Megadták az utolsó engedélyt is, egyre nagyobb az esély, hogy megépül a Dakota olajvezeték
Az amerikai hadsereg megadta kedden az utolsó engedélyt is a négy amerikai szövetségi államot átszelő, 1900 kilométer hosszú Dakota olajvezeték megépítéséhez.
A Dakota Access csővezeték IowábanForrás: wikipedia.org
Dakota olajvezetékForrás: Dakota Access
A hadsereg mérnöki hadteste - a védelmi minisztérum felügyelete alá tartozó, katonai és gyakran civil építési projekteket is lebonyolító részlege - kedd este adta meg az engedélyt ahhoz, hogy a Dakota olajvezetéket átvihessék a Missouri folyó alatt, és az Álló Szikla nevű sziú indián rezervátumon keresztül építhessék meg. Ez volt az utolsó engedély, amelyre szükség volt az olajvezeték építéséhez.
Január 24-én, négy nappal beiktatása után Donald Trump elnök kampányígéretéhez híven rendeletben sürgette az olajvezeték építésének felgyorsítását - egy másik, a Kanadából érkező Keystone XL nevű olajvezeték megépítésével együtt.
Kedden este Paul Cramer védelmi államtitkár-helyettes levélben közölte az amerikai kongresszussal, hogy a hadsereg szerdától megadja a hatalmas építkezéshez szükséges könnyítéseket, s ezzel megindulhat az olajvezeték utolsó szakaszának építése is.
Környzetvédő szervezetek - köztük a Greenpeace, a Sierra Klub és a Biológiai Sokféleség Központja - bíráló nyilatkozatot adtak ki, és az Álló Szikla sziú törzs is újfent aggodalmát fejezte ki, hogy az olajvezeték elszennyezheti a térség ivóvízbázisát. A vezetéket építő dallasi cég, az Energy Transfer Partners azonban biztonságosnak minősítette a leendő vezetéket. Az összesen 3,8 milliárd dolláros (mintegy 1100 milliárd forint) költségvetéssel, magánberuházásban megvalósítandó vezeték Észak-Dakotából, Dél-Dakotán és Iowán keresztül, Illinois államba szállítja majd a tervek szerint napi félmillió hordó nyersolajat a palaolajban gazdag észak-dakotai olajmezőkről.
Dakota olajvezetékForrás: Dakota Access
Az építkezéshez a dallasi cég 2014-ben kért engedélyt a szövetségi kormánytól. A terv azonban a környezetvédők és az ott élő őslakos indiánok tiltakozását váltotta ki. A sziúk egyebek mellett attól tartanak, hogy az feldúlhatja ősi temetkezési helyeiket és megsemmisítheti kulturális örökségük emlékeit.
Tavaly március óta folyamatosak a tüntetések, véres összecsapásokra is sor került, s bár a kemény hideg miatt pillanatnyilag kevesebben vannak a tüntetők, így is több százan hallatják hangjukat az építkezés ellen. A múlt héten a hatóságok 74 aktivistát tartóztattak le, mert a sziú indiánok földjéről áttelepedtek az olajcég tulajdonában lévő területre.
A sziúk egy 1851-ben és egy 1888-ban a szövetségi kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozva ragaszkodnak ahhoz, hogy az egész terület az ő tulajdonukban van. A két egyezményben rögzítették azt is, hogy a mindenkori szövetségi kormányzatnak döntéseinél kötelezően figyelembe kell vennie az őslakosok érdekeit. "Szuverén nemzet vagyunk és küzdeni fogunk azért, hogy megvédjük ivóvizünket és szent helyeinket a mohó magánérdekektől" - fogalmazott kedden kiadott közleményében Dave Archambault, a törzs főnöke.
Az Obama-adminisztráció tavaly ősszel, éppen a törzsi aggodalmakra hivatkozva, késleltette az építkezést, és Obama elnök - pár nappal a Fehér Házból történt távozása előtt - újabb környezetvédelmi vizsgálatot rendelt el. Egy pár hónappal korábban elvégzett környezetvédelmi vizsgálat azonban azt állapította meg, hogy az olajvezetéknek nem lesz számottevő hatása a környezetre.
Kiemelt kép forrása / Szerző: Carl Wycoff
