Óriási botrány a Nestlé körül

Magazin

2015/05/29

A Nestlé a világ legnagyobb ásványvíztermelője, és úgy tűnik, ezt a fényes eredményt nem mindig környezetbarát eszközökkel sikerül elérnie. A világcég nem először keveredik abba a gyanúba, hogy profitja az élőhelyek és erőforrások kizsákmányolásán alapul. Korábban a bébitápszert népszerűsítő kampányuk, illetve a gyerekmunkások foglalkoztatása miatt érte őket vád, most pedig azért indult petíció a világ legnagyobb élelmiszervállalata ellen, mert az éppen a kiszáradásnak kitett Kalifornia vizét pumpálja ki anélkül, hogy akár elgondolkodna rajta, hová fog ez vezetni.

Jay Famiglietti, a NASA hidrológusa egy interjúban arról kérdezte Tim Brownt, hogy megfontolnák-e, hogy áthelyezik Kaliforniából a vízkitermelésüket. A Nestlé Waters North America (a Nestlé észak-amerikai vízrészlegének) vezérigazgatója azt válaszolta, hogy semmi esetre sem, sőt, ha tehetnék, még növelnék a termelést, majd magyarázatként hozzátette: - Ha felhagynánk a vízpalackozással, akkor az emberek más márkát vásárolnának. Mi olyan szerepet töltünk be, amit kevesen, és mindezt a fogyasztói igények vezérlik.

Meggyőző...

Mindehhez érdekes adalék, hogy a The Desert Sun című kaliforniai magazin nyomozása szerint a cég röpke 27 éve, 1988 óta folytatja engedély nélkül a vízkitermelést a San Bernardino erdő területén. Most az engedély "megújítására" várnak, de addig is évi 524 dollárért (körülbelül 148 ezer forint) cserébe nyugodtan termelhetnek.

A Nestlé és a víz viharos kapcsolata
A Nestlé és a víz kapcsolata régóta érdekes kérdéseket feszeget. A vállalat körüli legutóbbi vizes botrány 2013-ra tehető, amikor is vírusszerűen terjedni kezdett a Nestlé korábbi vezérigazgatójával, Peter Brabeckkel készült 2005-ös interjú, melyben a következőképpen fogalmazta meg a vízről alkotott véleményét: - A vízzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy privatizálnunk kell-e a szokásos vízközellátást. (…) Az egyik vélemény szerint, ami szerintem szélsőséges, és amit a civilek képviselnek, a víz közös jog. Vagyis, mint emberi lény, jogod van a vízhez. Ez szélsőséges megoldás. A másik nézőpont szerint a víznek, mint minden más élelmiszernek, piaci értéket kell adnunk.

Nem kell magyaráznunk, miért keltett felháborodást az interjú, mely után maga Peter Brabeck-Lethmate viszont nem győzött magyarázkodni a Nestlé oldalán és más fórumokon.

Persze, nagy jóindulattal még igazat is adhatunk neki abban, hogy ha a víznek értéket adunk, ezzel talán megakadályozhatjuk a felelőtlen pazarlást. De a Nestlé gyakorlata sajnos nem azt mutatja, hogy felelősen járnának el az erőforrásokkal való gazdálkodásban, és hogy tényleg az emberiség javának érdekében cselekednének.

A jó ügyért?
Igaz ugyan, hogy a Nestlének nemcsak ördögtől való megnyilvánulásai vannak: 447 gyárat üzemeltetve 194 országban, körülbelül 333 ezer embert foglakoztat, és Európa egyik legjobb munkaadójának tartják. Bár Afrikában ugyanezt nem mondanák róluk, ahol a felröppent hírek szerint gyerekmunkásokkal is dolgoztattak. A vállalat emellett 6 LEED minősítéssel rendelkezik, és számos fenntartható projektet támogat. De mérlegeljük csak, hogy a termelés mekkora százaléka jut környezetvédelemre, és ez mennyire kompenzálja a környezeti terhelést, amivel egyébként a nyersanyagtermelés, a gyártás és a csomagolás jár.

A vizeink jövője
A Nestlé körüli botrány mindenesetre rávilágít arra, hogy megoldást kell találnunk a vízproblémákra. A vízért egyébként már régóta fizetnünk kell – gondoljunk a víz- és csatornadíjra, illetve a kútfúrás költségeire. De ez egyelőre még más helyzet, mintha a havi fizetésünket a vízre kellene spórolnunk, mert az aranyárban van. (És nyilvánvalóan ez lenne a következménye a víz "piaci értéken" történő beárazásának.) Pedig ez is a lehetséges jövő forgatókönyvei közé tartozik.

Ezen a linken a Nestlé és további konglomerátumok saját márkáit tekintheti meg.

A petíció
A petíció szerint, melyet Kalifornia polgárai címeztek a vállalat vezetőjének, Paul Bulckének, a Nestlé jelenlegi működése tovább ront a térség vízhelyzetén. A világcég 50 millió gallon (189.271.000 liter) vizet szipolyoz ki Sacramento víztartó rétegeiből két ásványvízmárkájának, az Arrowheadnek és a Pure Life-nak az előállításához.

(Kaliforniát sújtó szárazság hatása: Ide kattintva a NASA oldalán a Sacramentotól 40 kilométerre északra elterülő Folsom-tó kiszáradását láthatjuk nagy felbontású képen.)

1 liter palackozott ásványvíz polcra kerüléséhez összesen 3 liter vizet és 8,6 liter olajat használnak fel. Micsoda pazarlás ez! Elképzelhetjük, mekkora felárral dolgoznak, ha még ezután profitot is tudnak termelni - márpedig tudnak. Ráadásul ugyanannyit fizetnek a vízért mint a kaliforniai polgárok.

A petíció a Desert Sun hírportálon megjelent cikkre is hivatkozva keményen pellengérre állítja a vállalatot: "Potenciális fogyasztóként kötelességünk nyomatékosítani, hogyha a Nestlé nem áll le a víz kiszipolyozásával, akkora nyomás alá helyezzük az Erdészeti Szolgálatot és az Amerikai Igazságügyi Minisztériumot, hogy a vállalatnak nemcsak a büntetést kell majd elszenvednie, de elveszíti hűséges fogyasztóit is. A márka maradandó károsodást szenved."

Akár egyetértünk vele, akár nem, érdemes elgondolkodnunk a Nestlé-petíció jelképes értelmén is: azon, hogy felhívja a figyelmünket a vízkészletek privatizálásának veszélyére, és arra, hogy milyen következményekkel járhat, ha az ivóvizünk a nagyvállalatoktól és az esetleges monopóliumoktól függ. Elképzelhetjük, milyen jövő vár ránk, ha a tendenciák nem változnak.

 

forrás: zmescience.com, scpr.org, nestle.com, huffingtonpost.com, newsweek.com
Ön szerint van arra esély, hogy idővel a világ vízkészletei privatizálva lesznek?

A rovat új hírei

Hasonló

Támadás alatt a Nutella?

A francia környezetvédelmi miniszter bojkottra szólít a Nutella pálmaolaj felhasználásának ürügyén. Ugyanakkor megoszlanak a ...

Az ivóvíz drasztikus csökkenése

Számos cikket írtunk már a csökkenő ivóvízbázisok kapcsán. Most, a víz világnapja alkalmából igyekeztünk kategorizáltan ...

Küzdelem a kék aranyért

Vajon mi hozhat megnyugtató megoldást az egyre több országot érintő súlyosbodó vízhiányra?

A rovat legolvasottabbjai