg a felelősséget az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően, amely főként a szén, az olaj és a gáz égetéséből adódik.
Kiemelt kép forrása / Szerző: Julien Harneis