Donald Trump megakaszthatja a klímaváltozás elleni küzdelmet?

Magazin

írta: Tóth Judit
2016/11/13

Donald Trump elnökké választásával bizonytalanabbá vált az eddig is ingatag lábakon álló párizsi klímaegyezmény sikere. A környezetvédők aggódnak, az Egyesült Államok leendő elnökének korábbi nyilatkozatai ugyanis nem sok jót ígérnek.

"Júliusi este van, és itt, New Yorkban igazán hűvös van odakint. Hol a francban van a globális felmelegedés? Most nagyon kellene!" írta nyáron a twitterén. "A klímaváltozás egy hoax, a kínaiak találták ki."- mondta egy másik alkalommal. - Csupán két példa arra, hogy a világ egyik vezető nagyhatalmának következő elnöke miként viszonyul a klímaváltozás problémájához.

Néhány nappal azután, hogy hivatalosan is életbe lépett a párizsi klímaegyezmény, Donald Trump elnökké választásával máris bizonytalan jövő elé néz. Trump ugyanis kampánya során többször elmondta, ha elnök lesz, az USA visszalép az egyezménytől. Barack Obama vezetésével az ország azt vállalta, hogy 2025-ig 26-28 %-kal csökkenti az üvegházgázok kibocsátását. Trump kampányígéretei közé tartozik az is, hogy leállít minden olyan intézkedést, amely arra irányul, hogy visszafogja az ország üvegházgáz-kibocsátását és minden olyan kifizetést, ami az ENSZ klímaváltozással kapcsolatos programjaira megy.

Klíma-pánik világszerte
"Trump elnöksége katasztrófa a Föld számára", "Félelem az Apokalipszistól", "Trump katasztrofális klíma-lavinát indíthat el". - Csak néhány szalagcím az elmúlt napokból, de ebből is látszik, a leendő amerikai elnök miatt világszerte nagy a pánik. És nem ok nélkül. Ha Trump betartja az ígéretét és visszalépteti az országot a párizsi egyezménytől, az valóban katasztrófa lesz az egész világra nézve, tekintve, hogy az USA a világ második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója, a kibocsátás 13 %-áért ők felelősek. Ami némi reményt adhat ebben a helyzetben- ahogy azt Ségolene Royal, francia környezetvédelmi miniszter is hangsúlyozta egy rádióinterjúban- az az, hogy az egyezményből három évig nem lehet kilépni, és utána is, a kilépést egyéves előkészítés kell, hogy megelőzze. A szakértők azonban azt mondják, hogy sokkal valószínűbb, hogy Trump nem bajlódik majd a kilépési procedúrával, egyszerűen csak figyelmen kívül hagyja az USA vállalását. Ami azért is nagyon veszélyes, mert akkor India és a többi jelentős szennyezőnek számító fejlődő ország is felteheti a kérdést, ha az USA nem tartja be a vállalásait, akkor ők miért tegyék ezt?

Trump kilépési terveit már Kína is kritizálta. "A világ afelé halad, hogy harmóniát teremtsen a környezet megóvása és a gazdasági növekedés között. Az országok vezetőinek követniük kell a globális trendeket. Az emberek nem támogatják azt a vezetőt, aki szembe megy ezzel. Mert ez az ország fejlődésére is hatással van." - mondta Xie Zhenhua, a kínai környezetvédelem egyik tekintélyes vezetője.

A klímaszkeptikus, az olajmágnás és a többiek
Trump tervei szerint le kellene építeni a környezetvédelemért felelős szövetségi ügynökséget (Enviromental Protection Agency, EPA) is, mert szigorú szabályaikkal akadályozzák a gazdasági fejlődést. Ebben a hírek szerint egy megrögzött klímaszkeptikus, Myron Ebbell fogja segíteni, aki szerint a klímaváltozás miatt egyáltalán nem kell aggódni, az Antarktisz és Grönland jégmezői pedig nem olvadnak, hanem egyre vastagabbak lesznek. Trump az energiaügyi miniszteri pozícióra a várakozások szerint egy olajmágnás milliárdost, Harold Hammet fogja felkérni, aki a megújuló energia támogatása helyett inkább még több olajat termelne. Szintén aggodalomra adhat okot Sarah Palin visszatérése is. Alaszka egykori kormányzóját a belügyi államtitkári pozícióra tartják esélyesnek, vagyis többek között például a nemzeti parkokkal is ő foglalkozna. Palin köztudottan lelkes támogatója az olaj-és gázkitermelésnek, véleménye szerint "Isten azért teremtette a fosszilis tüzelőanyagokat a Földre, hogy az ember használja azokat."

Nap és szél helyett, szén és olaj
Trump kampánya során azt is megígérte, hogy feléleszti a szénágazatot, és könnyíteni fog a szénbányászatot hátráltató környezetvédelmi szabályokon. Elnökségével minden bizonnyal az olajvezetékek is új erőre kapnak. Obama egy évvel ezelőtt leállította a sok vitát kiváltó Keystone XL projektet, Trump kampányában a vezeték megépítése mellett érvelt. A több mint 1000 mérföld hosszú vezeték a kanadai Alberta olajlelőhelyeit kötné össze a Mexikói-öböl finomítóival, és  megépítését komoly civil tiltakozások kísérték. Ahogy a Dakota Acces nevű olajvezetékét is, mely a sziú indiánok szent földjén haladna keresztül, és hetek óta komoly tüntetések zajlanak miatta. A vezeték megépítésében részt vevő cégben Donald Trumpnak is van érdekeltsége, a cég 100 ezer dollárral támogatta a kampányát is, így aligha kérdéses a vezeték jövője.

Ezek után nem meglepő, ahogy Trump megválasztásának hírére a részvénypiac reagált. A világ legnagyobb szénbányászati cégének árfolyama jelentősen megugrott, a megújuló energia-cégek és az elektromos autókat gyártó Tesla részvényeinek árfolyama viszont csökkent.

A világszerte tapasztalható aggodalom mellett azért optimistább hangok is akadnak. Ők úgy vélik, az elnökség mindig más mint a kampány, és talán Trump is puhítani fog a klímaváltozással kapcsolatos álláspontján, hisz, az általa vezetett ország lakói már jelenleg is bőrükön érzik a globális felmelegedés következményeit. És ezt egy felelős elnök nem hagyhatja figyelmen kívül.

Bizakodásra adhat okot, hogy csütörtökön Al Gore, Bill Clinton volt alelnöke levélben ajánlotta fel segítségét Donald Trump megválasztott republikánus párti amerikai elnöknek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A demokrata párti Al Gore a kampányban erőteljesen bírálta Donald Trumpot, s Miamiban közösen kampányolva Hillary Clintonnal azt állította, hogy Trump megválasztása "klímakatasztrófához vezetne bennünket". A klímavédelmi akcióiról ismert Gore most "olajágat nyújtott", s azt ígérte a megválasztott elnöknek: minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet töltsön be a globális felmelegedés katasztrofális következményeinek elhárítása érdekében vívott küzdelemben. Gore - aki a globális éghajlatváltozás elleni tevékenységéért 2007-ben Nobel-békedíjat kapott - egy általa alapított klímavédelmi civil szervezet honlapján tette közzé levelét. Emlékeztetve arra, hogy Trump azt ígérte, valamennyi amerikai elnöke akar lenni, leszögezte: reméli, hogy a megválasztott elnök együtt dolgozik majd azokkal, akik úgy hiszik, hogy "a klímaváltozás a legnagyobb veszély, amellyel az amerikai nemzetnek szembe kell néznie". A hatalomátadást bonyolító ideiglenes bizottság honlapján az olvasható, hogy Trump "szilárdan elkötelezett csodálatos természeti erőforrásaink és természeti környezetünk megőrzése mellett." Arról nem sok szó esik, hogy ezt konkrétan hogyan képzeli el, de a honlap leszögezi, hogy"Amerika környezetvédelmi programját igazi szakemberek irányítják majd, s nem radikális politikai programokhoz kötődő személyek".


Ön szerint Trump puhítani fog a klímaváltozással kapcsolatos álláspontján?

A rovat új hírei

Hasonló