WWF: Magyarország is nyertese lehet az Európai Unió zöld politikájának

Hír

2020/05/26

A sajtóban egymást követik az olyan kormányzati vélemények, melyek az európai Zöld Megállapodást a magyar emberek érdekeivel ellentétes szakpolitikának bélyegzik. Pedig a Green Deal csak azt teszi, amit évtizedekkel ezelőtt mindannyiunknak meg kellett volna tennie: ráfordul végre egy olyan fejlődési pályára, amely a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, élhető környezetet, csökkenő szennyezést, egészségesebb élelmiszereket és kibocsátáscsökkentést hozhat. Nem mellesleg Magyarország ezzel kifejezetten jól is járhat - de ehhez haladó gondolkodással kell közelítenie az újszerű lehetőségekhez.

Megjelent az Európai Unió természetvédelmi politikáját 2030-ig meghatározó Biodiverzitási Stratégia és a fenntartható mezőgazdaságra, valamint élelmiszeriparra való áttérést célzó "Termőföldtől az asztalig" (Farm to Fork) stratégia. A két dokumentum jól illeszkedik az európai Zöld Megállapodás (Green Deal) keretébe.

"Az európai Zöld Megállapodás célja egy olyan gazdasági és gazdaságélénkítési modell létrehozása, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. Ez azonban nem pusztán erkölcsi kötelezettségünk, hanem Európa jól felfogott gazdasági érdeke is. Fel kell ismerni, hogy csak a természetet gazdagítva gazdagodhatunk. Az EU biodiverzitási stratégiája és a Termőföldtől az asztalig stratégia ebben a szellemiségben íródott, és Magyarországnak különösen jó adottságai vannak ahhoz, hogy kihasználjuk azokat a gazdasági lehetőségeket, melyek a stratégiákban megfogalmazódnak" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A két stratégia a meglévő uniós és tagállami szabályozásokra épít, mégis új korszakot nyithat az élővilág védelmében, mivel a biológiai sokféleségre olyan erőforrásként tekint, amely az emberi életminőség javulásának és a gazdasági fellendülésnek a motorja. Ezeknek a célkitűzéseknek a koronavírus-járvány különös aktualitást ad, és a stratégiák az egészséges környezetet és minőségi élelmiszertermelést központba állítva reagálnak is az új kihívásokra - a természet ellenálló képességére alapozott megoldásokat kínálnak a hasonló jellegű katasztrófák megelőzése, hatásaik mérséklése érdekében. Emellett a természetvédelem és az agrárium feladatát is újrafogalmazzák: már nem elég pusztán az élőlények önmagukért való védelme és a mennyiségre törekvő élelmiszer-előállítás, a két ágazatnak ugyanis együtt kiemelkedő szerepe van a jelen és jövő generációk egészséges környezetének, élelmiszerbiztonságának és jóllétének megalapozásában.

Elemzések sora bizonyítja, hogy a nagyüzemi, intenzív tájhasználat jelenlegi formájában nem fenntartható, a termelékenység folyamatos csökkenését váltja ki a talajok és az élővilág pusztítása, a felszíni vizek elvezetése és a talajvíz szennyezése révén. Egyes becslések szerint Európában naponta 275 hektár talaj megy tönkre, és átlagosan 17-szer gyorsabban pusztul a termőtalaj, mint ahogy regenerálódik. Ez alól hazánk sem kivétel: a SZIE kutatása szerint a talajromlás miatt egyes élelmiszernövények - például a kukorica, burgonya, sárgarépa - ásványianyag-tartalma az 1970-es évek óta több mint 70%-kal csökkent. Az intenzív területhasználat árát a termékenység csökkenésén túl az élővilág is megfizeti: Magyarország természetes élőhelyeinek több mint 85%-a leromlott állapotban van.

A most megjelent EU-stratégiák a gazdasági stabilitás érdekeit szem előtt tartva ezeknek a környezeti problémáknak a kezelésére adhatnak választ. A Biodiverzitás Stratégia a védett területek állapotának javításán túl kiemelt figyelmet fordít az olyan élőhelyek helyreállítására, amelyek a szén-dioxid megkötésében, valamint a természeti katasztrófák megelőzésében szerepet játszanak. Ez Magyarországon különösen fontos, hiszen az árvizek és aszályok mérséklésének egyik kulcsa lehet az egykori árterek és vizesélőhelyek helyreállítása. A "Termőföldtől az asztalig" stratégiában is nagy hangsúlyt kap a mezőgazdasági területek kezelése, melyek 10%-án a természeti rendszerek helyreállítását, a beporzók újbóli megtelepedését kell segíteni, a biogazdálkodás részesedését 25%-ra kell emelni, az egyéb agrárterületeken pedig a növényvédő szerek használatát felére kell csökkenteni.

A fent kiragadott célok önmagukban talán túl ambiciózusnak tűnhetnek, azonban a két dokumentum gazdasági számításokkal és tanulmányokkal támasztja alá, hogy ezek a változások összességében igen jelentős gazdasági haszonnal járnak, mivel környezeti kockázatok miatt bekövetkező termelés kiesést előznek meg.  Mindemellett ha létrejönnek a Zöld Megállapodáshoz kötődő gazdasági ösztönzők - mint a Közös Agrárpolitika szerkezetének megújulása vagy a zöld beszerzési és hitelezési rendszer támogatása -, máris kedvező feltételekkel lehet belevágni a zöld gazdasági megújulásba.

A nyugat-európai államokhoz képest Magyarország természeti értékekben jelenleg még gazdag, miközben az ország közel felét kitevő szántóföldmennyiséggel is rendelkezik: ezért óriási előnnyel indulhat a fenntartható tájgazdálkodásban. Ehhez azonban világosan látnunk kell a Green Dealben rejlő lehetőségeket és tudnunk kell élni azokkal.


Képek forrása: 1. pixabay.com / alkemade; 2. WWF Magyarország; 3. pixabay.comJan Amiss

forrás: WWF Magyarország

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai