Támadás alatt a Nutella?
Ségolène Royal francia környezetvédelmi miniszter a múlt héten a Nutella bojkottálására szólította fel a lakosságot az őserdők védelmében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az édességet gyártó Ferrero cég pálmaolajat használ a mogyorókrémhez, a pálmaolaj pedig manapság a környezetet leginkább veszélyeztető nyersanyagok közé tartozik. A vélemények azonban megoszlanak arról, hogy valóban van-e baj a Nutellával.
Óriási probléma van a pálmaolajjal
A pálmaolajjal az a legnagyobb baj, hogy az ültetvények telepítéséhez az őserdőt vágják ki, amivel így nemcsak a Föld tüdejét, a fontos oxigénforrásokat irtják ki, de az ott élő állatokat is megfosztják otthonuktól, kihalásra ítélve így például a tigrist, a szumátrai elefántot vagy az orangutánt - e témával külön cikkben is foglalkoztunk. A pálmaolajtermelés következményei így sokkal mélyrehatóbbak, mint az első látásra tűnik, a fajok pusztulásának előidézése, a biodiverzitás csökkentése mellett a globális felmelegedés gyorsításával fenyegetnek.
Ráadásul, ha ez nem volna elég, az olajpálma szinte kiirthatatlan. Ahol egyszer gyökeret vert, oda más növény már nem fog nőni, köszönhetően a gyökereiben található kémiai anyagoknak.
A pálmaolaj vagy pálmazsír a pálmafélék húsából kinyerhető olcsó zsiradék, melynek színe a narancssárgától a vörösbarna árnyalatig terjedhet a karotin-tartalomtól függően. Frissen sajtolva ibolyához hasonló illatot áraszt és enyhe, jellegzetes íze van. A margaringyártás alapanyaga, de ipari célokra is felhasználják, pl. biodízel gyártáshoz. |
A világ legnagyobb pálmaolaj termelője Malajzia és Indonézia, a Ferrero is elsősorban ezekről a területekről szerzi be a zsiradékot: 80 százalékát Malajziából, emellett Pápua Új-Guinea, Brazília és Indonézia is a szállítók között van. Egyébként a pálmaolajipar eddig több, mint 77700 négyzetkilométernyi őserdőt irtott ki. Afrikában átlagosan 7,8 tonna pálmaolajat állítanak elő hektáronként, Délkelet-Ázsiában 16,9 tonnát.
De hogyan került a pálmaolaj a Nutellába?
A Nutella elődje a helyben termő, olasz mogyoróból készült táblás csoki volt. Az ötletgazda Pietro Ferrero, az Alba nevű kisváros cukrásza előszeretettel kísérletezett az édességekkel, így született 1946-ban a Pasta Gianduja néven az a csoki, mely 5 évvel később növényi olaj hozzáadásával fejlődött krémmé. A cukrász halála után, 1963-ban fia, Michele Ferrero tökéletesítette a terméket, módosított az összetevőkön, megalkotta a nevet és a csomagolást, így 1964-ben megszületett a Nutella.
Kép forrása / Szerző: one Village
Együk vagy ne?
A bojkottfelhívás kapcsán sokakat érint a kérdés, hogy tényleg megmentjük-e az erdőket azzal, ha lemondunk a nutellás kenyérről és palacsintáról. A kérdést nem egyszerű megválaszolni. Bár sokat tehetünk azért, hogy fogyasztásunkkal ne tartsuk fenn a környezetpusztító gyakorlatot, egyes vélemények - többek között a Greenpeace-é - szerint nem sokat érünk pusztán azzal, ha megfosztjuk magunkat a népszerű édesség okozta örömöktől.
Egyrészt azért, mert számtalan más termékben találhatunk még pálmaolajat a keksztől kezdve a samponig. Az Egyesült Államok közértjeinek polcain előforduló csomagolt termékeknek például körülbelül a fele tartalmaz pálmaolajat, melyet gyakran egyszerűen csak növényi olajnak neveznek a címkén. Sőt, mióta betiltották a transzzsírsavakat, az arány még emelkedhet is, mert a pálmaolajjal könnyű helyettesíteni a száműzött anyagot.
Másrészt azért, mert a Ferrero közleménye szerint 2015 januárja óta csak bizonyítottan fenntartható termelésből származó pálmaolajat használnak, mely megfelel a Roundtable on Sustainable Palm Oil (RSPO) (Fenntartható Pálmaolajtermelési Kerekasztal) elveinek. Igaz ugyan - hogy tovább csavarodjon a történet szála - egyes vélemények szerint az RSPO elvei korántsem olyan szigorúak, hogy ne alakíthatnák kedvükre az egyes cégek - példának okáért az erdőirtás is simán belefér.
Úgy tűnik, a pálmaolaj és a különböző cégek kapcsolatában négy fokozatot különböztethetünk meg: Az első lépcsőn azok a vállalatok állnak, amelyek használják a pálmaolajat, és nem törődnek vele, hogy az honnan származik. A második szegmensbe azok tartoznak, amelyek fontosnak tartják a fenntarthatóságot, de csak bizonyos határokon belül, tehát az erdőirtás még elfogadható számukra. A harmadik kategóriába tartoznak azok a társaságok, amelyek csak a szigorúbb elvek szerint is fenntartható pálmaolajat vásárolják meg, a negyedik halmazba pedig azon mennyiségi fogyasztók tartoznak, "akik" egyáltalán nem használnak fel termékeikben pálmaolajat. Mivel a Ferrero az RSPO-val való együttműködés mellett garanciát vállal arra, hogy nem műkődik közre erdőirtásban, állatfajok kiirtásában, magas üvegház-hatású gázkibocsájtásban és az emberi jogok megsértésében, a jelek szerint a harmadik kategóriába, azaz a valóban felelős mennyiségi fogyasztók közé tartozik. Ennek megvalósításához pedig a TFT (The Forest Trust) nevű szervezettel együtt dolgozta ki az alapelveket. |
Kép forrása / Szerző: Achim Raschka
Mi a megoldás?
Mindebből pedig azt a konzekvenciát vonhatjuk le, hogy a Nutella fogyasztásával valószínűleg nem ejtünk még egy baltavágást az őserdők testében. A pálmaolajat övező, szerteágazó kérdéskör megoldását illetően eddig a kutatók is arra jutottak, hogy a felelős, fenntartható forrásból származó nyersanyag jelenti a fogyasztás eddigi legjobb változatát. Mivel a termelés teljes beszüntetése azonnal alááshatná az érintett területek gazdaságát, inkább az segít, ha minél inkább a felelős gazdálkodás felé fordulnak a termelők. Vagyis úgy gazdálkodnak, hogy a nyersanyag előállítása minimális környezetszennyezéssel járjon: olyan helyre ültetik a pálmát, ahol előzőleg nem volt erdő.
Ezért fontos, hogy ha megveszünk egy terméket, amennyire lehet, járjunk utána az összetevők eredetének - ennek a csomagoláson lehet nyoma, illetve az érintett cég honlapján tudunk utánanézni. Fogyasztóként azt tehetjük, hogy meggyőződünk róla, fenntartható forrásból származik a pálmaolaj. Ha pedig tényleg biztosra akarunk menni, akkor a Nutella mellett a globális élelmiszer- és kozmetikaipar minden termékét gyanakvással fogadjuk és helyettük, amikor csak tehetjük, a helyi, kisebb gazdaságokból származó alternatívákat választjuk.