A Gleccser-meccs már javában zajlik
A globális felmelegedés egyre erősödő hatására a gleccserek komoly olvadásnak indultak az egész világon. Lássuk az okokat és a következményeket.
Gleccser a Baffin szigeten 1997-ben (illusztráció)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Ansgar Walk
A Gleccser-meccs már javában zajlikForrás: en.wikipedia.org
Szerző: David
Legfrisebb adatok
A legfrissebb adatok szerint 87 százalékra zsugorodtak össze a Mount Everest térségében lévő gleccserek csak az utóbbi 50 évben. A hóhatár pedig ezen idő alatt 180 méterrel került feljebb. (Az örök hó határa az a magasság, amely felett a légköri csapadék kizárólag hó alakjában esik, és a hó soha sem olvad el.) Egy másik friss kutatás szerint, a perui Andok gleccseréből az elmúlt huszonöt évben annyi jég olvadt el, amennyinek a kialakulásához ezerhatszáz év kellett.
Az okok
Természetesen a globális klímaváltozás, amelyet nagyrészt az emberiség okoz, elsősorban az üvegházhatást kiváltó gázok hatalmas mértékű kibocsátásával. A hatása a legmagasabban fekvő vidékeken érezhető a leginkább. A gleccserek visszahúzódása egyébként nem új keletű folyamat: A Föld története során mindig is voltak hidegebb, melegebb periódusok, gondoljunk csak a jégkorszakokra. De az utóbbi pár évszázad során sem volt állandó, változatlan a klíma. Például az 1550 és 1850 között lezajlott lehűlés során a Föld átlaghőmérséklete valamivel alacsonyabb volt a későbbi korokénál. Az ezt követő enyhülés következményeképpen 1850 és 1940 között a gleccserek visszahúzódtak.
1980 óta a globális felmelegedés egyre erősödő hatására a gleccserek komoly olvadásnak indultak a Föld minden táján. Sok kisebb közülük el is tűnt. A fogyás sebessége 2007-re kétszeresére gyorsult az 1990-es évek közepéhez képest. A magas hegyvidékek jégsapkáinak csökkenése világszerte megfigyelhető folyamat. (Himalája, Alpok, Andok, Kilimandzsáró).
Az Ernest Hemingway által világhíressé tett Kilimandzsáró hava egyes kutatók véleménye szerint 1912 és 2000 között, több mint 80%-kal csökkent, 2015 és 2020 között pedig teljesen el is fog tűnni.
Ami tény: 2010-re a gleccserek 90%-a már elolvadt.
A Gleccser-meccs már javában zajlikForrás: en.wikipedia.org
Szerző: David
A következmények
Ívóvízkészletek drasztikus csökkenése
A Föld teljes vízkészletét nagyjából 2 milliárd köbkilométerre becsülik a szakemberek. Amelynek 82,3%-a óceánokban és tengerekben, 15,5%-a kötött formában a kőzetburokban, 1,7%-a jégtakaróban és gleccserekben, a maradék pedig a felszín alatti vizekben, tavakban, vízfolyásokban, illetve a légkörben található meg. Azonban a szabad vízkészletek mintegy 97 százaléka sósvíz, így csak a maradék 3 százalék az édesvíz, amelynek 90%-a hó-és jégtakarókban, így pl. gleccserekbe van "bezárva". Csak a lépték érzékeltetésére, a Himalájából eredő folyók 1,3 milliárd ember számára biztosítják valamilyen formában a vízforrást. Az olvadás hatására tehát az édesvíz készlet egyszerűen a tengerekben, óceánokban köt ki, amelyek köztudottan sósvízűek. A cikk elején említett Peruban például, egy friss tanulmány szerint, a felmelegedés és annak következményeként a gleccserolvadás drámai következményekkel járhat. Ugyanis az Andoktól nyugatra fekvő területeken él a lakosság majd kétharmada, és ott bonyolódik az ország gazdasági tevékenységének túlnyomó része is. Csakhogy az ország friss ivóvizének csupán alig két százalékához jut hozzá. Ezekre a száraz vidékekre pedig éppen a gleccserek szállítják a vizet, jelentik a vízforrást.
Fajok eltűnése
Bizonyos növény- és állatfajok végérvényes kipusztulnak. Egyik korábbi cikkünkben bővebben is foglalkozunk a biodiverzitással, valamint az egyszervolt állatokkal, amelyek kihalásáért maga az ember a felelős.
Tenger szint növekedés
A vízkészletet jelentő jégtakaró olvadásával a tengerszint fokozatosan növekszik, amely így a világ összes alacsonyan fekvő területét komolyan veszélyezteti, köztük például olyan népes, sűrűn lakott országokat is, mint Bangladest. Az ENSZ Klímaváltozási Bizottsága szerint 2100-ra a tengerszint a 2000-es értékhez képest 0,18–0,6 méterrel fog majd megemelkedni. A Hadley Központ még ennél is "messzebbre" megy, szerintük 2080-ig 40 cm-rel fog emelkedni a tengerszint, amennyiben nem sikerül visszaszorítani az üvegházhatást.
A meccs tehát zajlik, a kérdés csupán annyi, az ember képes-e megállítani azt a folyamatot, amelyet önmaga indított el jónéhány évtizede.
Képek forrása:
Upsala gleccser - Wikipedia / Szerző: David
Baffin-sziget - Wikipedia / Szerző: Ansgar Walk
