Gleccserzsugorodás: emberi tevékenység is az oka
Külön tanulmányban ismerték el, hogy az ember felel az elmúlt 160 év gleccserzsugorodásainak 25-35 százalékáért.
A gleccserek zsugorodása és az ember közötti kapcsolatot nem vizsgálták, egészen mostanáig: A Innsbrucki Egyetem és a kanadai Trent Egyetem kutatói a Science tudományos folyóirat pénteken megjelent számában közzétett tanulmányukban kimutatták, hogy míg 1851 és 2010 között a gleccserek tömegvesztésének egynegyede írható az emberi tevékenység számlájára, addig 1991 és 2010 között a visszahúzódás mintegy kétharmada az embernek köszönhető.
A gleccserek az ember okozta klímaváltozás egyik fő fokmérői. Globálisan végbe menő zsugorodásuk a 19. század közepén, az úgynevezett kis jégkorszak végén kezdődött. A gleccserek visszahúzódásában mind természeti okok - például a naptevékenység változása, vulkánkitörések -, mind emberi tényezők szerepet játszanak.
Kanadai és osztrák kutatók a klíma számítógépes modellezésével vizsgálták a gleccserek változását az 1851 és 2010 közötti időszakban. Tanulmányukba az Antarktiszon kívüli valamennyi gleccsert bevonták felhasználva a közelmúltban elkészült Randolph "gleccserleltárt" (RGI). Az RGI a Föld szinte valamennyi gleccseréről rögzít adatokat oly módon, hogy felhasználhatók számítógépes elemzéshez - magyarázta Graham Cogley, a Trent Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Mivel a szakemberek a klímaváltozáshoz hozzájáruló legkülönfélébb tényezőket bevonták számítógépes modellezésükbe, így képesek voltak megkülönböztetni a természet és az ember okozta hozzájárulást a gleccserek tömegvesztéséhez. A 19. században és a 20. század első felében alig észrevehető az emberi tevékenység hozzájárulása a gleccserek visszahúzódásához, azóta azonban fokozatosan növekedik az emberi tényező - hangoztatta Ben Marzeion, az Innsbrucki Egyetem kutatója.
A tét az ivóvíz: A Föld teljes vízkészletét nagyjából 2 milliárd köbkilométerre becsülik a szakemberek. Amelynek 82,3%-a óceánokban és tengerekben, 15,5%-a kötött formában a kőzetburokban, 1,7%-a jégtakaróban és gleccserekben, a maradék pedig a felszín alatti vizekben, tavakban, vízfolyásokban, illetve a légkörben található meg. Azonban a szabad vízkészletek mintegy 97 százaléka sósvíz, így csak a maradék 3 százalék az édesvíz, amelynek 90%-a hó-és jégtakarókban, így például gleccserekbe van "bezárva". Csak a lépték érzékeltetésére, a Himalájából eredő folyók 1,3 milliárd ember számára biztosítják valamilyen formában a vízforrást. Az olvadás hatására tehát az édesvíz készlet egyszerűen a tengerekben, óceánokban köt ki, amelyek köztudottan sósvízűek. A gleccserek olvadásának következményeiről írtunk korábban. |