Fehér házi kezdeményezés
"Elnökként és szülőként visszautasítom, hogy a gyerekeinket egy olyan bolygóra kárhoztassam, amely helyrehozhatatlan" - jelentette ki hétvégi rádióüzenetében Barack Obama elnök, kapcsolódóan a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) kezdeményezéséhez, amely harminc százalékkal kívánja csökkenteni a meglévő erőművek széndioxid-kibocsátását a 2005-ös szintről 2030-ra.
LégszennyezésForrás: pixabay.com
Az EPA hétfőn jelentette be a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó előterjesztését. Ez mindeddig a legkomolyabb környezetvédelmi intézkedés, amelyet Barack Obama amerikai elnök - a kongresszusi republikánusok ellenállását megkerülendő - a végrehajtó hatalmával élve kezdeményezett.
A Tiszta Energia Terv értelmében az államoknak 2016. június 30-ig kell majd beterjeszteniük a végrehajtására vonatkozó projektjeiket, de szükség esetén akár további egy-két évi haladékot is kaphatnak a cselekvési programjuk kidolgozására. Az államok a különböző megoldások kombinálásával érhetik el az iránycélt, így az erőműveikben és azokon kívül is növelhetik a hatékonyságot, csökkenthetik az üzemórákat, de fejleszthetik a megújuló energiaforrásaikat is.
Az EPA rámutatott, hogy az intézkedés nyomán kevesebb olyan korom- és szmogképző szennyező anyag kerül a légkörbe, amely a lakosság több mint 25 százalékának egészségét károsítja. Az ügynökség becslése szerint 2700-6600 idő előtti elhalálozást és a gyerekek esetében 140-150 ezer asztmarohamot lehet majd megakadályozni.
Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője hétfőn a CNN-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell játszania a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Carney így válaszolt arra a felvetésre, hogy amíg India és Kína nem változtat a károsanyag-kibocsátásán, az amerikai intézkedések hatása nem lesz érdemleges. Republikánus bírálatok szerint a kezdeményezés 800 ezer munkahelyet szüntet majd meg a széntüzelésre épülő gazdasági ágazatokban. Az amerikai kereskedelmi kamara becslése szerint az intézkedések megvalósítása évi 50 milliárd dollárjába kerül majd az amerikai gazdaságnak. Gina McCarthy, az EPA igazgatója ezzel szemben azt állította, hogy 8 százalékkal csökkennek majd az átlagos amerikai villanyszámlák. Az ügynökség számításai szerint a szabályozás végrehajtása 2030-ig évi 8,8 milliárd dollárba kerül majd, de az éghajlati egészségügyi hatásokból származó haszon értéke évi 55-től 93 milliárd dollárig terjedhet, s emellett növelni fogja az Egyesült Államok energetikai függetlenségét.
A javaslatokat az EPA társadalmi vitára bocsátja és azokkal kapcsolatban a nyár folyamán négy nyilvános meghallgatást fog tartani. Az előterjesztést a tervek szerint 2015 júniusára véglegesítik majd, hogy Obama elnök el tudja rendelni annak megvalósítását.
| Az USA május 6-án nyilvánosságra hozott Nemzeti Klímajelentésével - úgy tűnik - új korszak veszi kezdetét az Egyesült Államok klímapolitikájában. A jelentés a korábbinál is nagyobb áradásokra, gyakoribb és tovább tartó aszályra és súlyos erdőtüzekre figyelmeztet. Néhány nappal később Obama elnök a kaliforniai Mountain View-ben tartott beszédet a klímaváltozás káros következményeinek csökkentéséről, a napenergia-felhasználás és az energiahatékonyság növelésének fontosságára utalva. Valami tehát elindult, a kérdés, hogy konszenzusra tud-e jutni a demokrata és a republikánus oldal? Vajon a Fehér ház képes-e arra, hogy bizonyos érdekeket "beáldozzon" a környezet védelméért? Mindenesetre politikai elemzők már most rámutattak, hogy Obama elnök környezetvédelmi kezdeményezése a novemberi "félidős" választásokon negatívan befolyásolhatja a demokrata szenátorjelöltek esélyeit az olyan, jelentős szénbányászattal rendelkező államokban, mint Kentucky, Észak-Karolina és Colorado. Nem kizárt tehát, hogy a Republikánus Párt a képviselőház után most a szövetségi felsőházban is többségbe kerülhet. Innentől kezdve tehát pártpolitikai valamint gazdasági érdekekről is beszélünk, és olyan döntések sorozatáról, melyek akár a következő elnökválasztásra is hatással lehetnek. |
