Zsugorodtak a kínai gleccserek
Gyorsuló ütemben veszítenek területükből a kínai gleccserek, s a folyamat hosszú távon a kelet-ázsiai ország folyóira is hatással lehet.
Olvadnak a gleccserekForrás: pixabay.com
Júniusban adtunk hírt a délnyugat-kínai Csinghaj-Tibet fennsíkon bekövetkezett olvadásról, melynek során az állandóan fagyott föld területe 16 százalékkal csökkent az elmúlt 30 évben. A jelenséget a globális felmelegedéssel magyarázták a tudósok.
A Kínai Tudományos Akadémia most megjelent tanulmánya már Kína egész területére vonatkozóan tekinti át a gleccserek olvadásának helyzetét, az eredmény pedig igen lesújtó: Az elmúlt bő öt évtizedben összesen 7600 négyzetkilométernyit zsugorodtak a Kína területén található gleccserek, ez a teljes terület 18 százalékos csökkenését jelenti. Az 1950-es évek óta évente átlagosan 243,7 négyzetkilométernyi gleccserjég olvadt el.
A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Altáj-hegységben például a jég 37,2 százaléka, a Tibeti Autonóm Régió Gangdise-hegységben 32,7 százaléka tűnt el az elmúlt fél évszázadban. Leggyorsabb az olvadás a Himalája-hegység déli és nyugati részén, itt évente 2,2 százalékkal kevesebb a gleccserek jege.
Az ország nyugati régióiban összesen 48 571 gleccsert számoltak össze a tudósok, először frissítve a 2002-ben publikált adatokat. A mostani kutatás során a szakértők a legújabb technológiákat is segítségül hívták, így például távoli érzékelős adatgyűjtést is végeztek.
Bár a tanulmány az okokat nem említi, a korábbi kutatások - így az említett Csinghaj-Tibet fennsíkon végzett vizsgálatok is - egyértelműen a globális felmelegedés kiváltotta hőmérsékletemelkedést jelölik meg a jelenség okozójaként. Ahogyan arra egy május végi, szintén a Tudományos Akadémia által jegyzett jelentés rámutat, a magas régiókban fekvő kutatóállomások 80 százalékán jegyezték fel az elmúlt 30 évben a Celsius-fokok növekedését, de nemcsak Kínát, a teljes ázsiai régiót érinti a probléma. Liu Si-jin, a mostani, friss kutatás vezetője a kínai sajtóban a jelenség hosszú távú negatív hatását hangsúlyozta. Bár a gleccserjég olvadása kezdetekben a folyók vizének felduzzadását eredményezi, a jég teljes eltűnése a folyók apadását, szezonálissá válását hozhatja magával.
| A Föld teljes vízkészletét nagyjából 2 milliárd köbkilométerre becsülik a szakemberek. Amelynek 82,3%-a óceánokban és tengerekben, 15,5%-a kötött formában a kőzetburokban, 1,7%-a jégtakaróban és gleccserekben, a maradék pedig a felszín alatti vizekben, tavakban, vízfolyásokban, illetve a légkörben található meg. Azonban a szabad vízkészletek mintegy 97 százaléka sósvíz, így csak a maradék 3 százalék az édesvíz, amelynek 90%-a hó-és jégtakarókban, így pl. gleccserekbe van "bezárva". Csak a lépték érzékeltetésére, a Himalájából eredő folyók 1,3 milliárd ember számára biztosítják valamilyen formában a vízforrást. Az olvadás hatására tehát az édesvíz készlet egyszerűen a tengerekben, óceánokban köt ki, amelyek köztudottan sósvízűek. |
A gleccserek olvadásának következményeiről ide kattintatva olvashat.
