Nyolc új helyszínnel gazdagodott az UNESCO világörökségi listája
Idén eddig nyolc, köztük dán, francia, német, iráni, lengyel helyszínnel gazdagodott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája - tette közzé holnapján a szervezet vasárnap.
Az UNESCO július 9. óta ülésező világörökségi bizottságának 41. ülésén felvette a listára a németországi Sváb-Alb hegység hat barlangját, ahol az 1860-as években felfedezték a jégkori ember egyik legrégibb ismert kultúráját. A barlangokban talált művek - barlangi oroszlánokat, mamutokat, lovakat ábrázoló barlangrajzok, hangszerek és díszek -, melyek kora 43 ezer évestől 33 ezer évesig terjed, a világ legrégibb művészeti alkotásai közé tartoznak.
Felkerült a listára a 16. és 17. században épült velencei erődvonal 15 épülete, melyek az észak-itáliai Lombardiától a mai Horvátországon át Montenegróig, egy több mint 1000 kilométeres vonalon védelmezték a velencei dózsék szárazföli és tengeri birtokait.
A nyolc helyszín között szerepel a Francia Polinéziához tartozó Raiatea-szigeten fekvő Taputapuatea szentélye.
A lengyelországi Tarnowskie Góry történelmi ezüst-, ólom- és cinkbányái és felszín alatti vizei miatt került a listára.
Világörökség lett az iráni fennsíkon, Iszfahántól délkeletre fekvő Jazd település, amely "a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja". Jazd a zoroasztrizmus központja, mecsetei, minaretjei, hagyományos építési stílusa megmenekült a modernizációtól.
A japán Kjúsú szigettől 60 kilométerre nyugatra emelkedő Okonosima szent szigete szintén világörökségi helyszín lett. A szinte érintetlenül fennmaradt régészeti ásatási helyen látható, hogy változtak a szigeten végzett rituálék a 4. és a 9. század között.
Szintén felkerült a listára Grönland Kujataa nevű területe, ahol az északi sarkvidéki földművelés első emlékei láthatók, valamint a Tatár Köztársaság Szvijazsszk szigetén álló katedrális (videó a katedrálisról:)
A bizottság döntött korábban arról, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé került Bécs belvárosa és Hebron óvárosa, a Nagy-korallzátony azonban nem!
szerk: Hebron kapcsán számos bírálat érte az UNESCO döntését. Épp fordítva kellett volna eljárnia, így Hebron-t annak egyedi helyzete okán eleve ki kellett volna hagynia, míg a Nagy-korallzátonyt viszont mindenképp fel kellett volna vennie a veszélyeztetett helyszínek listájára. Izrael érthető módon elítélte a döntést. - Számára különösen fontos az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában található Hebron, hiszen - Jeruzsálem után - a zsidó vallás második legszentebb városa. A hagyomány szerint az ott található Pátriárkák barlangjában (Makpela-barlang) temették el Ábrahám pátriárkát (Izrael népének ősatyját), és ott nyugszik felesége Sára, valamint utódaik, Jákob és Izsák. A sír közelében többszáz zsidó telepes él enklávéban, melyet az izraeli hadsereg véd. Szintén érthetetlen, hogy a Nagy-korallzátony miért nem került a listára? - Holott a kutatások szerint - lásd pl. WWF Élő 2015 évi Bolygó jelentése - az éghajlatváltozás miatt 2050-re eltűnhetnek a korallzátonyok az egész Földről (és közülük - az indiai mellett - épp az ausztrál Nagy-korallzátony van a legrosszabb állapotban). A tengeri állatfajok több mint 25%-a él korallzátonyokban, ezek a zátonyok pedig körülbelül 850 millió ember számára bírnak valamilyen társadalmi, kulturális, illetve gazdasági jelentőséggel (gondoljunk a halászatra). Így a korallzátonyok eltűnése hatalmas veszteség lenne, melynek drámai következményei lennének minden közösségre nézve. |
A július 12-ig tartó tanácskozáson hét természeti, 27 kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg a bizottság, emellett áttekinti a veszélyeztetett 55 világörökségi helyszín állapotát. Magyarország idén nem jelölt helyszínt a listára.