Évezredekkel ezelőtt virágzott az élet a Góbi sivatagban

Hír

írta: ecolounge
2016/06/26

A Góbi jelenleg a világ második legnagyobb sivatagja, néhány nomád család kivételével teljesen lakatlan, nélkülöz mindenféle úthálózatot. Évezredekkel ezelőtt azonban a körülmények a mainál jóval kedvezőbbek voltak az élet számára.

Lengyel régészek 2016 májusában végeztek ásatásokat a Góbi-Altaj hegység déli térségében. Főként kőeszközökre és a készítésükkor képződött hulladékokra bukkantak feltárásaik során. "A felfedezett eszközök különféle formái és a nyers kő megmunkálásának különféle technikái arra utalnak, hogy az egyes helyek a történelem különböző periódusaiban többször is lakottak voltak" - Józef Szykulski, a Wroclawi Egyetem Régészeti Intézetének kutatója a PAP lengyel hírügynökségnek azt is elmondta, hogy a ma már kiszáradt tavak partján az emberek táborokban éltek, és az állatvilág is sokszínű volt.

A fellelt legősibb eszközöket a középső kőkorszakban (200 ezer-40 ezer évvel ezelőtt) készítették. A régészek találtak későbbi korokból származó tárgyakat, köztük malomköveket, csiszolóköveket és kőedénymaradványokat.

A professzor szerint az egyik legérdekesebb felfedezésük egy 11 darabból álló, jáspisból készült gyűjtemény. Ezekre egy hegycsúcs közelében bukkantak. A kutatók szerint ez a hely tökéletes megfigyelőpont volt, ahonnan jól szemmel lehetett tartani az alatta húzódó völgyet és a távoli sztyeppét. Az itt talált eszközök formái és megmunkálásuk technikája arra utal, hogy a tárgyak mintegy 40 ezer évesek lehetnek. A régészek találtak három nagy méretű kikövezett sírt is, amelyek valószínűleg a vaskorból valók.

Ázsia legnagyobb sivatagának létrejöttét a Himalája okozta, mely felfogván a szeleket és az esőfelhőket meggátolta a térség feletti csapadékképződést. A közhiedelemmel ellentétben az 1 295 000 km²-en elterülő sivatagnak csak mintegy 3%-át képezik homoksivatagok, a többi területet homokdűnék, végtelen sziklamezők, kanyonok, „holdbéli” hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. A lengyel felfedezés - úgy tűnik - most megkérdőjelezi azt a hipotézist, miszerint utoljára a dinók idejében népesítette be virágzó élet a térséget.
A magyar tudósok, utazók szintén sokat tettek Közép-Ázsia teljesebb megismeréséért, munkásságukkal a tudomány haladását szolgálták: Széchenyi Béla a terület felkutatására az egyik legjelentősebb expedíciót szervezte meg. Magával vitte id. Lóczy Lajost, minden idők egyik legnagyobb földrajztudósát. Lóczy Lajos bizonyította be, hogy a Góbi sivatag térségében felhalmozódó üledékek szárazföldi eredetűek és a hajdani hegységek lepusztulásával keletkeztek. 1913-ban Stein Aurél 32 hónap alatt kelt át a sivatagon.

forrás: MTI, wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

Dinoszauruszpárra leltek

Egy együtt elpusztult dinoszauruszpár maradványaira bukkantak Mongóliában, a Góbi-sivatagban az Albertai Egyetem paleontológusai.

A rovat legolvasottabbjai

PET Kupa: kihívások és sikerek

Idén augusztusban 6. alkalommal szálltak vízre lelkes önkéntesek, hogy a Felső-Tiszát megtisztítsák a főként Ukrajnából és ...