Virágzik a homokmaffia
A víz után a homok a legnagyobb mértékben felhasznált nyersanyag a Földön. A kitermelés üteme azonban ma már jóval meghaladja a keletkezését. Jó néhány állam már kifogyott saját készleteiből és behozatalra szorul, nem véletlen, hogy számos országban virágzik az illegális kereskedelem. A mértéktelen bányászat persze nem csak gazdasági problémákat von maga után, de a tengeri és folyóparti ökoszisztémákban is komoly károkat okoz.
A homok és sóder legnagyobb felhasználója az építőipar, a kitermelt nyersanyag háromnegyedéből beton készül. A felhasználás mértékét jól érzékelteti, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése, mely szerint, a Földön egy évben annyi betont állítanak elő, ami elegendő lenne egy 27 méter magas és ugyanilyen széles fal építéséhez, mely körbeérné az Egyenlítőt. Egyedül Kínában, egyetlen évben közel 150 ezer km-nyi utat építenek, amihez hihetetlen mennyiségű nyersanyagra van szükség. Becslések szerint évente 40 milliárd tonna homokot és sódert használnak fel világszerte, miközben a Föld folyói összesen 20 milliárd tonna üledéket szállítanak. A féktelen homokbányászat komoly környezeti károkat is okoz, rontja víz minőségét, csökkenti a tengerparti és folyó menti élőhelyek biodiverzitását, nem beszélve a szállításhoz köthető légszennyezésről.
Homokmaffia
A Zöld-Foki Köztársaság egyes szigetein a partok egy részéről mára már teljesen eltűnt a homok, csak kő és szemét maradt. A helyiek ezért apálykor merülnek alá a néhány méteres vízbe, és onnan hozzák felszínre az eladásra szánt homokot. Indiában is virágzik a homokmaffia, például az ország nagy folyói, a Gangesz vagy a Yamuna mentén, ahol éjszakánként teherautókkal szállítják az értékes homokot a megrendelőkhöz. A homokra elsősorban a nagy építkezéseknél van szükség. Abból pedig Indiában van bőven. „Hatalmas építkezések folynak az országban és gigantikus terveink vannak, arra azonban nem gondoltunk, honnan is fogjuk a szükséges alapanyagokat beszerezni” - mondta az új-delhi Tudományos és Környezeti Központ igazgatója egy interjúban. „Mindenki azt gondolja, hogy a homok csak egy értéktelen anyag, amiből kimeríthetetlen forrásaink vannak. Ezt az óriási igényt azonban már egyszerűen lehetetlen kielégíteni.”
Homokot a sivatagba
Abszurdnak tűnhet, hogy az Arab-félsziget országai behozatalra szorulnak homokból, hisz a félsziget nagy része sivatag. A helyzet azonban tényleg így áll, ugyanis a sivatagi homok nem jó mindenre. Például cementgyártáshoz sem, mivel nagyon finom szemű és gyakran mészkövet és vas-oxidot tartalmaz. A gazdag Öböl-menti államoknak pedig eszük ágában sincs felhagyni gigantikus beruházásaikkal, ehhez pedig rengeteg homokra van szükségük.
Kép forrása / Szerző: Erwin Soo
A dubai Palm Jumeira mesterséges sziget megépítéséhez például 385 millió tonna homokot és 10 millió köbméter követ használtak fel, a World Island megépítéséhez pedig, melynek mesterséges szigetei a világtérképet formálják meg, 485 millió tonna homok kellett. Ezek a gigantikus beruházások Dubai rendelkezésre álló készleteit teljesen felemésztették, épp ezért a világ legmagasabb épületének, a 828 méteres Burdzs Kalifának az építéséhez már Ausztráliából importáltak homokot.
Eladják saját szigeteiket
A Föld legnagyobb homokimportőre azonban alighanem Szingapúr, melynek területe az 1960-as évek óta 20 %-kal nőtt. Hogy a terjeszkedésnek ne szabhassanak határt a földrajzi adottságok, a városállam az utóbbi 20 évben több mint 500 millió tonna homokot importált, elsősorban a környező országokból, Indonéziából, Malajziából, Thaiföldről és Kambodzsából. A nagyarányú homokkitermelés negatív következményeit látva később több ország is export tilalmat hirdetett, ez pedig az illegális kereskedelem felvirágzásához vezetett. Indonéziában becslések szerint évente 300 millió köbméter homokot exportálnak illegálisan. A bányászat miatt az ország északi határainál már több mint 80 tengeri sziget van veszélyben, csökken a környező vizek biológiai sokfélesége, pusztulnak a korallzátonyok és tengeri halfajok tűnnek el. A homok-kereskedelemnek geopolitikai következményei is lettek, ugyanis a szingapúri export miatt állítólag eltűnt 24 indonéz sziget a tengerből, ez pedig a két ország közötti tengeri határokról is vitát robbantott ki.
Kép forrása / Szerző: Richard Schneider
Kiemelt kép forrása / Szerző: Sumaira Abdulali