Világraszóló felfedezés a Kongó-medencében: Megtalálták a legnagyobb trópusi tőzeglápot, melyben 30 milliárd tonnányi szén halmozódott fel az elmúlt 11 ezer év során
A világ legnagyobb, trópusokon fekvő tőzeglápját fedezték fel kutatók az afrikai Kongó-medencében, becslésük szerint a terület annyi szenet tartalmaz, amennyi egyenértékű a világ három évnyi fosszilisüzemanyag-kibocsátásával. Ha ezt a tőzeglápkomplexumot megsemmisítené az ember, úgy több milliárd tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe.
Esőerdő - a kép illusztrációForrás: pexels.com
Kongó - tőzeglápForrás: carbonbrief.org
Tőzegminta a kongói tőzeglápbólForrás: carbonbrief.org
Szerző: Simon Lewis
A brit-kongói kutatócsoport öt éve bukkant rá a mocsarakra, és azóta feltérképezték azokat, műholdas méréseket végeztek, elemezték a tőzeg összetételét. Összehasonlításképpen, a 145 500 négyzetkilométer kiterjedésű tőzeglápon másfélszer férne el Magyarország (93 030 km²), tehát óriási területről van szó.
A területen elhelyezkedő mocsár "rendszer" mintegy 30 milliárd tonna olyan szenet tárolhat, mely tizenhatszor nagyobb a korábbi becsléseknél. Ez a legnagyobb tőzeglápkomplexum, amelyet valaha a trópusokon találtak.
"Találtunk 30 milliárd tonna szenet is, amelyről senki nem tudott. A tőzeg az egész Kongói-medencének csupán négy százalékát teszi ki, de ugyanannyi szenet tárol a föld alatt, mint amennyit a föld fölötti fák raktároznak a terület többi 96 százalékán" - magyarázta Simon Lewis, a Leedsi Egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője. "Ezek a tőzeglápok tárolják a világ trópusi tőzeglápjaiban lévő szén 30 százalékát, ami megegyezik az Egyesült Államok mintegy 20 évnyi fosszilis üzemanyag-kibocsátásával" - tette hozzá.
Kongó - tőzeglápForrás: carbonbrief.org
A növényi eredetű tőzeg a részben szárazföldi humuszképződés terméke. Leginkább hűvösebb környezetben található, mint például Oroszország, Európa vagy Kanada északi része (szerk: a fagyott állapotban lévő talaj az un. premafrotszt). A nem kiszáradt tőzeglápok elnyelik a szenet, kivonják azt a légkörből a növények növekedése révén. A tőzeg további lebomlását megakadályozza az erősen nedves, vizes környezet. Ha a tőzegláp kiszárad, folytatódik a lebomlás, és szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe, valamint metánt (erről a globális szintű problémáról itt írtunk).
| "A tőzeglápok csak akkor lehetnek a klímaváltozás elleni harc forrásai, ha érintetlenek, ezért elsődleges fontosságú, hogy ezeknek a páratlan széntartalmú területeknek az érintetlenségét megőrizzük. Eredményeink azt mutatják, hogy a szén mintegy 11 ezer éve halmozódik fel a Kongói-medencében" - hangsúlyozta Lewis professzor, majd hozzátette: "Ha ezt a tőzeglápkomplexumot megsemmisítenénk, több milliárd tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe". A tanulmány szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság a világ második és harmadik legfontosabb országa a trópusi tőzegszén nagyságát illetően. Az első Indonézia, ahol Borneó, Szumátra és Új-Guinea szigetén hatalmas tőzeglápok húzódnak. Az elmúlt évtizedekben azonban az ottani tőzeglápok területe 94 ezer négyzetkilométerrel zsugorodott főként erdőtüzek és a mezőgazdaság számára történt lecsapolás miatt. |
Tőzegminta a kongói tőzeglápbólForrás: carbonbrief.org
Szerző: Simon Lewis
A kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban ismertették eredményeiket.
