Katasztrofális mértékű korallfehéredés sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső harmadát!

Hír

írta: ecolounge
2017/04/11

Soha nem látott mértékű korallfehéredés sújtja a már amúgy is legyengült ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső harmadát - derült ki a levegőből végzett legfrissebb vizsgálatokból.

Az immár második éve pusztító korallfehéredés a zátony 1500 kilométeres szakaszát érinti. A mostani fehéredés a koralltelep középső harmadára koncentrálódik, míg a tavalyi elsősorban az északi részre összpontosult, akkor azon a körülbelül 700 kilométeres szakaszon a virágállatok 67 százaléka pusztult el. A szakértők szerint a két esemény időbeli közelsége miatt a koralloknak nincs esélyük regenerálódni.

A queenslandi James Cook Egyetem kutatója, Terry Hughes szerint a világ kormányainak azonnal cselekedniük kell a klímaváltozás megállítása érdekében, hogy megakadályozzák a további korallfehéredést. A szakember szerint a tavalyit is beleszámítva 1998 óta ez a negyedik tömeges korallfehéredés a területen és mindig eltérő hosszúságú idő telt el a jelenségek között, de ilyen rövid időn belül még sosem került sor újabb fehéredésre.

A kutatók ezúttal nyolcezer kilométeren vizsgáltak át csaknem 800 korallzátonyt és az eredmények szerint az ausztrál Nagy-korallzátonynak mindössze a déli harmada maradt viszonylag érintetlen. Az egyetem tengerbiológusa, James Kerry példátlannak nevezte a károkat. Mint fogalmazott: "azt mondanám, hogy a középső szakasz jelenleg ugyanolyan mértékű korallfehéredést szenved el, mint tavaly az északi harmad".

A szakember szerint azoknak a koralloknak, amelyeket immár második egymást követő éve sújt a fehéredés, nincs esélyük a regenerálódásra. A virágállatoknak ugyanis nagyjából tíz évre és a tengervíz gyors lehűlésére van szükségük ahhoz, hogy regenerálódjanak egy-egy súlyos korallfehéredés után.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

A kutatók rámutattak arra is, hogy a mostani fehéredés - ellentétben a tavalyival - a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség közreműködése nélkül zajlik. - Ez az információ azért is fontos, mert a globális felmelegedés jelentette szélsőséges időjárási jelenségeket - így a hőmérsékleti csúcsokat - eddig az El Nino-val hozták közvetlen kapcsolatba. A mostani fehéredés pontos kiterjedéséről csak a vízben végzett vizsgálatok után tudnak részletes adatokkal szolgálni a kutatók - amint ez megtörténik, beszámolunk a friss eredményekről.

Sajnos a klímaváltozás és a vizek szennyezése okán nem csak az ausztrál korallzátonynál van baj: immáron a világ minden táján drámai gyorsasággal pusztulnak a korallzátonyok, erről itt olvashat. És ezt persze az ember sem fogja túlélni, legalábbis azokban a térségekben, ahol a halászat a fő megélhetési forrás, óriási népességcsökkenést fog eredményezni. A világgazdaságra gyakorolt negatív hatása pedig dollár ezermilliárdokban lesz mérhető. Városok, régiók, országok fognak csődbe menni.

A kutatások szerint - lásd pl. WWF Élő 2015 évi Bolygó jelentése - az éghajlatváltozás miatt 2050-re eltűnhetnek a korallzátonyok az egész Földről. A tengeri állatfajok több mint 25%-a él korallzátonyokban, ezek a zátonyok pedig körülbelül 850 millió ember számára bírnak valamilyen gazdasági, társadalmi vagy kulturális jelentőséggel. Így a korallzátonyok eltűnése hatalmas veszteség lenne, melynek drámai következményei lennének minden közösségre nézve.

forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai