Párizsi klímaegyezmény - UNEP: további 25 százalékos csökkentésre van szükség üvegházhatásúgáz-kibocsátások terén!

Hír

írta: ecolounge
2016/11/05

Nem elegendő a pénteken életbe lépett párizsi klímaegyezményben vállalt üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke ahhoz, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa. A 2030-ra előrejelzett globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás további 25 százalékos csökkentésére van szükség - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves emissziós jelentése.

Az egy éve tető alá hozott párizsi megállapodás pénteki hatályba lépése előtt, csütörtökön közzétett jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri a 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben.

Ha a párizsi klímavállalásokat teljesen mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz, még ebben az évszázadban - olvasható a jelentésben.

"Jó irányban haladunk, a párizsi megállapodás le fogja lassítani a klímaváltozást, mint ahogy a montreali jegyzőkönyv minapi módosítása a fluorozott szénhidrogének (HFC) csökkentéséről Kigaliban. Mindkettő a tagállamok erős elkötelezettségét jelzi, de ez nem elegendő, ha el akarjuk kerülni a súlyos klímaváltozást" - hangoztatta Erik Solheim, az UNEP főtitkára. "Ha nem teszünk további lépéseket, kezdve a jövő heti marrakeshi klímakonferenciával, elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni. Az éhség, szegénység, betegség és konfliktusok által sújtott klímamenekültek állandóan az elszalasztott lehetőségre fognak emlékeztetni minket. A tudomány azt mutatja, hogy sokkal gyorsabban kell cselekednünk" - tette hozzá.

A tegnap hatályba lépett párizsi megállapodás kidolgozásában részt vevő 195 tagállam vállalta, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el.  A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott. A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét.

Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt - Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia - október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Az egyezményt aláíró 195 országból 95, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős országok 68 százaléka már ratifikálta, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - Kína és az Egyesült Államok, valamint India és Brazilia.

A siker érdekében a fejlett országoknak - mint például Magyarországnak - technológiai és tudástranszfert, illetve pénzügyi forrást kell biztosítaniuk a fejlődő országoknak
A párizsi klímaegyezmény globális szintű lehetőség a környezet védelmére, egyben esély a magyar szaktudás, technika értékesítésére is - mondta Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek. A
z egyezmény a fejlődő országokkal szemben, ahol csak most épül ki az ipar, azt az elvárást fogalmazta meg, hogy az általuk kiépített ipari beruházásoknál minimalizálják az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez azonban a fejlett országoknak, mint például Magyarországnak, technológiai és tudástranszfert, illetve pénzügyi forrást kell biztosítaniuk a fejlődő országoknak. A helyettes államtitkár kiemelte: Magyarország kétszer 1 milliárd forintot ajánlott fel a fejlődő országoknak ilyen irányú céljaik megvalósítására. Előkészítés alatt van egy magyarországi székhelyű, úgynevezett Balkán pénzügyi alap felállítása is. Erre a kormány szerint azért van szükség, hogy Magyarországon is legyen egy olyan pénzügyi alap, amely a balkáni országok kötelezettségvállalásainak megvalósításához technikai, illetve pénzügyi segítséget nyújt. Hangsúlyozta: ha Magyarország időben észreveszi azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlődő országokban, például a balkáni országokban indított beruházásokban rejlenek, akkor az ország új piacokat is nyerhet a magyar szaktudásnak és technológiának.

forrás: MTI

A rovat új hírei

Klímaközpont épül Kaposváron

Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron, a jövő őszre megvalósuló 700 millió forintos beruházás kivitelezői ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai